Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-03 / 289. szám

Szeged, 1915. december 3. DÉLMAGYARORSZÁG 9 Moraht őrnagy a szerb hadjárat befejezéséről. Nagy küzdelmünk egyik fejezetének is­mét a végére jutottunk. Október hatodikán kezdték meg a központi hatalmak a támadást a szerbek ellen, akiknek sokféle körülmény egytefonódása bizonyos kíméleti időt bitzo­siíott. Ha nem értük volna el eddigi sikereink­kel azt, hogy Nyugaton Angliát és Francia­országot tartjuk ellenséges területen sakk­ban és Keleten a cár hadseregét kényszerítjük arra, hogy a Riga—Dünaburg—Pin-szk— Rov­no vonalat védelmezze, akkor Ausztria-Ma­gyarországgal együtt még akkor <sem koc­káztathattuk volna meg. ezt a merész sakk­húzás! balkáni ellenségünk ellen, ha a bolgár segítség rendelkezésünkre is állott volna. — Nem a szerbek ereje akadályozott volna ben­nünket, mint inkább az attól való aggodalom, hogy főfromijainkon valljuk kárát. Ha a kül­föld- látni akarja a hadvezetésben és haderő­ben -való íelsőbbségünket, akkor a szerb fő­sereg elleni nagy hadműveleteink befejezése alkalmat nyújt neki erre. A Szerbia elleni hadművelet legközelebbi célját maga a leg­főbb hadvezetőség Jelöli meg: a Törökország­ba Bulgárián át vezető u-t nyitva áll s ez tá­tongó szakadákot jelent ellenségeink nyugati és keleti hadseregei számára. Oroszország­nak -a háború kezdetén megindított offenzí­vája ép ugy töreikedétt a vele szövetséges hadseregektől való elválaszto-ttságának meg­szüntetésére, miként a nyugati hatalmak fel­vonulási terve is szem előtt -tartotta azt. A Belgiumom való átvonulás északi és védte­len rajnai síkságunk ellen lett volna az első lépés. Máskép fordult a kocka s habár meg is van a szárazföldi összekötettés (eddig ha­tás nélkül) Olasz- és Franciaország között, valamint -a tengeren való összeköttetés Ang­liával, a keleti hatalmaktól, a Szerbiától és Oroszországtól -való elkülönültségük hadmű­veletileg továbbra is megmaradt. Oroszor­szág makacsul tön-ekedett, 'h-ogy Dardanellá­kon át találja meg az összekötő utat, amely a -nyugati hatalmakkal -való egységes cselek­vését tenné lehetővé. Ezen a® -ut-on -azonban -tilalomfa áll. -Ellenségeink talán még minidig azon törik a fejüket, liogy egymással való összeköttetésüket kierőszakolják. Talán arra törekszenek, hogy összekötettcsbe juthasson a francia és angol expedíciós hadsereg Orosz­ország besszarábiai hadseregével. Majd el­válik. Az antant hadseregei között azonban a széles szerb—bolgár terület fekszik és en­nek a területnek a megvédelniezése nem­csak Bulgáriának -és Törökországnak -a dol­ga, k-öziik van hozzá a központi hataiama-k­nak is. Jól meg kell figyelni, hogy a legfőbb had­vezetőség -csalk a szerb fősereg -elleni nagy hadműveletek befejezéséről szól. A szerb főseregnek neveztem, mert a négy szerb had­seregből hármat foglal magában. Legfőbb hadvezetőségünk mellőzte annak a kijelenté­sét, hogy vége a szerbiai hadjáratnak. -Nem szabad megfeledkeznünk arról, ihogy Délima­cedóniában még -ott áll egy kis szerb hadse­reg és hogy ínég nem Jutott hivatalosan tudo­másunkra, hogy a szerb földről ikitakarod-ott a (francia és angol expedíciós hadsereg. Ebben a pillanatban talán már nem kell komolyan számolnunk az ellenség -ezen két csoportjá­val. Mihelyt -a bolgár -hadsereg Prilepből és Krcovából előnyomul, a szerb déli ihads-ereg vagy az albán, vag ya görög határ -felé kény­telen visszavonulni. Másrészt -meg angol for­rásokból -arról értesülünk, hogy -az expedíciós -hadsereg „a korai tél miatt" vonul vissza. He e® a -telelő „akadályozza a hadműveleteik folytatását", akkor az ellenság beismeri ezek­nek a hadműveleteknek a telhetetlenségét i-s. -Mindegy, ho-gy tehetetlenség vagy gyönge­ség, ellenséges túlerő, vagy a hadműveleti bázis bizonytalansága ennek az cka. De még ha ez a két ellenségest ha-dcsop-ort e-1 is tűnt szerb földről, még -mindig lesz dolguk a bol­gár -és központi csapatoknak. Ha nem is lesz­uak nagyobb szabású operációk azok, de kis terjedőiniüekre mindenesetre szükség lesz, még pedig az -elmenekült szerb seregmarad­-ványek elleni védekezés, -a szerb határoknak keleten és- déliem való biztoslMása és a Török­országgal való szabad összeköttetés- íenta-r­tása okából. -Vajj-on mindezt -a győztes bol­gár csapatokra bizzuk-e, ellenségeink intéz­kedéseitől függ. Arra számitaniunk kell, hogy a Montenegróba ós Albániába szorított szer­bek nem m,aradnak -tétlenül. Ami pedig az ex­pedíciós hadsereget illeti, még -nem látunk tisztán. Bár hallatszanak ellenségeink köré­ten -olyan- hangok, amelyek az -egész balkáni kalandot inkább m-a szeretnék abbahagyni, mint h-c-lnap, Kitchener u'tja -nem látszik en­nek a tábornak kedvezni. Számolnunk kell Olaszország belei-avatkozásával is. -Ha csak Montenegróban és Albániában támogatja is1 az ellenséget, -mégis számolni kell vele. A Balkánon valószínűleg a következő erők fog­nak velünk szemben- állani: 50—60 ezer szerb, 30 ezer olasz, mint-egy 100 -ezer angol és francia. A Dobrudzsa határán állítólag ösz­szegyüjtött 300 ezer c-rosz pedig mindaddig áll, mig R-ománia ki nem -mutatja, h-ogy nem engedi magát az antanttal szemben „jóaka­ratú semlegességre" kényszeríteni, vagy mig | Oroszország nem Jut annak a belátására, j ihogy özeiket a -csapatokat -a legsajátabb érde­! kében sokkal jobban tudja másutt latba vetni. naibbciiigbesaasbasi;<biisaet3s£bsa5;aab93s£aetab«e!95aseaaiaxxbs3bsb s»nb»!ísssbsosidee3aí2sjhbbeí!shasb»b*b8'«ijaaii»9» Az olaszok megújították heves támadásaikat. Budapest, december 2. (Közii a minisz­terelnöki -sajtóosztály.) Az olaszok megújí­tották a tolmeiiii hídfő és az attól északra a hegyen levő hadállásaink ellen irányított támadásaikat. A Alrzli Vrh előtt az ellenségnek három, a Doljetó! északra fekvő hegygerinc előtt két előretörése omlott össze. Az -olasz tüzérság a tohr.eini vöigyikaU lanfoaa rombalövi a harcvonalunk mögött fekvő községeket. A hídfő helyenkiiit újra pergő tűz alatt áll és igen nagy haderő ismé­telten hasztalanul támadta. Az ellenség gyalogsága Oszlaviánál megkísérelte, hogy a köd védelme alatt át­törjön. 57. számú gyalogezredünk osztagai három rohamot vertek vissza. Egyébként nem voltak nagyobb gyalog­sági harcok. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Olasz szocialisták tüntetése. Lugano, december 2. Milanóban- tegnap sz-ociái.ista tüntetés volt. A tüntetéssel1 'tilta­koztak a nacionalisták ama kétségbeesett kí­sérlete elten, amellyel el akarják érni a Németországnak való hadüzenetet és a Bal­kánon való közbelépést. Olasz lap Magyarország szerepéről. Bern, december 2. A „Tribuna" tegnapi -száma -hosszabb cikket közöl Franoesco B-ian­ci -tollából-, amelyben Magyarország szere­pét fejtegeti a keleti politikában. Amennyire -elfogult és vitatható a fejtegetés, oly -érdekes­néhány megállapítása. Königgraefz előzményeit fejtegetve, a -po­rosz győzelem utáni európai helyzetet igy látja: An-goilonszágot elfoglalja az emésztés, mondhatni a -jóll-akot 'vadállat közömbösségé­vel -engedi, h-ogy az európai kontinens politi­kája Berlinben dőljön -el, Bismarck acélos ki­tartása és Gorcsakoff hiuság-o-s ernyedtsége között. Ezalatt a háttérben mozgott valam-i. Már -a 'berlini kongresszuson, 1867-ben meg­történt az európai történelem urna uj ténye, amelynek következéseit most érezzük. Napo­lecn bukása óta napjainkig sem- Oroszország­ban, sem Németországban, sem Francia-or­szágban, sem Angliában nem történt oly -el­határozó jelentőségű -esemény, mint a kiegye­zés Budapest és Bécs között. Gróf An-dróssy Gyula a berlini kongresszusról hazatérv-e, ki­mutatott a Hoiíbuirg erkélyén: Felség, -az ut Szaloniki felé nyitva áll. 'Megindult a magyar „Drang nach Osten", amely ennek -az or­szágnak szint-e Németországnál is nagyobb •jelentőséget ad! Ebbe a politikában felejtették el a hagyományokat, 48-at, mindent. Egy ál­lam állott utjokban: a ik-is Szerbia. Vesznie keltett. Béke-iroda Amsterdamban. London, december 2. A Morning Post je­lenti Kop-enhágából: A skandináv—amerikai vonal „Oskar XI" nevű gőzöse, amelyet Ford -amerikai milliárdos és hivei kibérelitek, ihogy az úgynevezett békeexpediciót Európába hozzák, először Krisztián-iában fog kikötni és onnan -mégy Kopenhágába. Kop-enhágából Stockholmba és Amsterdamba mennek a ki­küldöttek és e helyeken permanens béke-iro­dákat fognak létesíteni. Amsterdamban fog­ják tartani a békekonferenciát. Az „Oskar XI." december 11-én indul el New-Yorkból. (M. T. I.) Nem menekülhetnek Albániába a szerbek. Rotterdam, december 2. A n-isi angol al­konzul hétfőn: -reggel néhány orvossal és be­tegápolóvaí Szafonikiba érkezett. A karaván­nak az -ut legnagyobb részt gyalog kellett megtenni. Kilenc napig háborította hegyszo­rosokon kellett végighaladni. A szerb határ­hoz) vezető utak zsúfolva -vannak menekülők­kel, akik most Görögország felé fordulnak, mivel Albániába az ottani lakosság ellenséges érzülete miatt lehetetlen menekülni. Itt nem tudják, hogy a menekülteket hol helyezzék el és hogyan élelmezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom