Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-01 / 1. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN ffNf Inc > K 24*— Hím . . K 12*— negfcáém K fr— egy hónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egétt évre . K 28'— félén* . . K14.— negyedévre K 7*— egyhónapraK 2-40 Kiadóhivatal Káráaz-atea I Telefonszám \ 81. Egyes azáw ára II altér. * Szeged, 1916. Y. évfolyam I. szám. Szombat, január I. jfJ3£ Úy XXX xxx X / A Világeseményei; esztendeje. Egy teljes esztendő inrult el a háború véres forgatagában. Az első és most már 'büszkén remélhetjük, hogy az utolsó tizenkét hónap, amelyek lefolyása alatt szakadatla­nul, szünet nélkül dult az élet-ihalál küzdelem Európa leghatalmasabb nemzetei között. A történélimi eseményekét kell felvonultatni, hogy a végső konzekvencia hatalmas per­spektívája az első teljes háborús év végén elébünk tárni,jon. Ha végiggondoljuk a tör­téntéket, Ihai figyelemmel kisérjük azokat a változásokat, amelyek a küzdő népek érzel­meiben és a népek cselekedeteit irányító ve­zetésben előállottak, akikor láthatjuk, hogy ellenségeink már most sem képesek kivonni magukat sorozatos sikereink hatása alól. Ezekből ,a jelenségekből az is kétségtelenné válik, hogy a bábom befejezése sincs már olyan messze, mint ahová azt kitolni sze­relnék .felelősségük számonkérésétől rettegő államférfiak, akik még relatív eredményeket sem tudnak felmutatni, a vér oltárára helye­zett nagy és súlyos áldozatok után. Az összes világ tájakon küzdő, szenvedő harcosokra aligha vár még teljes tizenkét Ihónap, amelyet 'lángban, fegyverben, és ve­rekedésben kellene eltölteni. A mi seregeink megedzett erővel és büszke daccal állják a támadásokat, de azokból a helyekből, ahová kitolták már a megingathatatlan győzelem határvonalait, sem az elkeseredett vágy, sem: a kényszeritett offenziv-szelfem ki nem vetheti azokat. A győzelem a mienk, sőt már régen, a mienk. Amikor az oroszok kitaka­rodtak a Kárpátokból, futva menekültek Bszak-Néinetországból, amikor Belgium és Szerbia elveszett, a Dardanellák rendületle­nül teljesiti fontos hivatását, Franciaország értékes része német zálogul szolgál, akkor nem lehet szó másról, minthogy az antant, a háború kezdeményezője, esuful kikapott, mert céljaitól messzebb áll, mint amikor megin­dult utópiáért merész utján. De beszéljenek az elévülhetetlen ese­mények : i Januárban, az oroszok rriég a Kárpátok­ban voltak és Galicia nagy része orosz ura­lom alatt állott. Január 3-án a németek el­foglalták iBorzioowot, iáiból az oroszok fő­hadállása volt. Az oroszok ekkor Gorlicétől nyugatra át akarták törni frontunkat, amely kísérlet heves Iharcdk közben meghiusult. Ja­nuár 5-én a németek tovább haladnak a Bzu­ra- és Rawka-inenti támadással. Január vé­gén nagy harcok kezdődnek a Kárpátokban. A Nagyág völgyét megtisztottuk az ellenség­től. Január 30-án egy hétig tartó nehéz küz­delem után visszafoglaltuk az összes kárpáti szorosokat és szoros magaslatokat. 10.000 foglyot ejtettünk. Február eleje óta német csapatok együtt küzdenek a Kárpátokban a magyar és osz­trák-csapatokkal. Február 12-én Észak-Len­gyelországban a Visztulától keletre a 'néme­tek támadásba mentek át. A Kárpátokban el­keseredett harcok folynak, az oroszok ke­mény el len túllássai! igyekeznek feltartóztatni támadásainkat. Február 19-én elfoglaltuk Kolomeát. Bukovinában az ellenséget a Frubh vonalán tul szorítottuk, Csernovicot vissza­foglaltuk. 25-én a németek Prasznisz váro­sát, amely várszerüen volt kiépítve, elfoglal­ták. 28-án nagy orosz előretörés következté­ben Prasnrszt ismét fel kellett adni. Március elején kisebb, vállalkozó-har­cok voltak. 12-én ,az augusztowi erődtől északra az oroszok vereséget szenvedtek és Grodnóba vonultak vissza; 40U0 fogoly. 15-én az oroszok ismét heves támadásba kezdtek a kárpáti fronton. 19-én Przemysil védőserege keleti irányban kirohanást intéz, hogy kap­csolatot teremtsen kárpáti seregünkkel. A terv meghiusult. 21-én Przemysl vára négy és fél hónapi körülzárás után kapitulált. Április 2-án az oroszok támadnak a Besz­ki deik.be n. 3-án, iaz orosz erősítések élői csa­patainkat a Cisna—Baligrod-vonalról vis­szavontuk, 6-án a kárpáti harcok terjedelme növekszik, lü-én a déli hadsereg csapatai Tuieholkától, északra elfoglaltak egy fontos magaslatot. 13-án az oroszok nagy kárpáti offenzíváját az egész fronton megállitattuk, miután a húsvéti csata során az oroszok át­törési kísérlete meghiusult. 25-én a kárpáti fronton jelentős sikert arattunk. Az Ostrv és Zwinin magaslatokat elfoglaltuk. Május 2-án 1500 ágyunk szólalt meg a nyugat-guliciai orosz arcvonalon. A Macken­sen vezérezredes parancsnoksága alatt áilló 11. német hadsereg és a délen csatlakozó 10. osztrák-magyar hadtest az orosz harcvonalat üorlice—Malastov—Gromnik közötti 35 ki­lométeres fronton áttörte; 30.000 foglyot ej­tettünk. 7-én a gorlicei áttörés következtében az oroszok visszavonták Dukla körül az ál­lásukat. Egy ono&z hadosztályt azonban a tizedik hadtest bekerített és foglyul ejtett. 8-án a foglyok száma 70.000 emberre emel­kedett. Az oroszok visszavonták Lupkow és Uzsok közti frontukat s Magyarország földje ezen a napon megtisztult az ellenségtől. Ez­után ofíenzivánk gyorsan haladt. 10-én visz­szavettiik Szamokot és Rzeszowot, 12-én Woyrsch csapatai a Nida-fronton az üldö­zés során Kiéloéig jutottak. 14-én csapataink Przemysl előtt álltak. 25-én Radymnotetíog­Ialtuk és 21.000 foglyot ejtettünk. 30-ikán megkezdődött Przemysl ostroma. Estére a Pralkovce erőd elesett. Június 1-én, Przemysl három északi erődje elesett; 9200 foglyot ejtettünk. Az osztrák-magyar seregek májusi zsákmánya 863 tiszt, 268.869 közember és 251 ágyú és 576 gépfegyver volt. Június 3-án Przemysl vára eleseti. 7-én a Przemysl körül, harcok­ban 33.805 foglyot ejtettünk. 9-én Sztanisz­laut foglaltuk vissza. 19-én az ellenség gro­deki állása ellen kezdtük meg a támadást. 22-én Lcmlerget visszafoglaltuk és ezután megkezdődött az elő nyomul ásunk a Bug és Visztula között, amely 'bevezetője volt az orosz-lengyelországi diadalmas nagy oiíen­zivánknak. Álljanak itt most már csak az eredmények: Jnilns 20-án, Radomot ,megszállották. 24-én Galhvitz serege a Nar-ew mentén Ró­zán, és Piiltu.sk várakat bevette. 30-án be­vonultunk Luiblinba. Augusztus 1-én Gholmt, 2-.in Mittairt foglalták el a németek. 5-én Kövess serege megszállotta Ivángorod vá­rát. 8-án a Narew-sereg Sierock erődöt fog­lalta el és bevette Novogeorgievszk Jegre­erőditményét. 10-én Scholtz serege megszál­lotta Lomza várát. 18-án Kovnó vára az összes erődeivel együtt elesett. 20-án Novo­georgievszk várát SZÍVÓS ellenállás után Be­seler tábornok seregei rohammal elfoglalták. 23~án .a Bobr mentén a németek megszállot­ták Osszoviec várát. 26-án Breszt-Litovszk, tiovszk lci'lu níraweté-eoúékktká jbougyxs 27-én Olyka vára elesett. 28-án áttörtük a ZIota-Lipa mentén, a kiépített orosz arcvona­lat. Augusztus végén a szövetséges csapatok a gorlicei áttörés ót egy milliónál több fog­lyot ejtettek. Luck, Dubno és Kovno e'este után .megkezdődött csakhamar szerbiai of­íenzivánk. Az oroszországi sikereket természetesen nyomon, követte diplomáciai isikereink is. A már-már ellenünk forduló Románia egy­szerre megjuhászodott, ,a hős bolgár nem­zetben pedig lili és önfeláldozó szövetségesre találtunk. Október 7-én jelentette Höfer al­tábornagy egyidejűleg a német nagyvezér­karral, hogy \a szövetségesek csapatok a Dri­nától Orsováig átkeltek a 'szerb határon és a túlsó parton megvetették lábukat. Ugyanak­kor jött meg annak a hire, hogy az antant megszakította a diplomáciai viszonyt Bulgá­riával. 8-án elfoglaltuk Belgrádot. 13-án Bur­gária megtámadta Szerbiát, 14-én Pozsare­vácot elfoglalták a németek. 16-án a bolgá­rok bevették Zajecár erődjeit. 19-én Obreno­vácot és Vranjét és a Macsva nagy részét birtokunkba vettük. A sikerek folytonos lán­colata következett most már. November hó 19-én csapataink a Szandzsákba vonultak be, november 20-án pedig már egész O-Szerbiát elfoglaltuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom