Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-01 / 287. szám

Szeged, 1915. december 1. DÉLMAGYARORSZÁG Tabódy alezredes. Szibériai fogságban sínylődik most Ta­bódy Zsolt, a szegedi 5. ihonvédgyalogezred hős alezredese, ö Is Przemyslben került orosz fogságba. Csodadolgokat beszéltek a harctérről haza került tisztek és közkatonák a-z oroszlán erejii és bátorságú alezredes vi­tézkedéséről. Vitézségének a bire bejárta nemcsak a fővárosi és bazai, de a külföldi la­pokat is. Jól esik most házi honvéd-ezredünk e kiváló törzstisztjéről a Stuttgartban meg­jelenő Völkerkriegben is olvashatni. Ennek a háborús folyóiratnak most megjelent 54. fü­zete kizárólag a kárpáti harcokkal és Prze­mysltel foglalkozik. Tabódy Zsoltról ezeket irja: — 1915. március elején az oroszok heves tá -í-adást intéztek a Pod Mazurami nevü elő­retolt eröd-mii ellen. Dühösen folyt a harc, vé­gi'! kétszázhatvan orosz benyomult az erőd­miibe. Ekkor Tabódy őrnagy (akkor még az volt) elővezette a zászlóaljtartalékot és meg­adása szólította fel az oroszokat. Mivel ezek erről mit sem akartak tudni, Tabódy őrnagy megostromolta honvédeivel az -erődimüvet és a legtöbb oroszt lekaszabolta. Általában pedig a honvédekről a többek között ezeket örökíti meg a Völkerkrieg: — Különösen elkeseredett harc dühön­gött az Uzsoki-szorosnál, ahol Szurmay altá­bornagy állott őrt magyar honvédekkel. Li­mán dr. a kárpáti front ezen részét április elején látogatta meg és a Leipziger Neueste Nachrickten-na'k kimerítő jelentést küldött erről: — Mindent, mindent az én katonáim csi­nálnak, mondotta nekem Szurmay Sándor, oa URÁNIA n CB oa magy. Tudományos Színház 1 i Szerdán és csütörtökön 5 Két szenzáció! • | Asta Nielsen i&ba. j Vígjáték 3 felvonásban. i Háborús történet 3 részben • • í Főszerepét Hedda Vernon játsza. | Előadások: 5, 7 ;és 9 órakor. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek. amikor a leáldozó napnál egy órahosszat ha­diszállása szétrombolt utcáin sétáltunk. Va­lamennyien hősök! — igy kiáltott föl. Majd igy folytatja Limán dr.: A magyar honvédek a legnehezebb feladatokat teljesítették. Még a fagy hidege és hóvihar ellen harcoltak, a miikor nálunk elnyúlt az ibolya. Nem hátrál­tak, miikor naponta ötezer gránát csapott hó­vermeikbe. Sokszor három-négy napig tartot­tak ki elviselhetetlen (hideg mellett jégbar­langjaikban, anélkül, hogy egy csöpp meleg •italhoz vagy egy falat meleg ételhez jutottak •volna. Mindén mozdulatuk, minden lépésük halállal fenyegetett. — Borzasztó volt a tél — mondta Szur­may. Uj meg uj dolgokat kellett megtanul­nunk, visszáját annak, amit tudtunk: ami máskor szarvashiba volt, azt most meg kel­teit tennünk. Nem tudtunk fönt maradni a hágón, ahol a vihar a jég hegyes tűit 'arcunk­ba kergette. A lejtőket kellett megszállanunk. Hóna­pokon. keresztül nap-nap mellett Uz soknál folyó súlyos harcokról szólt az osztrák-ma­gyar jelentés, -örült erővel, sokszor tiz, tizen­öt, sőt sokszor húszszoros sorokban -kísérel­ték meg az oroszok az áttörést. Éjjel-nappal küldték végtelen tömegeiket rohamra. Nem volt egy pihenő óra, még lélekzetvétetre sem -engedtek időt. Ezerkétszáz méter magasban tombolt -a harc szünet nélkül. Ha a honvédek fala nem állott volna szlklászi-lárdan, ha ösz­szieomilott -volna, aikkor az ellenség messzire -eláraszthatta volna -a magyar síkságot, akkor Mátyás király birodalma a sirok országa lett volna, ugy mint ma Galícia az. Azonban ezek a honvédok a hazájukért harcoltak, felesé­geik- és gyermekeikért, földjeik- és otthonuk­ért és miként a keleti porosz népfölkelésnek, amikor Hindenburg Tannenberg felé vezette őket, -ugy ezeknek a honvédoknak is megtíz­szerezte az -erejét ez a tudat. Hiszen látták ott tud Tunkán-a, Sambor-ban, Sanclkon- és Pilznó­ban a feldobogó lángokat, menekülők -borza­lommal telt szeméből kimondhatatlan- -esemé­nyek megtörténtét olvasták Iki és marokra fogták puskájuk agyát és elverték -az oroszo­kat azokról- a meredek sziklákról, amelyéket az ellenség be vehetőknek tartott. Erre mondja Szurmay: — Mindent, mindent a katonáim csinál­nak ! Végéhez közeledik Anglia uralma Indiában. India kezd aktuálissá válni a világhá­ború -szempontjából. Időszerű lesz tehát, dia az indiai kérdés egyik elsőrangú tekintélyé­nek: v. Sladen (Herrnar.n dr. német tudósnak Indiáról való véleményét az, alábbiakban is­mertetjük: — India a világháborúban címen ipar­kodtam megismertetni India belső állapotait, miközben rámutattam arra, -miért vált az angol uralom Indiában tarthatatlanná, és miért közeledik ez az uratom a v-égéh-ez. 'A mennyire -az ind kérdés nyilvános megvita­tását figyelem m-el kísérhettem, ugy láttam, ho-gy meglehetősen magamban állottam fel­fogásommal. A hangadó fiámét sajtó tapasz­talatból tudta, hogy -azok a tiz év óta mind­untalan megismétlődő liir-ek, amelyek ind „forrongásról" szólottak, jobbára túlzottak voltak és ennek az országnak többé-kevésbbé alapos ismerői rendesen oly erős benyomá­s-okkal tértek haza In-dia széttagoltságát, gyá­mcltal-anságiát -és -gyengeségét, valamint Anglia uralmának ottani erejét és biztonsá­gát illetően-, hogy a lakosságnak kényura elleni komoly harcát lehetetlennek hitték. -Közben azonban az események nekem adtak igazat: az idegen uralom elleni komoly harc megkezdődött. Eredményes lesz-e ez a -h-arc, erre próbálok megfelelni. (Mindenek előtt tény, Ihogy a csaknem lehetetlennek tartott harc folyik. iNem -az egész vonalon ugyan, -de oly so-k és tórbelileg annyi kü­lönböző helyen, hogy azt mondhatjuk: India lázad! Egy ujabb jelentés meg egyenesen megnevezi azt az ind fejedelmet is, aki en­n-ek a felkelésnek a vezére. Ez -a jelentés azonban nem vehető betűszerinti értelmé­ben. -India tu-lnagy ahhoz, lakossága vallási, nyelvi, kulturális tekintetben és a kasztok szempontjából sokkal külömbözőbb és poli­tikailag is sokkal kevósbbé összefüggő, sem­hogy egy, az -ország össze* népeit egybéfog­laló oly szervezetről már ma szó -lehetne, a mely egyetlenegy Iférfiu intését követné). Ilyen egységes szervezet bizonyára -csak emberöltők után fog létrejönni. Elképzelhető azonban, mi módon keletkezett ez a ,'hir. Bhagalpur ra-dsája észak-keleten egyik lelke az angolellenes mozgalomnak. Az ő udvará­nál sokan j-önnek össze a vezető férfiak kö­zül, az ő titkos fegyverraktáraiból fegyve­rek, mnnició és talán bombák is kerülnek kiosztásra és a népszáj -ennek következtében megteszi az egész ind fölkelés vezérévé. Az egész mozgalomban sajátszerű és tel­jességgel uj, hogy most Indiában mindazok, akik eddigelé részt vettek ebben a mozga­lomban, mind egyetértenek -abban, hogy a külömböző népfajok közti ellentéteik elsimul­t-a-knak látszanak, h-ogy az évszázados viszály elült, hogy — s ez az első eset India törté­netében — az összes politikailag gondolkodó indiaiak szeme előtt egyaz-on cél lel>eg, hogy milliók szivét egységes érz-és hatja, át, az öntudat küszöbén közös akarat jelentke­zik: el az európaiak, el az angolok uralmá­val! India az indiaiakéi A dölyfös fehér zsarnok iránti gyűlöletükben rájönnék -arra, ho-gy ők egy nemzet, vagy legalább az lehet­nek, ha mernek az lenni. -Hogy pedig mer­jék, az e világháború következménye. Főleg három esemény az, ami a máplelket hullám­zásba hozta: Száz meg százezer indiainak Európába huroolása, az „Ernden" tettei, ki­váltképpen- pedig (Madrasz -megostromlása -és végül a szent- háború kihirdetése. Ez a három esemény ugyanis nemcsak India egyes részeit érintette, hanem az egész országra rávetette az árnyékát. -Mad­rasz megostromlása és annyi hajónak elsü­lyesztés© olyan hallatlan dolgok, amelyekről az összes bazárokban beszéltek; a ibensznlött csapatok legnagyobb -részének az elvitele ép oly hal-latlan volt- és ind! közös iig-gyé lett. g" Poppoc dpö b legfapfúsabii.j szeged, Széchenyi-tér 2. szám. •• Telefon 311. Báli cipőujdonságok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom