Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)
1915-12-10 / 294. szám
Szeged, 1915. december 12. DÉLMAGY AK ORSZÁG 3 föagyar közigazgatás Szerbiában. — A miniszterelnök nyilatkozata Magyarország szerbiai érdekeltségéről. — Gróf Serényi Béla a jövő gazdasági feladatairól. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) 'A képviselőház csütörtöki ülését tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy .Pál elnök. Bemutatta Vas vármegye feliratát ,a xészvényitárfeasáigolk tőkéjének megadóztatása tárgyában. Jelenítette továbbá, boy gróf Mstenházy Móric sürgős interpellációt jegyzett be a katonailag imogiszállott terülietek kormányzása tárgyában. A Ház délután fél inat órákor tért át az inteirpefláeióra. Az elnöki bejelentés után a legutó bb beterjesztett törvényjavaslatok bizottsági előadói mutatták be jelentéseiket a Háznak. Az irulsmnitiáis folytatólagos vitájánál először Szmrecsáuyi (György szólalt fel, aki a, háborúban együk ihadiseregiinknéi mint vöröskereíszticB Ifőmisigi.ázott helyettes teljesít szolgálatot és alk'i a katonai tegészsléigügyi kérdésekről beszélt hosszasabban. (Kifejtette, hogy .az államhaltalomnak különös kötelessége gondoskodni (a sebek enyhítéséről. A mai bádogé-:,zségiüigyi szervezet mellett ,a tábori kórház, amely a sebesültek harmadik állomása, .auy-. nyiira tul van haliniozvia .munkával, hogy voltaíkiépan órcfcimliegeist nem végezhet és ezért szükség lenne a tábori kórházak .rendszerének megváltoztatására. A kórház vonatokat nagy fénnyel, szinte luxurióznsan. riendeziik he, operációs terimekkiel látják el, holott köztudoimásu, hogy a vonaton operálni inam. lehet. Inkább több, egyszerűbb .berendezésű vonatot állítsanak be, ugy a boigy ,a németek tették. A katonai orvosi kar túlnyomó része hivatásának magaslatán áll, imiágis .nagy eléígedetlenséget lehet köztük tapasztalni, amibe meg is van ,a;z okdk', inert az előléptetési (viszonyaik nagyon ibssziak. 'Régi kívánsága a katonaorvosoknak, hogy ép ugy, imiinit a Ihadbirótestületnél, náluk is százados orivccima u.t. őrmajgyorvosinak, ezredlcscrvclEnialk, istb. nevezzék a .haton,aorvosdklat Lcgnaigycibh sérelmük azonban az, hogy az előléptetés is sokkal lassúbb, mint a katonatiszteké. Tábori kórházakba beosztottak pivzybiát,ereket,, (belgyógyászokat, nőorvosoikat, sőt fogorvosokat, aikiik isoilna életükben nem operáltak, hány jóravaló katonának került lététébe ez a hiba. (Zajos helyeslés a. baloldalon és jobblfelől.) A hon,védelmi miniszter energiáját és admmasztrativ tehetségét az ollenzélk i® elismeri. (Taps az ellenzék egy részén.) Kéri a minisztert hasison oidia,, boigy ezeken az állapotokon javítsanak. A honvédség történetiében maradandó emlékét fog állítani magáinak, hogyha segít ezeken a hajókon. (Taps és éljenzés a baloldalon.) Gróf Serényi Béla a drágaság kérdésében szűkít fel. Tagadhatatlan, ihogy so!k tekintetben visszás állapotok vannak, de azok, •akik gondolkoznak, be fogják látni, hogy a terimlelés' és. a fogyasztás m'ai szervezetiem-, 'sége mellett az eseményeiknek ez a fordulata előre várható volt. A miniszterelnök jól mondta minapi felszólalásában, hogy Németországban azért 'nem tűnik fel a drágaság, mert ott azelőtt is 'volt. (Zajois (ellentmondás a baloldalon. Az elnök csenget.) Legkevésbbé szabad' feli tételezni azonban, Ihogy az országban nincsen 'anyag, mert az van, csak ott nincs, ahol keltene. . Huszár (Károly: A (szervezetlenségnek a kormány az oka. Gróf Serényi iBéla: Annak is a kormány az oka, Ihogy nincsenek .utak, amelyeken száffiitani lelhetne? Huszár Károly: Annáik is, a kormány az okfo IN agy zaj. Az elnök csenget. ) Gróf Serényi Bélla: ... senki sem járt el hibátlanul, mert senkinek sem volt tapasztalata. Ha én csináltam volrta az élelmiszerekre vonatkozó .intézkedéseket, én nem rekvirál tattam volria (idegenekkel, hanem azt rábíztam vollna .a 'szolgabírói hivatalokra. (Mozgás. Zajos helyeslés és mozgás. ,a baloldalén. Az dmök ,csenget.) A szolga,birá'khoz hozzá adtam volna a fináncokat és a csendőröket. Véleményeim szerint az lett volna a teendő, hogy az árak maximáltas&anak és az áriuk azonnali rekviráltassantilk. De e,z se sikerűit volna, mert ,a magyar publikum nem hajlik a fegyelemre. (Zaj és ellentmondások.) Most már meg kell nyugodni a tényekben, megszüntetni a drágaságot neim lelhet. Azokat (az intenciókat, amelyek a kormányt vezették a zsir árának maximálásában, nem ismerem. Lehet, Ihogy technikai okai voltak, tíie mindenesetre konstatálnom keí'.l, hogy keisőn maximálták a zsir árát. Meg kell: állapítani, 'hogy mire van szüksége a szegény embernek a táplálkozás szempontjából. Három dologra: lisztre, krumplira és zsírra. Ezeketazonnal lekell foglalni. (Nagy taps az ellenzéken.) A múltkor a cukor- és szeszgyároselk ülésén abban az irányban foglaltaim állást, hogy ne foglalkozzanak most marháknak 100 percentes Ikilhizlialásával, hanem inkább a tehenészet fejlesztésére helyezzenek •súlyt, hogy a szegények és főképen a gyermekek tejet kapjanak. Az ellenzék állandóan tapsolja Serényi beszédét, (mire igy folytatja: — Tévcll áll tőlem, hogy tanácsokat adjak utódomnak, de kötelességem mindent felmondani, amit .az ország élelmezésének kérdésében jónak íátcik. (Tüntető taps 'az ellenzéken.) Lelhetnek pártérdekek bilzomyos kérdésekben, de a köz élelmezés kérdésében pártszempontra való tekintet nélkül elmondhatom a véleményemet. Miég miniszter koromban állandóan kifogásoltam a városi képviseleteik és városi tanácsok működését. Konstatálni kívánom, hogy a fővárosnak gazdasági kisugárzása (egyenlő a nullával. Nagy hibája van nálunk az iskolai tanterveknek is,. (Nagy taps az ellenzéken. Mozgolódás 'a jobboldalon.) Az elemi iskolákban semmi gondot sem fordítanak a gazdasági ismeretekre. Németország óriási fölényét annak 'köszönheti, hogy ott mindenki arra készült, ami lett, mig minálunk a polgári iskolát végzettek nyomban értelmiségi pályára szaladnak. Németországban sok olyan szobaleány van, aki polgári iskolát végzett és műveltségénél fogva ugy végzi a dolgát, hogy kettőt-hármat helyettesit. A (Vagyon nemcsak arra való, hogy mint öncél szolgáljon, hanem egyszersmind a nemzeti vagyon és jövedelem kútforrása legyen. Magyarországon a föjövedelmet a földbirtokokból ikeilil várni, mert ez a legnagyobb hányada a nemzeti vagyonnak. A vetések gyönge eredményét feltétlenül1 taz okozta, hogy a vidéken nem korlátozták a vásárokat, amelyek elvonják az embereiket és az állatokat a produktív munkátok A vásár (a naplopás és tivornyázás székhelye, 'ha rajtam múlnék, csak komzuimvásárokat engedélyeznék. Nemrég figyelemmel kísértem egy disznó sorsát az egvik vásáron. (Derültség.) Az ára eredetileg 100 korona volt, 'a 'Vásáron már 200 koronáért kínálták, ott aztán öt embernek a kezén ment keresztüli és természetesen mindegyik emelte az árát néhány százalékkal. Ez a drágaság egyik főoka. A városok nagy hibát követtek"el, mert nem igyekeztek arra, Ihogy a termelőt összehozzák a fogyasztóval. Különösén Budapesten a naplopó ügynökök és közvetítője óriási hada férkőzik a termelő és a fogyasztó közé. A visszaélések onnan származnak, hogy százszámra szaladgálnak emberek, akik 'nem tudnak mit csinálni, akiknek nincs más foglalkozása, mint másokat becsapni ós meglopni. Rátér a tisztviselők ügyére, akiket a háború a legjobban sújtott. Az állami tisztviselőknek nem a kisifizetés a legnagyobb baja, hanem az, hogy vezető viselkedést várnak tőlűlk a társadalomban, költségfedezet nélkül. A második vonás pedig az, hogy el vannak adósodva. Vázolja (ezután, hogy mit képzel a háború (után bekövetkező állapotokra vonatkozólag. Meggyőződésie, hogy ezt .a politikai blokkot, 'amelyet a háború kovácsolt össze, gazdasági blokk fogja követni és ez irányban tudomása szerint tárgyalások is vannak Berlinben és Drezdában. Nem tudja, menynyiben és mily .métr ékben fogják ezt a blokkot létrehozni, de az bizonyos, hogyha .a blokk tagjainak őszintén és igazán kéli egymás éredekeit tekinteni, hogy ne fordulhasson elő háború után ismét a „vitám et sanguinem, ised avenam non" esete. Amikor ia balkáni Iháboru kitört, már akkor teszélt Berchtold külügyminiszterrel arról, hogy a Balkánt miként telhetne forgalmi szempontból hozzánk csatolni. Ehhez szükséges a szalonikii öbölnek a iMorava-völgygyel valló összeköttetése, csatrona útiján. Lehetővé kell tenni, hogy a németek által tervezett Ihasscra—alexiandriaii csatorna névén az indiai termékek közvetlenül átrakodás nélkül juthassanak fel Szaloni'kin át a Közép-Dunára. Alig lehet elképzelni ennek óriási hatását Magyarországra. Ilyen körülmények között legfőbb feladatunk, hogy termeljünk és a Ih'áibioru után is korlátozná a bellfogv'asztást csak azért, ihogy a külfölddel szemben csialk dmellje az ország termelő erejét. A Fekete-tenger nekünk nem ikonveniál és 'ha Magyarország egymaga nem' is tudja megcsinálni ezt a csatornát, de a kezdeményezés érdemével nem vall szégyent. A költségvetést elfogadja. A beszédét a Ház zajos tapssal és- helyesléssel fogadta. Tisza, majd Ghillány és Teleszky üdvözli a szónokot. 1 Az elnök ezután az ülést tiz percre felfüggesztette. Szünet után Gieswein Sándor szólalt fel A gazdasági bajok elhárítására intézkedéseket sürget. Követeli a nők választójogát. Gróf Apponyj Albert szófalt fel ezután. A hősiesen harcoló 'magyarságnak egyenlő jogclkat kér és 'követeili az általános választói jogot. Felsorolja iá cimerrendezés sérelmeit és foglalkozik a háború utáni állapotokkal. Végül határozati javaslatot terjeszt be. Javasoltja, hogy Magyarország fegyvertényeiről hivatalos ismertetést adjahak, tőyábbá állapítsák meg vesztedégünk arányát. Erről az utóbbiról a kormán tegyen az or'szággyülésnek jelentést. (Helyeslés.) Pejacsevich Márk felszólalásában kifejti, hogy a cimer-kérdés megoldása a horvátokra nézve sérelmes. Gróf Tis>a István miniszterelnök: A horvátok sérelmeit egy regnikollaris bizottság fogja megvizsgálni. Gróf Apponyi Albert javallataihoz, hogy Magyarország fegyvertényeire és a magyarság veszteségeinek (megállapítására vonatkozólag a magam részéről készséges örömmel járulok hozzá. Az ielnök ezután a vitát (berekesztette és a Ház áttért az interpellációk tárgyalására. Gróf Eszter,házy megindokolja interpellációiát, melyet a 'megszállott területek kormányzására vonatkozólag adott be. Az interpellációra gróf Tisza István válaszolt. Gróf Tisza István: A megszállott területeken eleinte ia h ad t á pp'a r an csnok s á gok, későbben ia katonai kormányzó és polgári hatóságok vezetik az ügyeket. Igy volt OroszLengyelországban is éis igy lesz Szerbiában is.,