Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-15 / 12. szám

8 BÉLMAGY A T? Ö8BZ Áíí Szegőd, 1916. január lí). elhdrcolnak. A császáron a szenvedély tüze lobog fel a meggyilkoltnak a feleségeért. A II. felvonásban Ili. Ottót álmainak a teljesiilt­scge közepette találjuk. Az Aventinus te­tején emeltette császári palotáját, a klasszi­kus ó-kor romjain és a vértanuk vérétől áz­tatott szent helyek közepette. Ámde a csá­szár beteg és lázais, beteg az ő misztikus ál­maitól és lázas Róma levegőjétől. A császár hü kísérői: Ebenhardt és Tammus grófok ta­nácskoznak egymással és Tammus azt re­méli, hogy meggyógyíthatja császári urát. Ekkor megjelenik a császár és csakha­mar rá Stefánia. Itt egy sápadt, -szőke ifjú, a kit megtört a betegség és a császári korona súlya, ott a junói szépségű, viruló asszony, a meggyilkolt özvegye. A császárban maga­san lobognak a szenvedély hullámai, beteges érzékiségének minden tüzével szereti -Stefá­niát, mig az asszony szivének minden ideg­szálával a meggyilkolton csüng és csak egy vágyat táplál lelkében: Bosszú az ő halálá­ért! A kettő 'között kifejlődik a küzdelem,'a mely három felvonást tölt be. A III. felvonás­ban'Stefániát bizalmas -beszélgetésben talál­juk az ő dajkájával, Júliával, aki a rómaiak átkát tolmácsolja úrnőjének, mert ezek ab­ban á hiszemben vannak, ho-g.v Crescenzio özvegye eladta magát a császárnak. Stefá­nia azonban heves szavakban elárulja neki a császári palotában való jelenlétének az okát. Csak azért van itt, hogy kiküzdje népének az ideáljait és Rómát megszabadítsa a német zsarnoktól. Júlia elmegy, -hogy Ti írül vigye a népnek Stefánia üdvözletét és közölje vele az o szándékát. Alig hagyta el azonban Ste­fánia ajkait szigorúan őrzött titka, uj érzelem költözik a szivébe. Szerelem az, vagy rész­vét, vagy női gyengeség? Ottó minden kí­vánságát teljesíti. Szabadon bocsájtja a fog­ságra vetett lázadókat, sőt neki is vissza­adja szabadságát, de nem sikerül neki öt meghajlítani. A IV. és utolsó felvonás a paternoi kas­tély terasszán játszódik. Stefánia megszö­RANIA Magy. Tudományos Szinház tvt 73 Január 15-én és 16-án, szombaton és vasárnap E<ét drámai szenzáció. A gyűlölet Társadalmi dráma 3 felvonásba11­•••• •••• Éjjel 2 órakor. Dráma 2 felvonásban. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. költ. Tammus gróf a császár parancsára ke­resi a szökevényt, hogy visszahozza. Ottó várja. Végre megjelenik. Élesen végigméri a császárt s-aztán — tettetés-e ez vagy -az ér­zelem felülkerekedése? — a császár lábaihoz bonni. Ez elbeszéli neki a -rómaiak árulását és elmondja neki azt az irtózatos bosszút, a mellyel Rómát sújtani szándékozik. Amikoi ezt meghallja, erős az elhatározása: a csá­szárnak feláldozni magát, hogy ezzel a vesz­tét okozz-a. A beteg császárral visszavonul és mialatt a császári hadsereg a kastélyhoz közeledik, Ottó meghal Stefánia karjai kő­ző.t. A német lovagok szivén szúrják s meg­ölik a nőt. Ha tekintetbe vesszük a májusi esemé­nyeket, akkor kétségtelen analógia állapít­ható) meg a modern Itália árulása és Róma leányának azon eljárása között, amikor a szemimeutális szerelmet raffinált gyilkos­sággal fizeti meg. Tipikus azonban a költő érzülete is, amikor a barbarizmust identifi­kálja a németséggel és csak az olasz népié­lekben talál hazaszeretetet. A drámát a baja.il terhes tavaszi napo­kon adták tióször. Az a viharos tetszés, a melyet minden jelenet kiváltott, nem annyira a darab művészetének, mint izgató szándé­kának szóit. Hiszen a hallgatók között sokan voltak oiyanck, akik kormányuk szándéka­bú, a világtörténelem leggyalázatosabb áru­lásába be voltak avatva. Mióta Olaszország megindította a há­borút, irodalmi szélcsend állott be, hacsak ide nem számítjuk d'Annunzio ódáit, ame­lyek a gyűlölet és ostobaság keverékei. Nem régiben azonban az olasz kamara is kimu­tatta, hogy ráunt az Anmunziata-rend ezen sarlatánjára és liogy mindjobban keveshedik azoknak a száma, akik még valamennyire hallgatnak rá. Egyébként elhallgattak a mú­zsák és pihennek a tollak. De hogy is ihlet­hetne valakit költésre és írásra Cadorna hadviselése?! Szeged szab. kir. város tanácsától. 596/19I6. Hirdetmény. , Szeged sz. kir. város tanácsa tudomására hozza a helybeli, mint a vidéki jószágtartó gazda közönségének, hogy a város tulajdonát képező közlegelőkre a helybeli jószágok, a csikók kivételével, melyek f. évi április hó 15-töl kezdve válthatók ki, f. évi március hó 1-ső nap­jától a vidéki jószágok pedig f. évi április hó 25-től kezdődőleg a városi javadalmi hivatalnál az alább jel­zett dijak befizetése mellett kiválthatók oly megjegy­zéssel, hogy a mennyiben az egyes közlegelökre sza­bályrendeletileg engedélyezett 600 drb. jószág létszám betelnék, több jószág kiváltása nem engedélyeztetik. A kiváltott jószágok kihajtásának határideje köz­legelői viszonyokra tekintettel később fog köztudomásra hozatni. A fübérdijak a szabályrendelet szerint a követ­kezőkép áliapittatik meg. a) Helybeli lakos. 1. Egy drb. nagy szarvasmarha, vagy ló belső közlegelőre K 12.— külterületen 10.— 2. Egy drb. két éven aluli borjú, vagy csikó után belső közlegelön . 6.— külterületen 5.—' 3. Egy drb. sertés különbség nélkül, vagy egy szamár után belső közlegelőm ...» 3.— külterületen » 2.50 4. Egy drb. kecske után belső közlegelőn . „ 1.50 külterületen „ 1-25 5. Egy drb. juh, vagy birka után belső köz­legelőn 1.20 külterületen „ 1.— b) Vidéki lakos. 1. Egy drb. szarvasmarha, vagy ló után belső közlegelőn k 15.— külterületen 12.50 2. Egy drb. két éven aluli borjú, vagy csikó után belső közlegelön » 7,50 külterületen * 6.25 3. Egy drb. szamár után belső közlegelőn . „ 3.75 külterlilen ...,.•• 3.12 4. Egy drb. juh, vagy birka után belső köz­leg'.iőn 1.50 külterületen „1.25 legeltetési dij fejében Szeged szab. kir. város csak a közlegelőre való legeltetési jogot adja. Szeged, szab. kir. váro^ tanácsának 1916. január 10-én t. ii. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. 37334—11. 1915. szám. Hirdetmény a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevalása tárgyában. Az 1916. évi január liavában az állandó fize­tést), nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, köz­ségi, egyházi, társulati és magántisztek, tiszt­viselők, hivatalnokok, közegek, nyűg- avagy kegydijat huzó özvegyek, álliandó alkalmazás­ba.n levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál "több havidíjat huzó segédeik, segéd­munkások, .állandó fizetést 'élvező lelkészek, ta­nárok, tanítók, nevelők, írók, művészek, hiva­tal oszolgáik stb. a ikereseti adó negyedik osz­tálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomásl ivekén január hó 26-áiig a községi eilőlljáróságnál (városi adó­hivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáró­ság, pénztár, földbirtokos vagy üzletitulajdónos, akitől vagy amelytől az adókét elles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, liogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkal­mazott egyének név- és fizetési jegyzékét nz adókivető hatóságnál nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat, szóval mind­azokat a járandóságokat, melyeket az állá,.suk­kal egybekötött bármely néven nevezendő szol­gálatuk fejében akár készpénzbén, akár tor­mesztményekben, .akár egyéb járulékokban él­veznek, — a folyó évi. vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint, .a vallomásba felvenni tartoznak. ,E .keresmények bevallása alól azok az illet­mények sem vétetnek ki, mélyek adóztatás tár­gyául nem vehetők, mert annak elbírálására: vájjon valamely készpénzbeli vagy természet­beli járandóság, avagy egyéb járulék a kere­setadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adókivetésre illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó já­randóságoknak az államkincstár megrövidíté­sére irányzott szándékból történt valótlan be­mondása, illetve az .adott vallomásban a kincs­tár szándékos megrövidítésének, megkárosítá­sának, az adóköteles foglalkozás vagy jövede­lem szándékos eltitkolásának cselekménye (1909. XI. 93. fen) jövedéki kihágás, melynek bánsága 1—8-szor annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár miegkáirósittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jog,érvé­nyesen megállapítottak. A nyilvános számadásra, kötelezett .válla­latok és egyletek tisztviselői e vállalatoktól húzott járandóságaikról vallomást, nem adnak, ezeknek illetményeit az Illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett .kere­setadót tőlük beszedni és az állampénztárba év­ii egyed enk.i nt beszoilgál tn tn i. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallo­mást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek kereset adóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonás utján a .közpénztár szedi he. Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tár­gyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az il­itmények összevont összege után vettetik ki. Kelt Szeged, 1915. évi december hó. A m. kir. pénzügyigazgatóság. 00000000000000000 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Kárász-utca 9 íbiíh APRO HIRDETÉSEK. Izzad valamely tcsl­resze? Ugy használja a dr. Leinzinger-féle kipró­bált szert. Üvegje 60 fil­lérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Najösziilés ellen csakis az ártalmatlan Lein­zinger-féle „Hajrestorer" használja. Ara 1 K20 fill. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Legjobb hajfestö az országosan elismert Lein­zinger-féle. Ara 2 K 50 f, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzin­ger-féle fogcseppből üvegje 60 fillérért kap­ható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Lein­zinger-féle „C h i n a h a j­szesz" által. Ara K 1-20 Kapható Leinzinger üyuía gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Gyomorbajosok di­csérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását. Üvegje 1 koronáért kap­ható Leinzinger Gyula, gyógyszertárában Szeged. jtariSa s&ftrtasstb EJlíZXOB JÓZSEF, Jü*dótTjl*istoao»; VÁ.BNAY L. Niosuatott V4ra*z L, ^ívazomdájábM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom