Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-21 / 18. szám

4 (DiÉLMAG Y ARÖRSZ ÁG. Szeged, 1916. január 21. nnk ugyan, de nem véglegesen. A -mér­"M hivatalban is vannak olyan alkalmazot­'. akiknek százalék Szerint járma a segély, másiknak a 'négyszáz korona -minimumra van j-og-a. Ha csak a minimumot számítom, 37600 fcor-onát tenne ki a segély összege. Dr. Végmann Ferenc: Én, ha a város ta­nácsa fennék, -senlkit sem hagynék tki ezek­ben a nehéz időkben. 'Kérem a jövő közgyű­lésre az egészre tegyen -a tanács ujabb ja­vaslatot. Kőrössy István felszólalása u-tá-n az el­nöklő fő'7pán kimondja a határozatot, hogy a közgy;;1/,s utasítja a tanácsot, hogv a feb­ruári közgyűlésre olyan javaslatot tegyen, a melyben n város összes alkalmazottaira kl legyen terjesztve a háborús segély. 'Hét órakor dr. Cicatricis Lajos főispán a közgyűlés folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. A képviselőház illése. (Saját tudósítónktól.) Beöthy Pál elnök tizenegy óra előtt nyitotta meg a képviselő­ház csütörtöki ülését. Bemutatta a török képviselőház elnökének táviratát, -amelyben köszönetet mond az izláin vallás törvényes elismeréseért. A távirat igy hangzik: A magyar képviselőház elnöke ő ex­cellenciájánatk, Budapest. Nagyméltósá­go-dnak az izláim vallás törvényes elisme­réséről szóló értesitését legnagyobb öröm­mel vettem. Az önök lovagias nemzetének ez a nemes eljárása az ottoman nemzet képviselői között igaz lelkesedést keltett, de egvuttol mély hatással lesz az egész mohamedán világra is. A török képviselő­ház megbízott, hogy legmelegebb köszö­netünket fejezzem -k-i ezen nagy horderejű határozat alkalmából, amely még szoro­sabbá fűzi azokat a kancsókat, amelyek bennünket a csatamezőkön kötnek össze. Ezt az uj ajkaimat is ar-ra használom fel, ho-gy nagvméltóságodnak és a magyar képviselőház tagjainak testvéri üdvöz'e­tünket -küidjem. Halit, a török képviselőház elnöke. A táv-irat felolvasását a képviselők lel­kesen megéljenezték. Az elnök ezután felol­vasta a főrendiház átiratát, amely szerint a regn-ikoláris bizottság főrendi tagjaiul PlósZ Sándort, gróf Dessewffy Aurélt, gróf Szé­chenyi Bélát és Szmrecsányi Lajos érseket választották meg. Jelenti továbbá, hogy a pénzügyminiszter eleget tett Huszár Károly kérelmének és a külföldi íöldgázszakértők véleményét letette a Ház asztalára. A napirend első pontja a vallás- és köz­oktatásügyi miniszternek a mozgósítás foly­tán tényleges katonai szolgálatra bevonult tanítók és nevelők, valamin, azok özvegyei­nek és árváinak kivételes ellátása tárgyában benyújtott törvényjavaslatnak rész.eíes tár­gyalása. A Húz a javaslatot részletekben is el­fogadta. Következett a pénzügyminiszter jelen­tése a földgázra és az ásványolajtétékre vo­natkozó állami kizárólagos bányászati jo­goknak az erdélyi medence egv részéoen a Deutsche Bank berlini pénzintézet vezetése alatt álló pénzcsoport által alakítandó -ma­gyar földgáz részvénytársaságra történt át­ruházása tárgyában. A jelentést Beöthy László előadó is­merteti és eltogadásra ajánlja a földgáz-ja­vasia'ot. Hivatkozik az amerikai és magyar szakértők megegyező véleményére. Az ame­r'kai szakértők is látják a nagy kockázatot, ame'y ennek a forrásnak a kihasználásával 'ás és azon a véleményen vannak, hogy a kérdés megoldása csak egy tőkében erős vállalatnak közremködésével lehetséges. Nem az egész erdélyi medencében előforduló íöld­gázmen-nyiséiget engedjük át a Deu-teche Bank-nak, hanem csak egy kis részét és pe­dig egyelőre csak ötven esztendőre. Rakovszky István: Éppen ez a sérelem! Beöthy László: Statisztikai adatokkal bizonyltja, hogy 288 év volna szükséges a földgázforrás-oik teljes kihasználására, d-e szó sincs róla, liogy ennyi ideig lekötnénk ma­gunkat. A földgáz kihasználásával iparunk hatalmas fellendülésnek fog indulni. Kifejti még, hogy a rendelkezésünkre álló belföldi tőke nem elegendő, 'hogy tőkeerős iparválla­latokat létesítsünk. Ezért szükségünk van külföldi tőkére. A vállalatnak első és legfon­tosabb feladata, hogy maga létesítsen ipar­vállalatokat és ezeknél elhelyezze és értéke­sítse a földgázát. Azt fejtegeti ezután, Ihogy a szerződés­ben megtörtént a kellő intézkedés a hazai ipar védelmére, az ellenőrző szakértők alkal­mazására és arra is, hogy a gázmennyiséget ne pocsékolják. Abban a meggyőződésben, hogy a szerződés az állam, a közgazdaság és az ipar érdekeit kellően megvédi, kéri an­nak tudomásul vételét. (Élénk éljenzés és taps a munkapárton.) Platthy Györgv a függetlenségi párt ne­vében szólal fel. Mindenekelőtt azt vizsgál­ja, vájjon a szerződés megfelel-e a földgáz­monopóliumról szóló 1911. évi törvény in­tencióinak. Ennék a törvénynek az volt a célja, hogy -az államot csa-k közvetett haszon illesse. Ez a törvény is visszatükrözi azt a fölfogást, hogy a földgáz -szociális jelentő­sége teljesen kiaknáztassék. Harctéri levél a csecsemő­védelemről. - Nyilt levél Hollós Józsefhez. ­Volhiuia, január 5. Kedves Mesteri Itt a mocsarak vidékén olvasom az új­ságából, ihogy felolvasást tartasz -a cs-öcsemő­védő egyesület iskolájában -s mire ez a levél eljut hozzád, a felolvasás már -n\eg is történt. Va-lami Iki-mondluit-atla-n vágyakozás fogott el ennek a hirnelk olvasásánál ama szociális működés folytatására, amelynek szolgálatá­ban te úttörő a-postolként tudósod és jó szi­ved minden melegének felhasználásával múltra tekinthetsz vissza s öröm tölti el szi­vemet annak tudatára, hogy te ismét ott vagy helyeden s megszakított -működésedet nyugodtan folytathatod. Én azonban, aki szintén raumkásává szegődtem ama eszmének, most tétlenségre vagyok kárhoztatva, mert alig hogy 'berendeztem lelikemet a niu-nkár-a, a küzdelemre, alig, hogy elraktároztam az érzelmeket a szivemben, amelyek évek során összegyűltek a tuberkulózis -pusztításának és elterjedtségének láttára, alig liogy az első magokat elvetettem, ki-tört az a rettenetes vith-ar, amely -fenekestül forgatott fel mindent s most már több mint másfél éve éle,in — tá­vol mindentől, ami a lkuMurára -figyelmeztet­hetne — azt a vegetatív életet, amelyben a füstkarika -fóvásának művészeténél alig le­het többet produkálni. Szerettem volna ott lenni a felolvasáson, szerettem volna meghallgatni a ta-nitásodat, szerettem volna elfelejteni egy órára, hogy kint a -nagy világban még áll a nagy harc s szerettem volna abban a környezetben egy kicsit fölmelegedni, ahol a pusztítás korsza­kában is gondolkoznak és alkotnak az embe­reik. De mivel ezt -nem tehettem, -gondolat­ha-n kötött ki leBkem egy kicsit ott nálatok s elgondolkoztam egy keveset azon az üdvös mozgalmon, amelynek érdekéiben te is fel­emelted szavadat. A csecsemők védelme Mennyi po­ézis, mennyi /humanizmus, -mennyi hazasze­retet van e két szóban. Ugy érzem, mintha e két szóiban egy társadalom szive lüktetne, ugy érzem mintha a humanizmus törvényei ebben a két szóban volnának összefoglalva, ugy érzem, -mintha e két szó az égő hazasze­retet lángnyelveivel volna körülvéve, amely­ből -egy egész-ségesébb, egy még tetterősebb nemzet lombosodó fájának örökzöld 'hajtásai fakadnak s szinte lelki szemeim előtt látom a jövőt, amikor kevesebb lesz a kórházakban a sá-padt a-reu gyerek s az aipró ifidbér koporsók nem ,l-esznek -majd olyan- gyakoriak. IMost amikor másfél év óta duló karcok után közeledttirlk a dicsőségteljes befejezés­hez, amikor -ebben az ádáz küzdelemben nem­zeti nagyságunk s -életreterm-ettségü-nk bi­zonyságait olyan lx'tűkkel irtuk bele a Kár­pátok íbér-oeiibe s a Karszt kopár szikláiba, amelyeket évszázadok le nem moshatnak on­nan s történelmet esiná-ltunk vitézségünkből a bajonett begyével, -a legalkalmasabb idő­iben karol fel benneteket csecsemők újból a társadalom, kinyújtja felétek segítő kezét fi mosdatlan, otvaros, piszkos, beteg, rosszul táplált -gyerekek, -mert szükségünk van rátok, mert bennetek összpontosul bizalmunk a jö­vőre, -inert nektek kell -folytatni azt a mun­kát, amelyet, ha elül a vihar, megkezdünk s örökségképen, becsületünkön kívül, amelyet nehéz küzdelmeik árán vívtunk ki magunk­nak, rátok hagyunk. S a társadalom szive meg fog indulni ilyen magasztos eszme ha­tása alatt, kell, hogy az elejtett szó -termé­keny talajra találjon-, mert létérdekünk, jö­vőnk függ tőle, hogy egy egészséges gene­ráción keresztiül nemzeti létünket biztosítsuk,^ fejlesszük, erősítsük. Mennyi -munka, mennyi önfeláldozás kell e -cél elérésére! iDe a -kecsegtető eredmény olyan szép, hogy minden ember, akiben a hazafiúi szeretet egy csöpp lángja ég, akülten a humanizmus keanplek-sz,urnából egy -parány is ki van fejlődve, -kell, hogy kötelességének érezze, hogy ebben a mozgalom!van részt ve­gyen, kell, hogy segédkezet nyújtson. S ha ez mind ugy lesz, akkor Rafael an­gyalkái -még szebben mosolyognak majd. Szívből kívánja, hogy szeblben mosolyog­janak igaz tanítványod: Dr. Magpari István. „A háború legsúlyosabb csalódása." Stockholm, január 20. Oroszországban a cenzúra napokig visszatartotta a Gallipoli kiürítéséről szóló hirt. A hir elterjedésének, lesújtó hatása volt. Általában mindenfelé pesszimista fölfogás nyilvánul meg. A Rjecs ez,t irja: Gallipoli kiürítése teljességgel meg­lepte a közönséget és ez az egész háborít legsúlyosabb csalódúsa. A német és francia internáltak kicserélése. Bern, január 20. Németország és Fran­ciaország között tárgyalások folynak arról. Iwgy valamennyi nem katonuköteles polgári internáltat Svájcon át kicseréljék. A meg­egyezés valószínűleg legközelebb -létre is jön. A DélmagyarorszAg telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81;

Next

/
Oldalképek
Tartalom