Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-16 / 13. szám

6 esetleg; százalékos részesedéssel nyomban kiírandó pályázat, esetleg megbízás utján vezetőt keres. 3. Az élelmezési hivatal élére a hatóság kebeléből dr. Szalay József főkapitányt1 állítja, üzleti ellenőrzésére pedig felügyelő bizottságot alkot, amelynek tagjai a számadások megvizsgálásán kivül jogosítva vannak és kötelesek az üzlet menetébe irány itóliag is befolyni. 4. A bizottság tagjaiul megválasztja a közgyűlés Tóth Péter, Reitzer Lipót, Tóth Fereuc, Katona Antal, dr. Gerle Imre, Wagner Gusztáv és Wimmer Fülöp törvényhatósági bizottsági tagokat és Scultéty Sándor főszámvevőt. 5. Az élelmezési hivatal állandó számviteli ellenőrzését a városi számvevőség végzi, megbízza a közgyűlés Scultéty Sándor főszámvevőt azzal, hogy a munkák végzésére a számvevőség egyik tagját állandóan kirendelje. A számvevőség köteles gondoskodni arról, hogy a számadásokat összes mellékleteivel együtt: havi vizsgálatainál a bizottság rendben találja. 6. A bizottság minden három hónapot követő nyolc nap alatt számszerű és indokolt jelentést tartozik a tanács elé terjeszteni, amely azt javaslatával a legközelebbi közgyűlésnek bemutatja. 7. Az élelmezési hivatal kereskedelmi vezetőjét a felügyelő bizottság javaslatára a főispán nevezi ki, tiszteletdijait; a bizottsággal egyetértőleg a polgármester .állapítja meg. 8. Az élelmezési hivatal megszüntetéséről a közgyűlés a bizottság és a .tanács együttes javaslata alapján határoz. 9. A® élelmezési hivatal felállítására vonatkozó határozatot .a tanács fölebbeaésére való tekintet nélkül köteles végrehajtani. Kérem a polgármester urat, liogy indítványomat a tanács érdemi javaslatával együtt sziveskedjék a januári rendes közgyűlés elé terjeszteni. Begyújtáshoz legolcsóbb a papír-hulladék, Kb. 70 kilós bálákba préselve 2 koronáért kapható Várnay L. tt anyát és a szerelmest. Az én szerelmesemet. Viliikor a Sem meri 11 gen — emlékezem, január hatodika volt — végre szavakba öntöttem mindazt, anü bensőmet .szétfeszítette, ön még hallgatott. De balkezére, amelyre először leheltem csókot, az egész délutánon nem húzott kieztyüt és este a table d'ho.teuák ahol Fen-ségtak asztala mellett; étkeztem, .észrevettem, bogy Maga, Henriette Amélie főliercegrrö, az egyes fogások alatt mily gyöngéden simogatja jo.bbkezével a halt, azon a helyien, ahol én csókot leheltem rá. Szerencsére a fenséges férj, E.rnő főherceg, .mit sem vett észre. A többi azután gyorsan jött. Első ölel'kezésüuk a .szerény autóban, amelyet nagy anyagi áldozatok árán béreltem ki agy egész délutánra. Milyen pompás is volt ön akkor, Henri ette Amélie. Gyönyörű odaadásában is •mennyi szemérnietes tartózkodás volt. Ekkor persze még nem vettem észre .azt, ami később oly sok keservetes órát okozott nekem, .azt, hogy önben tutajdonképen kiét ilény lakozik és hogy a pri 11ces.se de sang mögül gyakrabban kúszik elő a kis nyárspolgár né a petite bourgooise, mint .az nekem kellemes lett volna. De azon az első adulterikus délutánon nem vettem észre semmit és őrüten szerettem önt, Henriette Amélie főhercegnő. Ugy hiszem, .sokáig jól viselkedtem. Nem árultam el magamat sem a hivatalaimban, sem akkor, amikor Ernőnek, a fenséges férjnek bemutattak. Féltékenységemmel csak éppen annyira gyötörtem önt, amennyire ez szükséges volt, hogy ön, Henriette Amélie, .teljes szerelmemről meg legyen győződve. Niem voltam tulkövetelőző. És bár én önt soha, de soha DE LM AG Y A_K 01 tSZAG A Felebaráti Szövetség akciója a munkásházakért. (Saját tudósítónktól.) A „Felebaráti Szerei\?USzövetség," amely tudvalevőleg lelkes akciót indított a hatóság támogatása mellett a munkáisliázak létesítésének érdekében. A szövetség vezetősége most a következő inenicranduimimal fordult a város tanácsához: A iváros fejlesztésének vágya, a írnunk ásosztály gazdasági istápolása, a közegészségügy javítása, a legszegényebb néposztály családi életének gondozása és igy az erkölcseik nemesítése, az ember értékének meglbeszüliése, a gyermekeknek megmentése, testben és lélekben egészséges, .munkabíró és igy saját erejükből megélni képes polgárokká és polgárnőikké való nevelése, a Tekintetes Tanácsnak mindenkor elsőrendű feladatát képezte. lEzen feladattal Atihatva, a Tekintetes Tanács a múltban is foglalkozott a nép jóllét egyik alapfeltételének — a munkáscsaládok részére megfelelő, tiszta, egészséges és világos lakások létesítésének eszméjével és ezen eszme megvalósítására (kísérletet is tett. Sajnos ezen kísérletnek nöm volt meg a kellő eredménye, — de ami a múltban nem sikerült, ennek más alapon való megoldását a világháború által teremtett helyzet sürgősen követeli. A Felebaráti Szeretet Szövetség tagjai áthatva az istápolásra leginkább rászoruló munkáscsaládok, főleg a több gyermekes munkás családok iránti szeretettől, tanulmány tárgyává tette ezen családok lakásviszonyait és ezen tanulmány folyamatként a munkásilakások létesítését sürgős feladatnak tartja. Nagyon jól tudjuk, Ihogy ezen kérdést puszMn társadalmi vton nem lehet megoldani; ez az államnak és Szeged város egész közönségének feladata, azonban készséggel felajánljuk közreműködésünket ezen nagy horderejű (kérdés megoldásánál. iA tekintetes Tanács Ibölcsesége megfogja találni a hielyes utat a kérdés megoldására, ezért kijelentjük, 'hogy nemi akarunk a .tekintetes Tanács határozatának elébevágni, hanem eddigi munká.sságunknál csak a kérdés megoldását akarjuk megkönnyíteni. íMellékelve rendelkezésére bocsá,i tijuk ta tekintetes Tanácsnak ,.a munkások körében még csak gondolatban se csaltam meg, (hiszen utólag bavallliatnám, li.a ugy lett volna), mindig meg tudtam érteni, liogy önnek kötelességei vannak férjével és a fenséges uralkodóházzal szemben. Sosem követeMem a végleges szakítást. Mindig ellensége voltam a botránynak. Gondoskodtam róla, bogy a lapok ne közöljék arcképemet az öné mellett ós azon az őrült és perzselő délutánon, (szerelmünk második augusztusának .nyolcadik napján), a mikor 011 kész lett volna aura, liogy otthagyja férjét és gyermekeit és mindent, én voltam .az, aki öii'í erről a végzetes lépésről lebeszéltem. Akkor nekem jobban fájt .az én .ridegségem és a szilárdság, amellyel az ön áldozatkészségének ellentállottani, jobban fájt, mint önnek, Henriette Amélie. De utóbb még sem bántam meg. Jobb, liogy ugy történt, mintha elkövettük volna azt a végzetes dolgot Mert látja, Henriette Amélie, ha akkor minden ugy történik, ahogyan Maga akarja .és ha most Maga, ahelyett, bogy Habsburg-főhercegnő, egy szerény bankhivatalnak felesége volna, mi.t tennék Magával? Mit tennék mos!, hogy már mindennek vége. Hogy miért van mindennek vege? Hogy miért nem szeretem már önt? Ne kérdezzen, ne könnyezzen! Nem tudom! É11 vagyok a hibás, c.sak én. Hitvány vagyok é.s közönséges! Férfi. És bár ön mindvégig gyönyörűen és liiven viselkedett, az én szerelmemnek mégis vége. Vége lett. Minden különösebb ok nélkül. Leégett, mint a gyertya. Most vége van. De ez mindig igy szokott lenini. A férfi hagyja ott -a nőt. Nálunk se leheteit másképpen. A műit héten, utolsó találkozásunkkor még olyan voltam, mint elmúlt Szeged, 1918. január 13. eszközölt összeírás eredményét. Magunk részéről kivánatosnák tartjuk, hogy egyenlőre 400—500 munkás lakás építtessék és ezen lakásaikat a legszegényebb és sok gyermekekkel megáldott családok kapják. iA kivitel módozatára nézve mintáiul szolgálhat lOsongrád vármegye munlkásházépitő aikciója. A munkáaházépitósi alap létesítésére ajánljuk, lépjen a Tekintetes Tanács (már most érintkezésbe az Altruista-bank vezetőségéivel. Ezen bank ,a vezérigazgatójától kapott információ szerint munikáslházak építésére 30 év alatt 6%-os annuitással töijeszthető 100 százalékos, vagyis a teljes építési összeget nyújtja köles-önképen a város jótállása mellett. IAZ épitők ,a hátralékos tőketartozást stornó nélkül bármikor törieszthetnók. Ha a munkás-házak telke 200 négyszögölben lesz megalapítva iés a város négyszögölét 4 koronáért engedi át, továbbá ha egy munkáslház építését a megdrágult építési -viszonyok figyelembe vételével nem ugy mint Cscngrádimegye területén létesített mrnukásbázalknál 1000—1100 koronában, (hanem .1700 (koronáiban lesz preliminálva, egy-egy munkáslház építtetése 2500 koronába (kerülne, az annuitás pedig 150 korona lenne, vagyis alig több. mint amennyit a legtöbb munkás most sok esetben egészségtelen rossz lakásért fiz'A Már (pedig könnyen fizethet 50—50 ki n/rvil is többet, mert nora csak lakása lesz, (háméra udvara, melyben baromfit és sejtést tarthat, lesz kertje, amelyben kevés fáradsággal termesztheti a (konyháiban szükséges élelmi cikkek legnagyobb részét. (A város a fenti terv szerint elég jól értékesítené földjeit, mert holdanként 8-100 k; rónát kapna, melynek 5%-os kamatja 320 ko róna. (A mtmUkáisházakra mindig akadna pontosan fizető tulajdonos, ha az illetek tartoznának egy évi törlesztési részletet fei-ztcsitélkképpen a város pénztárába befizetni és az évi törlesztést negyed évi előleges részletekben fogják fizetni. Még csak a 111 un kisházak építése ellen felhozható egyik érvre akarunk reflektálni. Azt szokták felhozni, hogy ,a háztulajdonosok károsodnának, mert seik lakásra nani akad bérlő. lEzen érv nem vehető komolyan, mert Szeged város természetes fejlődése köszeiiriinünk e].ső gyönyörűséges délutánjain, de amikor lehailadtiun a főhercegi palota lépcsőin, Mária Terézia arcképe alatt, hogy a lakáj rejtett konfidenciával .segítette rám felöltőmet, átéreztem helyzetünknek minden erkölcstelen éis csúnya voltát és lelhaíároiztam, liogy szakitok. Erről — ismétlem — Maga nem tehet, Henriette Amélie. Liaisonunk az első napon sem volt erkölcsösebb, minit az utolsón és az utolsón sem volt erkölcstelenebb, mint az elsőn. De az első napon még szerettem önt és nem láttam meg semmit. Az utolsón már nem szerettem önt, császári és királyi Fenség és ezért láttam meg mindent. Az,t hiszem ön is, császári és királyi Fenség, egyetlen volt szerelmem, csak helyeselni tudja, ha nem rivás és kölcsönös szemrehányások között bucsnzkodunk, hanem igy levélben és csöndes viszonyunknak ez lesz a legméltóbb befejezése. Ö11 ugyan nem fogja megérteni ezt a búcsúlevelet és Henriette Amélie Maga képtelen lesz felfogni, hogy miiért buesu'/Jkodik valaki, akit Maga sosem látott és miért sorolja az föl sz utolsó levélben minden részleteit egy elmúlt liaisonnak, amelyről önnek sejtelme se volt. De az nem baj. Ö11 akár semmit se értsen meg. Elég, bogy én .mindent tudok és mindent átéltem. Kész vagyok. Már mindent elértem és az elet nem tartogathat semmit a számomra. A főhercegnő szerelmese voltam és ön, Henri ette Amélie, ön császári és királyi Fenség, egyetlen szerelmem, holnap a legnagyobb lelki nyugalommal a bolondok házába küldheti hűtlenségében is hiv volt szerelmesét, Vizpataky Tamást