Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-02 / 288. szám

§ DÉLMAGY ARORSZÁG Szeged, 1915. december 2. EScsöndesüIt az isonzói csata. — Az olasz előretöréseket visszavertük. — fogságba került. Valamennyien négerük és egyik sem beszél franciául vagy más európai nyelven. Romba dőlt az oroszok konstantinápolyi álma. Lugano, november 30. A Corriere della Sera pétervári tudósítója irja: Megsemmisí­tő csapás érte a szláv népleikeket a Konstan­tinápolyról szőtt álom szer feloszlásával Len­gyelországról, Galiciáról, mindenről szívesen •mondott volna le az orosz nenrzeí, csak a Carigradra '(Konstantinápolyra) épített re­mény ne esett volna a vízbe. Az oroszok most tudják,.hogy a németeknek a Balkánon való hadművelete veszélyezteti Nagy Péter örökét és hogy a kétszáz esztendős orosz politika katasztrófa felé siet. Nikita kiáltványa népéhez. Bécs, december 1. A Fremdenblatt közli iNikita király kiáltványát, amelyet népéhez intézett. A kiáltvány igy hangzik: A szerb hadsereg kénytelen volt a mont tenegrói hegyek közé visszavonulni. Ezentúl a két szövetséges királyság egyesült had­ereje együttesen fog harcolni, hogy hősiesen gátat vessen az ellenség előnyomulásának. A montenegrói nép hü marad őseinek vitézsé­géhez és inkább meghal, de nem hajtja fejét járomba. Hatalmas szövetségeseink a nyu­gaton megígérték, hogy el fogják látni ele­séggel a montenegrói lakosságot és a szerb hadsereget. A hegyek közt bércről-bércre fogunk küzdeni, a király körül tömörülve a régi hősiességgel és rendithetetlen kitartás­sal, amelyet az a tudat acéloz meg, ihogy Montenegró és szövetségesei fogják a végle­ges diadalt kivívni. A román ellenzék szervezkedése. Bukarest, december 1. Az ellenzék teg­nap ülést tartott, amelyen a kormányhoz in­tézendő interpellációk ügyében felosztották a szerepeket. A szenátusban Filipesca, a kama­rában Delavrancea intéz kérdést a kormány­hoz a külügyi politika tárgyában. Semleges kritika szerbiai had­járatunkról. Stockholm, december 1, A szerb hadjá­rat befejezéséről szóló ,német hivatalos jelen­téssel kapcsolatban a „Dagbladed" inja: Valóban be kell vallani, hogy a központi hatalmak és a bolgár szövetségeseik a szerb háborút ugyanazzal az alapossággal, jó szer­vezettséggel, céltudatossággal vezették, mint a többi hadjáratokat. Napról-napra tervsze­rűen elvégezték a csoportok a nekik előirt föladatot. A különböző irányokból az or­szágba benyomult hadseregek az előre meg­állapított időpontban értek össze és minta­szerűen összemüköd'tek, arnig a szerb had­erőt az albán és a montenegrói hegyekbe iizték és majdnem az egész királyságot meg­szállották. És mindéz a fáradalmak ellenére, melyeik bizonyára nem voltak kicsinyek, a szerbek heves ellenállásának ellenére, c kik korábbi háborúkban megedződtek és akiknek a legutóbbi harc óta elég idejük volt pihenni, magukat bőségesen mindennel ellátni és akik vitézül is harcolták, mert tudták, hogy or­száguk léiéről van szó. Mindezek ellenére az •országot jóformán matematikai biztossággá!, a legrövidebb idő alatt hódították meg a szö­vetségesek. Budapest, december 1. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A tegnapi nap az Isonzó-harcvonalon általában csendeseb­ben telt el. Csak a tolmeini hídfőt támadták ismételten hevesen. Az ellenség eme előre­törései tüzünkben omlottak össze. Ma éjjel a Monté san Michele északi lejtője ellen az olasz tüzérség erös tüzelést kezdett egyidejűleg támadást intézett az el­lenség a hegycsúcs ellen, de visszavertük. Az ellenségnek a San Martino (körül megkísérelt támadásait is visszavertük. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Elkészült az olasz kormánynyilatkozat. Lugano, december 1. Miután Grippo és Orlando is visszaérkezett Rómába, most már valamennyi miniszter az olasz fővárosiban van és igy az előre hirdetett minisztertaná­csot megtarthatták. Ezen a minisztertaná- j Berlin, december >1. A .nagy főhadi­szállás jelenti: A keleti hadszintéren jelen­tős esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, december 1. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az orosz ihadszim­cS'O'ii megszövegezhették azt a kormánynyi­latkozatot, amelyet a kamara megnyitása­kor terjesztenek elő a politikai helyzetről. A nyilatkozat rövid lesz. Salandra a kamarától nemi fogja kérni a diktatúrái hatalom meg­hosszabbítását, mert hiszen májusban a há­ború egész tartamára megkapta erre a fel­hatalmazást. A gyanús olasz magatartás. Bern, december l.A Journal de Debats irja: Nagyon szükséges volt Orlando olasz pénzügyminiszter beszéde, hogy az antant jogos gyanúját Olaszországgal szemben kis­sé enyhítse. Különösen jelentöséges az a passzusa, hogy Olaszország nem gondol kül­•jönbélkére, mert egyébként kétségtélen, hogy az olasz kormány mindent elkövet, liogy Viktor Emánuel és Vilmos császár seregei közt ne kerüljön ütközetre a dolog. Ez épen J bizalomgerjesztő és nem világos magatartás. téren nincs nevezetesebb esemény. Az északkeleti arcvonalon az osztrák­magyar főparancsnokság alatt álló szövet­séges hadseregeknél november folyamán a foglyok száma, illetve a zsákmány 78 tiszt, 12.000 főnyi legénység és 32 gépfegyver. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Péter király még mindig a frontot keresi. Berlin, december 1. A Deutsche Tages­seitung jelenti Londonból: A Times milánói értesülése szerint Péter király a gond es az izgalmak következtében annyit szenved, hogy komolyan féltik életét. Ámbár a kiráiy •egészségi állapota igen súlyos, mindig csak azt kívánja, bog a „frontra" engedjek s ettől erőszakkal kell visszatartani. A haragos Anglia. A Dinglers Polytechnisches Journal, a mély Berlinben jelenik meg, irja: Vegyük tudomásul: Az Irón and Steel Institute, Nagybritanmia ihires fémipari .tár­sasága, amelynek számos külföldi tudós és nagyiparos a, tagja, kizárta német és osz­trák tagjait. 1915. május 13. és 14-én tör­tént a tavaszi gyűlésen. Nyolcvan német ma­radt: nneg a listán, miután tizenkilencen, ön­ként lemondtak a tagságaikról, Kizáratásuík kérdésével az elnökség már amaz emlékeze­tes ülés előtt foglalkozott és arra a® elhatá­rozásra jutott, hogy nevűik törlésére „nem fog gyakorlati lépéseket tenni". Ámide Rit­chic M. azt ajánlotta, hogy ezt a határoza­tot mér.fegeljék újtól és rögtön. Belső ellent­mondás — agy hitte — hogy a belga (király neve ott szerepel jen. az osztrák Frigyes fő­hercegé mellett a tiszteletbeli tagok sorában, Kell, hogy az intézet a :maga ..fegyelmi ha­talmát" érvényesítse tagjaival szemben. — „Minden halogatás baj". Rögtönös cselekvés egyedül képes arra, hogy az Institute „te­kintélyét az ország szemében föntartsa." „Ez olyan dolog, ami az Institute becsületét •érinti." Ritchie csakugyan talált néhány ta­got, aki őt ügyesen támogatta. Az elnök szí­vesen elnapolta volna ezt az ügyet, de vé­gül mégis bele kellett egyeznie a rögtöni döntésbe. Hasztalan intézett Turner tanár intelmet a gyűlésihez, hogy ilyen: szenvedé­lyes pillanatban határozhasson olyasvalami­ről, amit a társaság 10—20 év •múlva 'fog megbánni. A gyűlés, amelyen a társaság 2000 szavazásra jogosalt tagja közül csalk 100 tag volt jelen, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy „az összes ellenséges külföldiek neve a társaság tagjainak sorából törültessék." Erdekei Ritchienek az a megjegyzése, a melyet az elnök azon kérdésére adott, val­ljon kidégiti-e őt ez a határozat: A nem né­met nemzetiségű ellenségeikkel szemben nin­csen semmiféle személyes ellenszenve, — mondta, — különösen nincs a magyarok el­len, akik között és a mi országunk között — agy m on d — igen régi és erős baráti kötelé­kek állanak fenn. Reméli és hiszi, ihogy azok a nemzetiségek, amelyekre rámutatott, is­mét szives fogadtatásra fognak találni, de a németieket teljességgel külön osztálynak tartja. Ezek a civilizáció határait átlépték és oly mélyen szállottak le a vadságban, aho­gyan azt még néhány hónappal azelőtt élő ember el sem képzelhette. Az ő esetük külö­nös megfontolást igényel, mert á német csá­szárság a háború után minden valószínűség szerint nem lesz az, ami volt. Azt tanácsolja az elnökségnek, 'hogy fontolja meg. hogy a társaságnak, mint nemzetközinek köteles­sége, hogy különbséget tegyen egyrészt azok között az ellenségek között, akik holnap ba­rátaink lehetnek és azok között, akiknek az egész múltja megmutatta, hogy hazaidnak és csalinak és akikről képtelen elképzelni, hogy velük a jövőben valami módon 'összeköttetés létesüljön'. Amerikában az I. a. St. I. határozata kí­nos benyomást keltett. Richards amerikai tanár felháborodottan panaszkodik „ezen Novemberben 12.078 oroszt elfogtunk és 32 gépfegyvert zsákmányoltunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom