Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-31 / 311. szám

DÉLMAG YARORSZAÖ Szeged, ,1915. ,december 31. teg maga Joffre fogja vezetni. A szerb hadsereg maradványainak Szailoniikita való elszállítását is várják; ezeket, amint megérkeznek, azonnal a frontra fogják küldeni. Berlin, december 30. A Wolff-iiigynökség athéni küllőn tudósítója jelenti: Ugy értesülök, hogy Görögország a küszöbön álló harcokban, melyeket az európai hatalmi csoportok Szal-oai-kinál fognak megvívni, semleges marad. Castelnau tábornok nyilatkozik. Lugano, decémlber 30. A „Corriere dfelíla Sera" jelentése szerint -Qastellnau tábornok az athéni „Patris" eimü lap munkatársa előtt ki jelentette, hogy Konstantin királlyal való beszélgetése: a legbarátságosabb volt és katonai személyeiknek katonai1 kérdésekről folytatott eszmecsere jellegét viselte. Castelnau biztosította az ujságirót, hogy a franciák végső sikere matematikai bizonyosság és Szaloniki, ahol a szövetségesek megmaradni szándékoznak, az erődítési miivek következtében bevehetetlen. Cnstelnau elutazása után Athénben minisztert,amács volt. A király a bolgár és az angol követei egy-egy félórás kihallgatáson fogadta. A szeszélyes antant. Szófia, december 30. Athénből jelentik: Az antant szalonikii hiadivezctőségét (aggasztja az ,a körülmény, hogy Görögország most összes csapatait kivonta Szaionikibe!, mert ezzel világosain ezt demonstrálja, hogy a harcteret' átengedi a két félnek, mig ő maga passzíve; fog viselkedni. Az antantnak azért most az a kívánsága, liogy Görögország hadiseregcsoportot hagyjon meg Szaionikibam. Ezzel szemben a görög kormány arra az álláspontra helyezkedett, 'hogy csapatelvonásaivaíl voltaképen eleget tett az antant azon régebben hangoztatott óhajának, hogy Szalonikiból és környékéről visszavonja összes csapatait. Kijelentette- a görög kormány azt is, ihogy nem hajlandó az antant tábornokainak minden hangulatváltozáséihoz alkalmazkodni. Különösen a francia sajtót izgatja a, görög kormánynak láz a® intézkedése is, -hogy megtiltotta élelmiszereknek Szalonikiba való szállítását. A francia sajtó ebben a görög kormány részéről rosszakaratot lát, amellyel az antantnak 'minduntalan nehézségeket okoz. Putnik vajda beteg. Berlin, december 30. Putnik vajdia, a szerb hadsereg fővezére fizikailag teljesen megtört, de a, szerbek babonából; még mindiga hadsereg élén akarják tartani. A fővezér most hetvenegy esztendős, de annyiba gyenge, hogy Mitnovicán a, főhadiszállásához vezető hét lépcsőfokot sem tudta megjárni. A katonáik a visszavonulás alkalmával -egy faládából készítettek hordszéket az agg főparancsnok részére és igy vitték őt, aki sik területien: háromszáz métert -sem tudott járni, a hegyeken át Szfcutariba. Oroszország ismét szabad átvonulást kér Romániától. Konstantinápoly, december 30. Az „Ikdam" értesülése .szerint a® orosz kormány Sebeco bukaresti tartózkodása közben jegyzéket intézett a román kormányhoz, amelyben szabad átvonulást kért csapatai számára. A jegyzék záros határidő alatt kéri a választ. Az oroszok Reniben és Izmaiéban uí ráké szén állanak. Romániával hetek óta minden személy- és posbafargialoim 'szünetei. Végig az egész határ el v,an zárva, hogy semmi hiteles adat ne 'legyen készülődésükről. Ennek dacára a román kormány nem tiltakozik az •oroszok eljárása eliten, holott, annakidején egész Románia föl volt zuidulva, amikor a szerbiai offenzíva előtt pár napra lezárták a román határt Bukovina és Erdély felé. Kémet cáfolat a „Békegondolatok" miatt. Berlin, december 30. A Norddeutsche Alígemeine Zeitung közibe A külföldi .sajtéban hajlandóság mutatkozik arra, hogy ugy magyarázzák -a Neue Zürcher Zeitung tegnapi „Békegondolatok" eimü közleményét a háborús célokról -és a békefeltételekről, mintha annak valami komoly alapja volna. Épen ezért ismételten íki jelenítjük, hogy azi nem -egyéb, mint teljesen magánvélemény és nem lehet kiindulópontja komoly vitának a tekintetben, hogy az illetékes tényezőknek mi a felfogása. (>M. T. I.) A Neue Ziircber Zeitung cikke. Zürich, december 30. A Neue Zürcher Zeitung „Béke-gondolatok" címmel cikket közöl, amelyben azt a látszatot kelti, mintha a német kormány az alábbi feltéttelek mellett hajlandó volna béketárgyalásokat kezdeni: 1. Belgium független és önálló marad, de 'szerződések és kézizáilogok által gondoskodás- fog történni arra nézve, Ihogy az 1914. évi események meg ne ismétlődhessenek. Még a német nagyipar is iái leghevesebben ellenezné azt, hogy ia német birodalom teljesen, felszívja Belgiumot, mert ha a vámkorlátokat -fedöntenék, abból Németország iparára nézve tűrhetetlen helyzet állana elő. Belgium -azonban tartózna a német birodalomnak évenkint hadisarcot fizetni, még pedig olyan Összeget, amilyen eddig a belga hadügyi költségvetés,' 'volt, viszont Németország a teljes összeg befizetéséig kezében tartaná Belgiumiban a rendőri hatalmát. 2. A megszállott francia megyéket a német birodalom visszaadná Franciaországnak és még hadikárpótlásra -sem tartana igényt, azonban Franciaország tartoznék átengedni a német birodalomnak azt ia. körülbelüli tizennyolc milliárd frankot, amelyet 'Franciaország Oroszországtól befektetésiek és államkölcsönök fejében követel. Ennek ,a megállapodásnak 'magától értetődő feltétele az volna, hogy Anglia köteles volna visszaadni an émet gyarmatokat és kiüríteni Calaist. 3. Orosz-Lengyelország egy német fejedelem alatt teljesen független és önálló lengyei királysággá alakulna át és ugyanolyan alapon, mint Belgium, tartoznék hadisarcot fizetni a, német birodalloimnlak. Az orosz birodalom régi törekvése, hogy tudniillik kijusson a tengerihez, amely vágy évtizedeik óta irányítja az orosz politikát, oly módo-n teljesednék, hogy a cári birodalomnak megengednék a perzsa öbölhöz való jutást. 4. Olaszország köteles lemondani a megszállott török szigetekről s ennék fejében státiuskvója érintetlen marad. 5. Magától értetődő, hogy Bulgária megkapná Macedóniát és a Nistől Szemendriáig terjedő korridort egészen a Dunáig. A régi Ó-Szerbia megmaradna előbbi állapotában független királyságnak vagy pedig egyesit-' telnék egy királysággá Montenegróval. 6. Albánia önálló állání lenne szabadon választott uralkodó alatt. 7. Románia és Görögország igényei ez, idő szerint nem bontakoznak iki teljes egészükben'. Berlin, december 30. A Wolff-iigynökség e cikkhez a következő megjegyzést fiizi: Svájcban ezt a közleményt nyilván ugy tekintik, mintha a német birodalom ilyen módon akarna tapogatózni. Fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy ez a felfogás teljesen alaptalan. A Vossische Zeitung, amely szintén lenyomtatta a svájci újság cikkét siet megjegyezni, hogy föltétlenül nyomon fogja követni a hivatalos cáfolat, de addig is kénytelen már most figyelmeztetni arra, hogy az Olaszországot és Lengyelországot érintő pontok a képzelhető legönkcnyesebbek, hiszen Svájciban is tudni ikeii.l, Ihogy a német birodalom és Olaszország közt nincs háborús- viszony, tehát- nem Németország, hanem a magyar és osztrák monarchia dolga, hogy konfliktusát Olaszországgal elintézze s e tekintetben a német, birodalom a szövetséges .monarchiának még tanácsokat sem. adhat, más-részt figyelembe: kell venni, ih-ogy ami Lengyelországot illeti, e részben a német .birodalom -egymaga nem szabhat feltételeket a békére, hiszen Oroszország ellen vállvetve és hűséges 'fegyvertársi viszonyban' küzdi végig a háborút a magyarokkal és osztrákokkal, tehát csak együttesen- -dönthet nék el Lengyelország sorsát. Körülbelül ugyanezt lehet mondani azokról az ál Utólagos pontokról, a melyek Bulgáriát és Törökországot érintik. Perzsia és az antant. Bukarest, -december 30. A Russkoje Slovo feltűnést keltő cikket közöl a perzsa-kérdésről és megállapitja, lnogy az a sz-erződés, ,a -melyet 1907-ben Nicolson és Izvolszky kötötték, érvényét vesztette. E,zi .a szerződés Perzsiát, angol és orosz érdekszférákba - osztotta, ezekről az érdekszférákról; most mindkét hatalom lemond. Szóval sem Anglia, sem Oroszország nem tart 'különleges' elbánásra igényt Perzsiában. A két hatalom 'egybehangózan lemondott arról, hogy politikai és gazdasági 'befolyása tegyen Perzsiában. Ennek eltenében azonban azt követelik Perzsiától, hogy ugyanolyan jóakarata semlegességet tanúsítson az orosz és angol csapatokkal szemben, aminőt Görögország .tanúsított az antanttal szemben ia Balkán-ex pedició kezdetén. A perzsa kormány uj vezetői, Ferman Ferma és Ejnid Devle hercegek azonban mindenekelőtt azt követelik, hogy •a-z antant testületileg nyújtson Perzs,iának -effektív biztosítékot az -angoil-orosz érdeknéikü'liséget (des-intercssem-ent) illetően. A Russkoje Slovo kételkedik abban, ho-gy Perzsia hajlandó legyen a követelt semlegesség kinyilvánitására, mivel a kormány uj vezetői már most is hivatkoznak arra, liogy az-on sajátszerű körülmény következtében, mely szerint a nemzeti védelmi- tanács alája van rendelve a nemzeti hadseregnek, a védelmi tanács nem kötetes mindemben magát a kormány követeléséinek! alárendelni. A Kremban ülésező védelmi tan-ács ugyan kinyilatkoztatta', h-ogy felihagy minden ellenségeskedéssel, -ha Perzsia minden nemzeti követelése