Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-02 / 288. szám

§ DÉLMAGY ARORSZÁG Szeged, 1915. december 2. EScsöndesüIt az isonzói csata. — Az olasz előretöréseket visszavertük. — fogságba került. Valamennyien négerük és egyik sem beszél franciául vagy más európai nyelven. Romba dőlt az oroszok konstantinápolyi álma. Lugano, november 30. A Corriere della Sera pétervári tudósítója irja: Megsemmisítő csapás érte a szláv népleikeket a Konstantinápolyról szőtt álom szer feloszlásával Lengyelországról, Galiciáról, mindenről szívesen •mondott volna le az orosz nenrzeí, csak a Carigradra '(Konstantinápolyra) épített remény ne esett volna a vízbe. Az oroszok most tudják,.hogy a németeknek a Balkánon való hadművelete veszélyezteti Nagy Péter örökét és hogy a kétszáz esztendős orosz politika katasztrófa felé siet. Nikita kiáltványa népéhez. Bécs, december 1. A Fremdenblatt közli iNikita király kiáltványát, amelyet népéhez intézett. A kiáltvány igy hangzik: A szerb hadsereg kénytelen volt a mont tenegrói hegyek közé visszavonulni. Ezentúl a két szövetséges királyság egyesült hadereje együttesen fog harcolni, hogy hősiesen gátat vessen az ellenség előnyomulásának. A montenegrói nép hü marad őseinek vitézségéhez és inkább meghal, de nem hajtja fejét járomba. Hatalmas szövetségeseink a nyugaton megígérték, hogy el fogják látni eleséggel a montenegrói lakosságot és a szerb hadsereget. A hegyek közt bércről-bércre fogunk küzdeni, a király körül tömörülve a régi hősiességgel és rendithetetlen kitartással, amelyet az a tudat acéloz meg, ihogy Montenegró és szövetségesei fogják a végleges diadalt kivívni. A román ellenzék szervezkedése. Bukarest, december 1. Az ellenzék tegnap ülést tartott, amelyen a kormányhoz intézendő interpellációk ügyében felosztották a szerepeket. A szenátusban Filipesca, a kamarában Delavrancea intéz kérdést a kormányhoz a külügyi politika tárgyában. Semleges kritika szerbiai hadjáratunkról. Stockholm, december 1, A szerb hadjárat befejezéséről szóló ,német hivatalos jelentéssel kapcsolatban a „Dagbladed" inja: Valóban be kell vallani, hogy a központi hatalmak és a bolgár szövetségeseik a szerb háborút ugyanazzal az alapossággal, jó szervezettséggel, céltudatossággal vezették, mint a többi hadjáratokat. Napról-napra tervszerűen elvégezték a csoportok a nekik előirt föladatot. A különböző irányokból az országba benyomult hadseregek az előre megállapított időpontban értek össze és mintaszerűen összemüköd'tek, arnig a szerb haderőt az albán és a montenegrói hegyekbe iizték és majdnem az egész királyságot megszállották. És mindéz a fáradalmak ellenére, melyeik bizonyára nem voltak kicsinyek, a szerbek heves ellenállásának ellenére, c kik korábbi háborúkban megedződtek és akiknek a legutóbbi harc óta elég idejük volt pihenni, magukat bőségesen mindennel ellátni és akik vitézül is harcolták, mert tudták, hogy országuk léiéről van szó. Mindezek ellenére az •országot jóformán matematikai biztossággá!, a legrövidebb idő alatt hódították meg a szövetségesek. Budapest, december 1. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A tegnapi nap az Isonzó-harcvonalon általában csendesebben telt el. Csak a tolmeini hídfőt támadták ismételten hevesen. Az ellenség eme előretörései tüzünkben omlottak össze. Ma éjjel a Monté san Michele északi lejtője ellen az olasz tüzérség erös tüzelést kezdett egyidejűleg támadást intézett az ellenség a hegycsúcs ellen, de visszavertük. Az ellenségnek a San Martino (körül megkísérelt támadásait is visszavertük. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Elkészült az olasz kormánynyilatkozat. Lugano, december 1. Miután Grippo és Orlando is visszaérkezett Rómába, most már valamennyi miniszter az olasz fővárosiban van és igy az előre hirdetett minisztertanácsot megtarthatták. Ezen a minisztertaná- j Berlin, december >1. A .nagy főhadiszállás jelenti: A keleti hadszintéren jelentős esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, december 1. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz ihadszimcS'O'ii megszövegezhették azt a kormánynyilatkozatot, amelyet a kamara megnyitásakor terjesztenek elő a politikai helyzetről. A nyilatkozat rövid lesz. Salandra a kamarától nemi fogja kérni a diktatúrái hatalom meghosszabbítását, mert hiszen májusban a háború egész tartamára megkapta erre a felhatalmazást. A gyanús olasz magatartás. Bern, december l.A Journal de Debats irja: Nagyon szükséges volt Orlando olasz pénzügyminiszter beszéde, hogy az antant jogos gyanúját Olaszországgal szemben kissé enyhítse. Különösen jelentöséges az a passzusa, hogy Olaszország nem gondol kül•jönbélkére, mert egyébként kétségtélen, hogy az olasz kormány mindent elkövet, liogy Viktor Emánuel és Vilmos császár seregei közt ne kerüljön ütközetre a dolog. Ez épen J bizalomgerjesztő és nem világos magatartás. téren nincs nevezetesebb esemény. Az északkeleti arcvonalon az osztrákmagyar főparancsnokság alatt álló szövetséges hadseregeknél november folyamán a foglyok száma, illetve a zsákmány 78 tiszt, 12.000 főnyi legénység és 32 gépfegyver. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Péter király még mindig a frontot keresi. Berlin, december 1. A Deutsche Tagesseitung jelenti Londonból: A Times milánói értesülése szerint Péter király a gond es az izgalmak következtében annyit szenved, hogy komolyan féltik életét. Ámbár a kiráiy •egészségi állapota igen súlyos, mindig csak azt kívánja, bog a „frontra" engedjek s ettől erőszakkal kell visszatartani. A haragos Anglia. A Dinglers Polytechnisches Journal, a mély Berlinben jelenik meg, irja: Vegyük tudomásul: Az Irón and Steel Institute, Nagybritanmia ihires fémipari .társasága, amelynek számos külföldi tudós és nagyiparos a, tagja, kizárta német és osztrák tagjait. 1915. május 13. és 14-én történt a tavaszi gyűlésen. Nyolcvan német maradt: nneg a listán, miután tizenkilencen, önként lemondtak a tagságaikról, Kizáratásuík kérdésével az elnökség már amaz emlékezetes ülés előtt foglalkozott és arra a® elhatározásra jutott, hogy nevűik törlésére „nem fog gyakorlati lépéseket tenni". Ámide Ritchic M. azt ajánlotta, hogy ezt a határozatot mér.fegeljék újtól és rögtön. Belső ellentmondás — agy hitte — hogy a belga (király neve ott szerepel jen. az osztrák Frigyes főhercegé mellett a tiszteletbeli tagok sorában, Kell, hogy az intézet a :maga ..fegyelmi hatalmát" érvényesítse tagjaival szemben. — „Minden halogatás baj". Rögtönös cselekvés egyedül képes arra, hogy az Institute „tekintélyét az ország szemében föntartsa." „Ez olyan dolog, ami az Institute becsületét •érinti." Ritchie csakugyan talált néhány tagot, aki őt ügyesen támogatta. Az elnök szívesen elnapolta volna ezt az ügyet, de végül mégis bele kellett egyeznie a rögtöni döntésbe. Hasztalan intézett Turner tanár intelmet a gyűlésihez, hogy ilyen: szenvedélyes pillanatban határozhasson olyasvalamiről, amit a társaság 10—20 év •múlva 'fog megbánni. A gyűlés, amelyen a társaság 2000 szavazásra jogosalt tagja közül csalk 100 tag volt jelen, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy „az összes ellenséges külföldiek neve a társaság tagjainak sorából törültessék." Erdekei Ritchienek az a megjegyzése, a melyet az elnök azon kérdésére adott, valljon kidégiti-e őt ez a határozat: A nem német nemzetiségű ellenségeikkel szemben nincsen semmiféle személyes ellenszenve, — mondta, — különösen nincs a magyarok ellen, akik között és a mi országunk között — agy m on d — igen régi és erős baráti kötelékek állanak fenn. Reméli és hiszi, ihogy azok a nemzetiségek, amelyekre rámutatott, ismét szives fogadtatásra fognak találni, de a németieket teljességgel külön osztálynak tartja. Ezek a civilizáció határait átlépték és oly mélyen szállottak le a vadságban, ahogyan azt még néhány hónappal azelőtt élő ember el sem képzelhette. Az ő esetük különös megfontolást igényel, mert á német császárság a háború után minden valószínűség szerint nem lesz az, ami volt. Azt tanácsolja az elnökségnek, 'hogy fontolja meg. hogy a társaságnak, mint nemzetközinek kötelessége, hogy különbséget tegyen egyrészt azok között az ellenségek között, akik holnap barátaink lehetnek és azok között, akiknek az egész múltja megmutatta, hogy hazaidnak és csalinak és akikről képtelen elképzelni, hogy velük a jövőben valami módon 'összeköttetés létesüljön'. Amerikában az I. a. St. I. határozata kínos benyomást keltett. Richards amerikai tanár felháborodottan panaszkodik „ezen Novemberben 12.078 oroszt elfogtunk és 32 gépfegyvert zsákmányoltunk.