Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-14 / 297. szám

Szeged, 1915. december 14. HÍREK oooo A hadseregszállitó köpcös, jól táplált, dupla-tokáju bácsi, aki a háború alatt — testi súlyát megszégyenítő für­geséggel — szilajul ropja tojástál]eát a büntető paragrafusok között. Olykor megbicsaklik ugyan a lába és rálép egy-egy tojásra s kifü­tyüli a közönség, de ezzel mitsem törődik: újra kezdi a produkciót. Itt nem a paragrafus ballerina hadsereg­szállitóról lesz szó, az elmondandó eset jóval alatta áll érdekesség tekintetében a másik faj­tának. A mi szállítónk, — nevezzük az egysze­rűség kedvéért röviden Sobrinak — egy szép naipon betévedt egy szegedi vendéglőbe. A Fas­gyáros Bligiiy hercege sem 'foglalhatna olyan előkelő, hanyag testtartással helyet, mimt a mi Sobri Jóskánk .Az étlap derékban meghajolt, mikor kezei közé vette, a felszolgáló pincér nemrég elhunyt jó atyját idézte, aki nem lehet jelen, mikor fiának egy eleven liadseregszálli­tót szállít a Sors, kiszolgálás céljából. A sótar­tók táncra perdültek, a vendégek ajkán meg­fagyott a szó, >a vendéglős nagy igyekezetében neki szaladt a falnak ... Három pincér állott egymás háta mögött a rendelést felveendő. Sobri hosszasan tanul­mányozta az étlapot, az árakat fejedelmi egy­kedvűséggel negligálta, nehogy azt higyjék, nála az árak szerepet játszanak. Végül meg­szólalt: — Izé! — mondta andalító orrhangon — Hozzon nekem egy körözött liptóit. Körözött liptói! Szívesebben irnám, hogy fagyasztott poulard-t rendelt tartár mártással, de nem akarok történelmi tényeket meghami­sítani. 1 Említettem már, hogy a pincérek egymás mögött állottak szoborszerű mozdulatlanság­ban. Mikor a körözött liptói elhangzott a főpin­cér átszellemülten rebegte: — Körözött liptói! A mögötte álló — nehogy tévedés történ­jen — isimételte: — Körözött liptói! Majd a harmadik is megértően nyilatko­zott: — Körözött liptói! i * Sobri diadalittasan nézett körül az étterem­ben. Látjátok, — gondolta — százezreim van­nak és körözött liptóit rendelek, holott, — ba akarnám — megvehetném ezt a házat vendég­lőstől. pincérestül, finom, zizegő készpénzért. Közben, — ez mái' igy szokott lenni — eltelt talán két perc is. Szállító ur, — ine.m nevezem többé Sobrinak, hátha protestálni talál ellene a betyár szelleme — idegeskedni kezdett. Hát ez már mégis hallatlan, órákig kell várni egy kis körözöttre. Mit gondolnak, kivel van dolguk tulajdonképpen. Itt hagyom ezt a butikot. És ell miként beozéle. Földig érő vátf»*i bundáját panyókán felválln vetve hintós liléitallankodások közepette elhagyta a helyóké get. Borravalót, — ugyan liogy jutna dühös embernek ilyesmi az eszébe — ©'.felejtett adni. A harmadik pereben már izervirozva volt a liptói, de nfem részesülhetett abban a kiváló szerencsében, hogy Szállító w éhségét csilla­pítsa. Most jut eszembe: a körözött liptói árának ügyét is elfelejtette Szállító ur távozás előtt rendbebozni... (t. r.) R ' DÉLMAGY AROR8ZAQ ~ — HATSZÁZ GYERMEK CIPŐ NÉLKÜL Az idei koszorumegváltási akció valamivel több mini 3000 koronát eredményezett. A be­folyt pénz rendeltetése tudvalevően az, hagy szegény iskolás gyermekeket a télire cipővel lássanak el. A foglalkoztató műhelyben há­rom cipész katona készíti és javítja is már a cipőket, megvan rendelve azonkivül 150 fa­cipő és hozzávaló 150 pár meleg harisnya. A facipők párja azonban a harisnyával együtt nyolc koronába kerül és minthogy ezernél több olyan gyermek jelentkezett, akinek nin­csen cipője, legalább 5000 koronára van még szükség abban az esetben is, ha valamennyi gyermeket csak facipővcl akarják ellátni azok az úrhölgyek, akik erre a legnemesebb és legszebb feladatra vállalkoztak. A lapok annyi jótékonyságra i invitáló közleményt kénytelenek közölni, hogy most zavarban vagyunk, amikor különös nyomatékkal sze­retnénk ennek a mozgalomnak sürgősségét és humanitását figyelembe ajánlani. Talán frázisnak hiszik sokan, hogy mindenki ada­kozzék és mi mégis ezzel a frázissal mutá­lunk rá hatszáz mezítlábas gyermekre. Min­denki adakozzék! Az adományokat elfogad­ja, nyugtázza és rendeltetési helyére juttatja a DÉLMAGYARORSZÁG kiadóhivatala. — A miniszterelnök kihallgatása a király­nál és a trónörökösnél. Bécsből jelenlik : Gróf Tisza István kivételével a -magyar 'miniszte­rek visszautaztak (Budapestre. Reggel 9 óra­kor gróf Tisza István automobilon -Scihön­brunnba ment királyi kihallgatásra. Ezt meg­előzőleg a miniszterelnököt a Burgban a trón­örökös fogadta kihallgatáson. — Közös minisztertanács Bécsben. Bécs­ből táviratozzák a Budapesti Tudósitó-nak: A közös miniszteri értekezlet amely számos gaz­dasági folyó ügy tárgyalása végett tegnap egy­begyűlt, ma folytatta tanácskozásait. A tanács­kozásokat alkalmasint ma be is fejezik. — A ma­gyar kormány tagjaival Sándor JJános belügy­miniszter is Bécsbe érkezett, hogy a miniszteri megbeszéléseken résztv-egyen. Sándor János vasárnap hosszabb tanácskozást folytatott Ho­henlohe herceggel, az uj osztrák belügyminisz­terrel. — A városatya választások. Vasárnap vá­lasztották meg Szegeden a megüresedett tör­vényhatósági bizottsági 'helyekre az- uj vá­rosatyákat. A választások simán, minden nagyobb emóció és korteskedés nélkül folyt le. Az alkotmányos életnek lüktetése csak a második kerületben volt. A munkapárt összes jelöltjeit beválasztották. A második kerület­ben négyszáznégyen szavaztak. Itt Balogh Károly tanácsos volt a választási elnök, a helyettese Kiss Gyula törvényhatósági bizott­sági tag. Megválasztották Valihora István bankigazgatót 287, Tőrös Sándor pénzügy­igazgatót 236 és Körössy István- postafőnö­köt 222 szavazattal. Valiiiho-ra mandátuma 1919. december 31-én, a másik két bizottsági tagé 1916. december 31-én jár le. Ebben a ke­rületben szavazatot kaptak még: dr. Lipmy Lajos (156), Várossy Gyula (139), Zehnt­bauer János (92), Pazár Béla (3), Somogyi József (1). — A harmadik kerületben két­százötvenen szavaztak. Választási elnök Ko­ezor János tanácsnok, helyettes elnök Schiitz István törvényhatósági bizottsági tag volt. Megválasztották: Telhisz György bankigaz­gatót 108, dr. Hollós József főorvost 72, Tonelli Sándor iparkamarai titkárt 70 szava­zattal. A 'megválasztottak közül a két első .mandátuma 1919. december 31-én, Tonelli Sándoré 1916. december 31-én jár le. Sza­vazatot kaptak ínég: Szabó Ferenc (66), if­jabb Nyáry György (52), Lindenfeld Berta­lan (16). — A IXUi. kerületben hetvenheten szavaztak, valamennyien László Zoltánra, az A'lsóközponti Népbank tisztviselőjére. S — A tiszai halászbárkák zár alatt. De­cember kilencedikén a városi tanács Kncissel Jakab hal ászbérlőnek engedélyt adott arra, hogy a katonaság részére a vasúti hídnál ha­lat árusíthasson. A közelben tört-ént fertőző megbetegedésekre való tekintettel azonban dr. Szalay József rendőrfőkapitány az árusí­tást betiltotta. A bérlő ragaszkodott a meg­állapodáshoz, miért is a főkapitány a hétfői tanácsülésen bejelentette, hogy miként intéz­kedett. A tanács helyeslőleg vette tudomásul a bejelentést, azzal a megjegyzéssel, 'hogy az engedélyezés kizárólag vámügyi szempont­ból történt, amely most — tekintettel a fertő­zés lehetőségére — hatályát veszti. Kneissel harmincezer korona kárt emleget, a többi ha­lászbérlő is panaszkodik és- azt állítják, hogy az iszapban a -halak el fognak pusztulni. A bérlők táviratilag fordultak a belügyminisz­terhez engedélyért, hogy a bárkákat mélyebb vizre bocsáthassák, nehogy a halak az iszap­ba fulladjanak. — Nem lesz városi tehenészet. Hétfőn délután a gazdasági szakbizottság Bokor 'Pá! polgármester-helyettes elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés tárgyát a városi tehenészet feláüitása képezte. A bizottság nem találta indokoltnak a tehenészet berendezését, mert jelenleg a takarmány olyan drága, ihogy a tehenészetre a város — négyszáz liter na-pi tejhozammal szemben — óriási összeget fi­zetne rá. Különösen nem tartja célszerűnek a bizottság a hollandi tehenek beszerzését, mert ezeknek legalább ötven százaléka tüdő­beteg. Az esetben, ha a tejszükség a jövőben sem szűnik, ismét foglalkozni fognak a kér­déssel és — esetleg — 'berendezik a városi tehenészetet, de ez esetben előre fognak meg­felelő takarmányról gondoskodni. Ezzel az üggyel kapcsolatosan Bokor Pál elnök azt az előterjesztést tette, hogy a parlagon he­verő földek megművelését a város vállalja magára. Ilyen módon lőhetne takarmányt előre biztosítani és a felállítandó tehenészet el -lenne látva eleséggel. A polgármester-he­lyettes indítványa valószínűleg kivitelre kerül. — Eljegyzés. Wenner Sándor, gyógyszerész K-evevárról, tartalékos -m. kir. gyógyszerész­hadnagy eljegyezte Endrényi Vilma úrhölgyet, Endrényi Lajosnak, a Szegedi Friss TJjság ki­adótulajdonosának, törvényhatósági bizottsági tagnak kedves leányát. — Kitüntetések. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, -hogy a király Torlai Art-ur szol­gálatonkivüli viszonybeli hadnagyot a 1 /II. polgári munkásosztag parancsnokát, az ellen­séggel szemben való kitűnő szolgálatáért Sig­num laudisszal tüntette ki. —• A király megen­gedte, hogy Batzoni József 5. -honvédgyalog­ezredbeli tartalékos zászlós a német császár ál­tal adományozott második osztályú vaskeresz­tet elfogadhassa és viselhesse. — A hivatalos lap -közli, liogy Ferenc Sailvátor főherceg, -mint a monarchia Vörös Kereszt egyesületeinek fö­védnökhelyettese a háborúban a katonák egész­sége körül szerzett érdemei elismeréseid dr. Gábor Arthur szabadkai 86. gv. e.-beli ezred orvosnak, a kassai járványkórház parancsno­kának a Vörös Kereszt hadiékitményes díszjel­vényét adományozta. —'Ausztriában megszűnnek a kedvez­ményes vasúti dijtételek. Az osztrák vasut­iigyi minisztérium hivatalos la-pja a Tarif­anzeiger közöl egy rendeletet amelyben a vasul­ügyi -minisztérium a kormánnyal egyc< értően elrendelte az összes kedvezményes tarifák megszüntetését minden olyan árura nézve, amelynek ára a háború kitörése óta lényegesen emelkedett. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom