Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-16 / 13. szám

8 DÉLMAG YARORSZAG Szeged, 1916. január 15. Világpolitika és világkatasztrófa. — Az európai nagyhatalmak. — Dr. Herre Pál, a leipzigi egyetem tanára | „Weltpolitik und Weltkatastropbe" elmen ] legközelebb könyvet ad iki, amelynek egyik szakaszát fönti címem alkalmunk van olvasóinkkal az alábbiakban ismertetni. Tömör összefoglalása ez az európai nagyhatalmiak keletkezésének és törekvéseinek. A mai európai nagyihatalmaik köziil Franciaország az első, amely konszolidálódott, még pedig a XV. században. Állami erőinek korai összezáxkózása folytán tett szert arra az uralkodó hatalomra, melyet főleg a XVII. és XViIII. századiban gyakorolt. Európáiban és mely lehetővé tette, hogy versenytársát, Spanyolországot legyőzze. Ezzel az emelkedéssel össze függésiben nőt naggyá az a szenvedélyes nemzeti érzés, amely imáig Franciaországban ugy a jóban, mint a rosszban megnyilvánul. Telhetetlen hatalmi vágyában Franciaország minduntalan az Európa fölötti uralomra törekedett, imig végül a miég csak keletkezőben volt német birodalom elragadta eredetileg német tartományait: lElszászt és Lotliaringiát. A harmadaik köztársaság is első pillanatától fogva allilhoz az irányihoz tartotta magát, a.m,ely Franciaország történelme és népének jelleme kiszabott a számára ós lliafbár, főleg két évtized óta fizikai életerői nyilvánvalóan meg is csökkentek, nem fogyatkozott meg hatalomra vágyó nemzeti akarata. .Külső fénynyél akarták elfátyolozni a belső züllést és rassz kormányzatot. A reva.ndhe-vágy kiaknázásával akarta a kormány a nefmzet dicső ségvágyát kielégíteni. Valóban nagyszabású külpolitikája a világ nagyságra a második gyarmatbirodalom megalkotására vezetett, melynek kiépítésének mindenekelőtt Németország töltötte ibe a keresztapai tisztet. Igy szerezte (1881) Algériáihoz Tuniszt és a belső | északnyugati afrikai területeket és dacára | nagy ellenállásának, Angliának, hozzáfogott nagy tervének, az egész északnyugati Afrikának összefüggő francia gyarmatbirtekká való megteremtéséinek a megvalósításához. Németországnak az a reménye azonban, hogy tekintettel a franciaangol ellentétre, mely a harmadik köztársaság idején is uralkodott a nemzetközi politikán, — enyhül majd a francia-német ellenségeskedés, nem teljesült. Folyvást előtérbe került az 1871 dk i frankfurti békének a ímegsemimisitérére és az Elszasz-Lotbaringia visszaszerzésére vonatkozó vágy és szétrombolta az oly nagy fáradsággal felépített kibékülés müvét. Főleg a.z 1887—88. európai nagy krízis alkalmával tűnt ki a inémet-franeia ellentét szakadatlan fennállását. Németország bármely ellensége megfelelő körülmények között számitlhiatott Franciaország támogatására. Mint nagyhatalom csaknem ugyanolyan régi imint Franciaország: Anglia. A XVI. Századtól kezdve (a Szigetország átnyúlt a tengeren és folytonos emelkedésben a történelem egyik leghatalmasabb alkotásává vált.. Alapjai keletkezése óta változatlanul ugyanazok maradtak. Keletkezésének ós kiépítésének tényezői voltak és .maradtak: politikai egyensúlyának megtartása (Európában é.s a tengereken való uralom. Külsőleg igen változatos feltételek .mellett tartotta meg az angol politika ezt az egységes jelleget és fejezte be a brit világbirodalom rendszeres munkáját. Az európai kontinensen vezető hatalom mindig .ellensége /volt Angliának, mely sohasem .nyugodott addig, amig másokkal szövetségben azt le nem verte. Igy zúzta, szét egymásután Spanyolországot, Hollandiát, Franciaországot, miközben ezeknek a gyarmatait is megnyirbálta. .Egy7 időiben alapította azt ía jhatakna.s gyarmatibirodalat, amely Kanadát, Ausztráliát és Indiát foglalja magában. Nagyszabású politikájával biztosította az Indiába vezető utat, még pedig ugy a (Földközi tengeren át, mint Jóreménység-fck megkerülésével és az Ázsia belsejében terjeszkedő Oroszországgal való küzdelmében ott is megerősítette kontinentális értelemben a maga hatalmát. Utolsó állomásul 1882-ben birtokába -vette Egyiptomot, amely az uj világforgalmi utat, a iSzuezi-csatornát uralta, a távolabbi keleten pedig rátette a kezét a iMaleikka-utra, amely az Ausztráliáiba és Keletázsiába való jutbatást biztosítja. Kontinentális vitás ügyekben érvényesítette ibékebiród szerepét. Igy a keleti kérdésiben leküzdötte meg nem alkuvó makacssággal Oroszország előnyomulását, mert ez veszélyeztette a Középtengeren való uralmát és Indiába vezető útját. Belgium sémlegesitésével védelmet alkotott a maga számára a két szomszédos nagyihatalommal, .Francia- és Németországgal szemben azzal a szándékkal, bogy nem engedi még egyik nagyhatalomnak sem, liogy az Angliába vezető küszöbön megvesse a lábát. I. Napóleon legyőzése óta csaknem korlátlanul uralkodhatott a tengeren. Saint-Simon herceg, XIV. és XV. Lajos államférfia, jól jellemzi emlékirataiban Angliát: ,jAuiig Anglia az európai nagyhatal- ] .mag egyensúlyánalk a frázisával bolondítja a világot, azalatt bitorolja az összes tengereik é.s a1 kereskedelem fölötti uralmat! Egészen európai jellege van az osztrákmagyar nagyhatalomnak. Ez a Duna terű- ; létének birodalma. A régi császárállam egy dinasztiának a müve, de hatalmi tendenciái i .messzire nyúltak és elhagyták organikus alapjukat. Csak miután ' visszaült ásított a (1859) Olaszország és (1866) Németország az osztrák uralmi irányokat, keletkezett a tulajdonképpeni és uj dunai állam, amely törté- \ nelmii előtfelltáteleknök .megfelelően dualisztikus formát öltött (1867.) Igy keletkezett az a páratlan államalakulat, amely a politikailag egyenjogú nemzetiségek alapjain épült fel és ezzel a belső kiépültségé- ' vei ugy állami, mint kulturális tekintetben uj jövendő feladatok előtt áll. A Németországgal való régebbi kapcsolat helyébe iegy .uj lépett, amely a két álla- ; uiiság különös jellegének jobban megfelelt. 1 Az 1879. október 7. költött szövetség, .mely I Olaszország csatIalkozásia rővón kármasszö- j vétséggé lön, megállapította Ausztria-Magyarország nemzetközi állását. Uj közép- I európai közösség teremtődött, aanely a germán kulturalapckon nyugvó államiságnak) védelmet nyújtott a keleteurópai szláv rdha- ; mával szemben és egyúttal lehetővé tette a nehéz belső kérdések .lépésenkinti megoldását. A dunai birodalom uj hatalmi céljai nem a Nyugat, hanem a Kelet felé irányultak ós megszületett a balkáni „misszió" eszméje • Bosznia és (Hercegovina okkupálása (.1878) után Ausztria-Magyarország azt a világosan körvonalazott célt követte, Ihogy a Kelet kapuja . előtt lakó nép töredékeket állami, gazdasági és kulturális közösségibe foglalja. Ha- ] bár belső viszonyai sokszor nehézségeket tá- ] masztottalk a külpolitika ez uj fordulatával szemben, sőt néha egyenesen ellene is mondott. ennek, az uj állameszme .fejlődésében mégis lépésről-lépésre előbbre 'haladt. Ezáltal azonban annál élesebbé vált az ellentét Oroszországgal, mely Dél-Európám való befolyását akarta növelni, A dunai nemzetiségi állam küzdelme Oroszországgal KeletEurópa, uralkodó politikai problémájává lett. Ez a probléma szüntette im-eg az alig fel- •< szabadított olasz nemzeti állam ellenségekeKORZÓ MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. •••• Teleion 11-85. Vasárnap Sudermann világhírű regénye. róka Regény 5 felvonásban. Valamint az uj kisérő műsor. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor.