Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-15 / 12. szám

Szeged, 1916. január 15. DüLMAGY arorszag. Olasz repülők tevékenysége Trieszt környékén. BUDAPEST, január 14. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A délnyugati harcvonalon nincs jelentősebb esemény. — Egyes pontok Malborgethnél és Ralbnál az ellenséges tüzérség tüze alatt álltak. Az olasz repülőik tevékenysége Trieszt vidékére is kiterjedt. Egy Tiranára ledo­bott bomba nem okozott kárt. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Hivatalos olasz jelentés Rimini bombázásáról. - A Brindisi és Citta di Palermo fel­fegyverzett gőzös elsülyedt. — Róma, január 14. Az olasz félhivatalos Stefani-ügynökség jelenti január 12-lki kel­tezéssel: Tegnap délután négy magyar és osztrák repülőgép elrepült Rimini fölött és bombá­kat dobott le. A bombák emberéletben nem tettek kárt és csak csekély anyagi kárt okoztak. Egy repülőgépet tengerészeti vé­dögépeink lelőttek. A repülőgép a tengerbe zuhant. E hó 6-án a Brindisi nevű 541 tonnás rekvirált gőzös, 8-án pedig a Citta di Paler­mo nevü 1052 tonnás felfegyverzett gőzös az Adriai tenger alsó részén aknába ütkö­zött és elsülyedt. Miután a jól szervezett se­gítség gyorsan megérkezett, az utóbbi gő­zösnek majdnem egész legénységét, és a hajón volt utasokat, a Brindlsinek pedig egész legénységét és /külföldi utasainak több mint felét megmentették. Illetékes helyen ehhez a jelentéshez azt a megjegyzést fűzik, hogy flöttaparancsnc&­ságun-k e hó 12-iki jelentése szerint a Ri­mini elleni akcióból valamennyi repülőnk sértetlenül tért vissza, a Stefani-ügynökség­nek az a jelentése tehát, hogy egy repülő­gépünket lelőtték, koholmány. (M, T. I.) Tüntetések Olaszországban. Lugano, január 14. Olaszországban nagy a nyomottság. A 'DardaneNa-akció meghiú­sulása és Montenegró egyre előrehaladó le­gyűrése a legnagyobb elkedvetlenedett kelti. Az egész országban szaporodnak a tünteté­sek, sőt Rómában sem hiányoznak, amit a prefektus szigorú intézkedései bizonyítanak, valamint az, hogy katonaságot használnak rendőri szolgálatra. Az ország pénzügyi vi­szonya a legziláltabb. Olasz tábornok a háborúról. Lugano, január 14. A „Trilláma" közli katonai munkatársának, Corsi tábornoknak összefoglaló fejtegetéseit az Ausztria-Ma­gyarország ellen május óta indított hadjárat eseményeiről és e eiklk annál magyolblb mér­tékiben figyelmét érdemel, mért sók igazságot tartalma®. Almibár a katonai szak'birálat a mostani körülmények között szük korlát dk közé tvan szorítva, Corsi tábornok a háború­ról oly (képet nyújt, apiely a megértő olvasó­ban azt a benyomást, kelti, hogy Olaszország­nak egyetlen ponton sem sikerült főcélját elérnie. Corsi nem esett abba a hibáiba, mint a háborúnak egyéb hivatalos és nem hivata­los olasz bírálói, akik már abban is Olasz­ország sikerét látták, hogy AusztrialMagyar­ország iutváziós (?) tervét keresztülhúzták. Az olasz közvélemény tföilviláigositása -szem­pontjából!. nem épen értéktelen, hogy ily nna­gasramgu tiszt a hadjárat eseményeinek bí­rálatánál megőrzi tárgyilagosságát. mint 550 arab és török katonát és 16 tisztet is elfogott és két hegyiágyút zsákmányolt. Gyalogságunknak súlyod veszteségei voltaik. Aytner tábornok haderejének egy része Ali el Garbiból január 6-án előrenyomult. Január 7-én az élőbb emiitett támadással egyidejű­leg a balszárnyon is volt ütközet. Délután 2 órakor csapataink 1200 yará­nyira megközelítették a törökök sáncait, a melyékből heves puska- és gépfegyvertüzet zúdított az ellenség a mieinkre. Késő délután az ellenséges lovasság meg akart kerülni bennünket, de tüzérségünk visszavetette. Az ellenséges gyalogság sókkal erösebb volt, semhogy vissza lehetett vojlna várni. Gya­logságunk éjszakának idején elsáncolta ma­gát az ellenség vonalaitól 200—700 yard tá­voliságban. Háromezer svájci is elesett a gallipolii-félszigeten. Zürich, január 14. A Züricher Pqst ka­tonai munkatársa cikket közöl a katonai helyzetről. A Dardanella-expediciót csúfosan mcgbitkottnak deklarálja s csak azt fájlalja. hc,gy ennél az eredménytelen vállalkozásnál 3000 svájci alattvaló is 'életét vesztette. Ezek 5000 más társukkal együtt elég könnyelműek voltak magukat mindjárt az idegen légió s az önző antant-érdekek karjaiba dobni. A szakíró szerint Montenegró nem birja már sokáig az osztrák-magyar ésamtojk halálos szorítását. Angol hadihajók ismét bombázták Sedd il Bahrt. Konstantinápoly, január 13. A főhadi­szállás közli: KAUKÁZUS-FRONT Az Arrus-folyótól délre Tahir és Valibada között, valamint az Arras-folyótól északra Kötek és Harman­szoros között az ellenség a 12-ére virradó éj­szaka jelentékeny haderővel hevésen támad­ta előretolt centrumállásainkat. Támadása azonban az általunk indított ellentámadás következtében teljesen meghiusult. Az ellen­ség nagyszámú halódat, gépfegyvert és né­hány foglyot vesztett. És végül visszavertük állásaiba. A halottak között több tiszt holt­testét láttuk. Goltitól nyugatra az -aras— godji közti zónában az ellenség 'két éjszakai támadását könnyen visszavertük. DARDANELLA-FRONT: Január 12-én egy cirkáló, kilenc totépedónászád s égy mo­nitor a nyilt tengerről időnkint szünetelő tü­zelést indított Tékeburnu és Sedd il Bahr ellen. Egy monitor eredménytelenül bombázta Relid el Balhr környékét. Egy léghajónk bombákat ledobott egy monitorra, amelyen tuz támadt, ugy, hogy a hajó kénytelen volt egve visszavonulni. Ugyanaznap délután Boedoghe hadnagy által vezetett harci léghajó megtámadott egy ötödik ellenséges repülőgépet (Fahrman-ti­pus) és Szedd il Bahr közelében lelőtte. A pilóta meghalt, a megfigyelő megsebesült. A repül-gép-et kisebb javítások után' még hasz­nálni lehet. Repülőink megtámadtak azután egy an­gol léghajót, amely Sáros felett elrepült. A repülőgépet üldöztük és kényszerritet­tiik, hogy Imbrosban leszálljon. (M. T. I.) Angol jelentés a mezopotámiai vereségről. London, január 14. Az angol sajtó 'Me­zopotámiába küldött haditudósitója jelenti január 10-i'ki kelettel Basrából: Aymer tá­bornok serege a Tigrismentéri felfelé nyomult előre, hogy Townsend tábornokkal Kut eí Amaránál egyesüljön, de nagyon heves- -el­lenállásra talált. Január 7-én és 8-án Seik Saidnál nagy ütközet fejlődött ki. Aymer tá­bornok elővédcsapatai Tounghand tábornok vezetése alatt január 4-én elindultak Ali el Garbiból és a Tigris mindkét partján nyo­multak előre. A lovasság a jobbparton előre­nyomult török csapatokkal jutott érintke­zésbe. A törökök jelentékeny haderővel állot­tak Seik Sai-d környékén a .folyó mindkét partján. Gyalogságunk január 6-án támadni kezdett és az ellenség harcvonala előtt a jobbparton elsáncolta magát. Másnap reggel lovasságunk az ellenség legszélső jobbszár­nyán levő sáncokhoz jutott, miközben több Tüzérségi és akna-harcok nyugaton. BERLIN, január 14. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A nyugati hadszintéren a harci tevékenység a zivataros esőzés folytán a szórványos tüzérségi-, kézigránát- és akna­harcokra szorítkozott. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Anglia azt hitte, hogy a háború alig kerül többe a semlegességnél. Luusunne, január 14. Az olasz szociá­1 ista párt lapja, 'az Avanti! mai vezércikkét az angol katonakötelezettségnek szenteli és megállapítja, hogy két csoport győzelmét jelenti; az egyik a konzervatív blákk, a má­sik az ir nacionalisták. A konzervativok a -háború elejétől fogva, sőt már az angol-né­met feszültség idejében tudták, hogy a há­ború egy -nagy hódítást hozhat — Anglia, söt az egész angol birodalom elhóditását két nagy ellenségtől: a liberálizmustól és a mun­kásmozgalomtól. A liberálisok mostani ma­gatartása valóban szánalmas. Azért csatla­koztak a háborúhoz, mert -könnyűnek vél­ték, azt hitték, Asquith-tel hogy „alig kerül többe a semlegességnél." Most 'már haszta­lan erősítgetik a munkásunióval egyetem­ben hogy a katonakötelezettséget a hadihely­zet nem kívánja meg. A konzervatívok logi­kusan, nem ismernek már féket. ha rosszra fordulnak a dolgok, akkor is megmarad szá­mukra a joga, vagy legalább a lehetősége annak, bogy a kudarcot a megelőző liberális minisztérium tévedésének tulajdonítsák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom