Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-30 / 26. szám

12 ibfiTjMAGYARORflKA Ö. Szeged, 191.6. január 80. 1632. II. 1916. szám. Hirdetmény. a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezés céljaira a. jövedelemadó nak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XI,VI. t.-c. 1. árában foglalt ren: delkezések alapján, miután azt az 1915. évi XXI. t.-c. 7. ,a.z 1916. évire is, némi módosítással, hatályban tartani rendelte, mindenki, akinek összjövedelme az 1915. évben a 20,000 K-t meghaladta, ezen őt. illetve a, vele közös háztartásban levőket .megillető összjövedelméről, .származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről. 1916. évi február hó 28-ig bezárólag vallomást adni tartozik. A vallomás az előirt vallomási iven adandó. 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásbál eredő és akár tényleg befoly, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel bíró egyéb bevétele, amelyhez a saját -házában, vagy illetménykép avagy ingyen birt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fenmaradó része alkotja adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, liogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő, kijelentik, bogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10. és 15.. §-aihan felsorolt jövedelemforrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az emiitett forrásokon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. 2. A vallomás annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a. székesfővárosi hivatal osztályánál) kell be nyújtani, melynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik. A vallomás lezárt boritékban is beadható, ez esetben a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakhelyének azt a 'községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. .mert védkötelezettségüknCk másutt tesznek eleget vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másut van, mint ahol. Iáknak) az évnek egy részét állandó lakhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol jövedelemadóját tárgyaltatni akarja. Áz -adókivetés helyének ekként történt megváltoztatását köteles a fél a vallomási ivbe annak legutolsó tételénél is beírni s arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet vóasztotta, 1916. évi február végéig az állandó lakóhely szempontjából szóbajöhető községek mindi gyek ének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, ákik-ne'k az ország területén sem lakóhelyűik, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakhelyükön köteleseik benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási iv bármelyük községi .elöljáróságnál (városi adóhivatalnál', a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) teadható, amelynek területén a. jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lak ók iil földiek abban a községben (városban) adnák vallomást, ahol az Ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zál-ogjago biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jövedelemforrás esetén a vallomási iv bármelyik községi élői járóságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadandó, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyűik, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adófeliigyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükség esetén az illetékes pénzügy igazgatósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv .a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elöljáróságnál (váj-osi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet kiállítani nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ivet díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám gondnok, igazgató stb.) adja, áki ezeknek érdekeit a továbibakban felelősség mellett sziiftén képviseli. A szolgálatlian álló kiskornak azonban, ha kinevezésszerii rendel vény nyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával összes jövedelműik a 20.000 K-t meghaladja, vallomásukat önmaguk adják. 10. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak (kell tekinteni. 11. Aki vallomását az előirt hr-'' ; -»*»'•-<), vagyis 1916. február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1 %-át, ha pedig a pénzagyiigazgatóság (adói'elügyelő) részéről a vallomás beadása végett hozzá intézett felhívásnak meg -nem felel, a megállapított adónak további 4 % -át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kívánatára a vallomás benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha pedig a vallomási iv boríték alatt nyújtatott be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő. 13. Ha vallomásadásra kötelezett hadbavonult. és olyan meghatalmazottja, aki az 1909. óvi X. t.-c. 73. §-ához képest a vallomási ivet helyette és nevében kiállithaná és aláírhatná, nincsen, a közs. elöljáróság (városi adóhiv. a székesfővárosi adóhiv. kerületi osztálya) a vallomási ivet hivatalból fekteti fel és annak első lapján a név- és foglalkozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig -a vallomás elmaradásának fentebb említett indokát a vallomási iv végén pecsét alatt igazolni köteles. Ebben az -esetben az adópótlék alkalmazásának (11. pont) I^elye nincs. 14. Az 1909. évi X. t.-c. 71. §-,a szerint jövedéki büntető eljárás -alá eső kihágást követ el a vallomásadásra kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagv illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan ós szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat. Büntetlen marad azonban az a tettes, ha a feljelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt, nyilatkozatát illetékes helyen kijav i-j-a vagy kiegészíti illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja. Kelt Szeged, 1916. január 15. A m. kir. pénziigyigazgatóság. BBBBBBBBBBBBBBSBEi Magyar Királyi Államvasutak Igazgatóság. 17693. sz. A. I. 1916, Uj díjszabás kiadása a cs. és kir. hadsereg vasút vonalain szállítandó polgári árukra, élű állatokra ás bullákra. 1916. évi február hó l-től kezdődő érvényességgel a cs. és kir. hadsereg vasút vonalain polgári áruk, élő állatok és hullák szállítására uj dijszabás lép élétbe, melylyel a teheráruként szállítandó polgári árukra, élő állatokra és hullákra 1915. évi julius hó l-től érsényes dijszabás, az ehhez tartozó, 1915. évi szeptember hó 6-tól érvényes I. pótlék, valamint az 1915. évi október hó 15-től érvényes II. pótlék hatályon kivül helyeztetik és pótoltatik. A díjszabás módosított és kiegészitetett szállítási és díjszabási határozmányokon kivül uj díjtételeket tartalmaz gyorsárukra, továbbá módosított díjtételeket a darabáruosztályra, az általános kocsirakományi osztályra, uj 1. és 2. sz kivételes díjszabást egyes árucikkekre, 3. sz. kivételes dijszabás ásványszénre és kokszra, uj kivételes dijszabás ércekre és vassalakra, állomási díjszabást ásványszénre, egy mérsékelt díjtételeket tartalmazó függelékeket, valamint a cs. és kir. hadsereg vasút Vonalait feltüntető átnézeti térképet. Ezen dijszabás példányai darabonkint 1 korona 20 fillérért a magyar vasutak központi dijszabás elárusitó irodájában (Budapest V. Akadémia utca 3. sz.) szerezhetők meg. Budapest, 1916 évi január hó 27-ért. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Elegánsan bútorozott, teljesen különbejáratu szoba kiadó Dugonicstér 9. szám alatt. Tudakozódhatni - a házmesternél. Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságától. Hirdetés. Szeged szab. 'k-i r. város törvényhatósági bizottsága 1916. évi január fhó 19., 20. és 01-i.k napján folytatva tartott közgyűlésében a többi (között a következő közérdekű véghaliározatokát hozta: 3. sz. alatt a közrendi szakáiyrendeletnek a kapuk zárási Idejére és a lépcsők világítására vonatkozó részét módosította: 13. sz. alatt a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérés iparosok gyakorlására vonatkozó szabályrendeletnek a. 89167—1914. B. M. rendelettel jóváhagyott módosítását kiilhdrdiöLte; 26. sz. az akoltelepi szenyvizek levezetésére szolgáló csatorna költségeire, kölcsönből fedezendő 32.700 korona költséget megszavazott; 44. ,sz. alatt (megállapította a közigazgatási alkalmazottak, 45. sz. alatt a mein szorosan vett közigazgatási rendszeres alkalmazottaknak jáió háborús segélyeket; 49. sz. alatt a városi fogyasztási adóbiztosok részére 20 % háboru-s segélyt: szavazott meg; 50. •sz. alatt a nyugdíjágén nyel alkalmazott végrehajtó stb. 'személyzet lakáspénz kiegészítését az 1916. évre is elrendelte; 52. sz. alatt Zombory Antal nyu-g. tanácsnok -részére évi 1120 korona kegydijat (szavazott anog; 59. sz. alatt a vágóhídi kocsis részére állandó fizetési pótlékot engedélyezett. Ezek a véghatározatok azzal tétetnek közhírré, hogy elleniük a jelen hirdetés (megjelenésétől, számított 15 naip -alatt a polgármesteri hivatal utján az illetékes -felsőbb hatóságokhoz felebbezést lehet beadná. Szeged szab. kir. város itörvényhal'Jóságí bizottsága 1916. évi január hó 29-én. 70—1916. kgy. szám. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester. „Belvárosi" kávéházban Füredi Fábián gordonka művész, (szólista) 1916. február hó 1-én kezdi hangversenyét Kolompár Dezső hírneves fővárosi cigányprímás és zenekara (a Folies Caprice volt házi zenekara) közreműködésével. Figyelmes kiszolgálás. Hideg buffet. Kávéházi italok. SÍ auuill V „ ~ ' — Felélőé szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Kiadótulajdonos: VÁRNAY L. Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában, Szögeden,