Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-17 / 300. szám

Szeged, 1915. december 199. DÉLMAGYARORSZÁG 5 uzsorát -nem ismerek, sem máisiMe uzsorát, csak egyet ismerek: uzsorát. És ezt mindéül téren, 'miaider.ibiol és mindenkor ülldiöztam. Az uzsorát nem védelmeztem, sohasem és egész életem példa erre. (Taps a jobb oldalon.) Polónyi Géza: Nem rédeLmeatie, ele tűrte. Vázsonyi Vilmos: Nem vagyok diktátor 'Magyarországon, íoirduljirtn -a kormsinyboz, amelynek hatalma van liogy intézkediheesen. Palányi Géza beszédében az élelmiszereik drágaságára utal, párhuzamban a külföldi árakkal. Balogh Jenő igazságügy-miniszter: A javas-lat egyformán üldözi a kisembereket és a nagyokat. A jövőben lehetetlen lesz az árukat felhalmozni. Báró Harkányi János kereskedelmi mimszitr: A hadi termény Részvénytársaságot védelmezi. Azt fejtegeti, hogy erre az intézményi-" nagy szükség van. A javaslatot általánosságban elfogadták. A részletes tárgyalásnál Simotiyi-Semadam Sándor, Sághy Gyula és Vázsonyi Vilmos módosításokat ajánlanak. Balogh Jenő Igazságügyminiszter az ajánlott rnódosi'iásokhoz nem járul hozzá. A vitát pénteken folytatják. oaaKsxaaxaBsasiisgsxBBannBaaiianBasiiasasasaBziBBgiiaaasssaqKaiCHs CEBse?BB*«»B5BJB«e3í^x?KS*a*s»)s*0BS»»í»5i.5a; Kína császársága üzenet Japánnak és az antantnak. Berlin, december ló. Ugyanannak, az ősrégi kulturának talajából nőtt eleganciával, amellyel négy évvel azelőtt San tűiig kormányzója végét vetette a Mandsu-dinas-ztiának, most a saját nevével egy uj császári dinasztiának a sorát nyitotta meg. Akkor, 1912. február havában az autokratikus forrnának a legutolsó pillanatig való szigorú megtartásával egy kiáltványt íratott alá Jiinglü régens-csá-szárnővél, amely szerint az az -akarata a császárnönek, hogy a jövőben Kínának köztársasági államformája legyen. Ma pedig, amint az illik is egy köztársasághoz, tisztára a nép akarata, hogy a köztársaság elnöke a birodalom javára ráüljön a trónra. Az elnöknek ez ugyan nincsen ínyére, de a fölséges nép kedvéért rászánja magát erre a nehéz lépésre. Megjegyzendő, ez nem komédia, hanem a kínai fogalmaknak teljesen megfelelő politikai ravaszkodás. Hogy ennek a kérdésnek most kellett eldőlnie és a monarchiához való visszatérésre vezetnie, az rnár hónapok óta nem volt titok. A kínaiak nagy többsége zúgolódás nélkül, sőt bizonyos megelégedettséggel -tűrte el az elnök személyes uralmát és azt az eljárását, bogy két évvel ezelőtt feloszlatta a /parlamentet és lassankint retrográd irányban visszafejlesztette az -alkotmányt. Megelégedettséggel azért, mert Jüanban láttáik az -egyetlen férfiút, aki az -országnak nyugalmat szerzett és annak fenntartására képes. A né-p legnagyobb részében rokonszenvvel fogadta az elnöke által bevezetett monarchikus mozgalmat, mások meg bámulatos -közömbösséggel viseltettek ezen mozgalommal szemben. A kérdésről való vita pedig a kínai sajtóban minden szenvedélyesség nélkül és bizonyos akadémiai nyugalommal folyt le. Feltűnő mindazáltal a gyorsasáig, a mellyel ez a mozgalom -céljához jutott. — Ew-es elméleti fejtegetések után csak ez év augusztusában kezdett -a mozgalom a gyakorlati előkészítés stádiumába jutni. Akkoriban a vezető politikusok kis csoportja megalapította a „Tsu-an-hui"-ft, azaz a „békcíársaságot" azzal a céllal, hogy az- alkotmány megtelelő megváltoztatásával megszerzik a népnek a belső békét. A társaság mindjárt -a császárság visszaállításának programjával lépett fel. Nem a Mandsu-császárs-ág visszaállításáról volt 'szó, hanem olyan monarchikus államformáról, amely megfelel a nép patriárehiális fogalmainak és műveltségi fokának. Fel,hívásában a társaság Goodnov J. Frank -tanárnak, alkotmányi kérdésekben az elnök tanácsosának véleményére támaszkodott, amely véleményét -a tanácsos emlékiratban nyújtotta át Jüansiikainaik. Go-odnov a köztársasági Kina alkotmányának egyik megalkotója, de — bizonyára egyetértésben az elnökkel — ujabban megváltoztatta vélemény,élt és emlékiratában csak a monarchiát jelölte meg azon államformának, mely Kínának megfelel. Miután ő maga egy nagy Ik-öztársaság polgára, véleménye sokat nyomott a latban. Ezt a véleményét. azokra a tapasztala-tokra alapítja, amelyeik a dél- és középamerikai köztársaságokban észlelhetők, ahol, m-int annyiszor Mexikóban is, az elnök változás mind untalan, ujabb és ujabb zavarokat idézett élő. Kínára ezek a -belső zavarok azzal a- veszéllyel is járnak, hogy alkalmat ad idegen beavatkozásokra. A béketársaság -megalapítása nyilvánvalóan a .monarchikus mozgalom erőpróbája volt. A kormány nem lépett -fel vele szemben bár még a built év őszén száműzött két alkotmánytheoretikust: Sunghujent és Laonaihsüajit, amiért ezek -a: monarchia visszaállítása mellett kardoskodtak. A kormány mostani türelme sokat m-ondott. A béketársaság rohamosan 'szaporodott. Néhány hét alatt 'hétezerre növekedett tagjainak száma. A nagy városok kereskedői sietve csatlakoztak e társasághoz. Nagy horderejű volt a tartományok vezénylő tábornokainak e társaságba való belépése is. Az állaim fejét petíciókká-! árasztották el. Augusztus végén olyan p-etioiót nyújtottak be hozzá, amelyet tizenhét tartomány legmagasabb rangú polgári és katonai tisztviselői aláirtak. Jüan azonban még tartózkodóan viselkedett. Szeptember 6-án az államtanácsnak a következő üzenetet küldte: „M-ivel nékem kötelességem a do-lgok jelen, állapotát fentartani, az államforma javaslatba hozott megváltoztatását nem tartom a birodalom szempontjából célszerűnek." Egyúttal azonban oda is nyilatkozott, hogy mivel az elnököt a nép választotta, a nép akaratához is kell -alkalmazkodnia. Ez nyílt beszéd volt -és az eredmény megfelelt a várakozásoknak. Mi módon hozta a hetven tagból álló államtanács a maga határozatát ebben a kérdésben, nem tudjuk. Sejt'hetőleg azonban megelőző népszavazás utján és után. A kinai népre bizonyára mély hatást gyakoroltak Kínának az elmúlt tavasszal tett külpolitikai tapasztalatai. Mivel nem számíthatott sem Angliának, sem Amerikának hatékony támogatására, kénytelen volt május 9—éli a japán követelések előtt meghajolni és-oly szerződést aláírni, amely Kina függetlenségét veszélyezteti. Ebből kitetszett, mit jelentene a japán beavatkozás elnökválasztás esetén. Itt tehát nem annyira; Jiiansikai egyéni becsvágyáról, mint inkább Kina létérdekéről van szó. Az a tiltakozás, amely J-üansikai császárságával szemben angol, orosz és japán részről elhangzott, megerősíthet bennünket ebben .a hitünkben. Okuina, a japán miniszterelnök kijelentette, hogy a mennyiben ez a változás a japán érdekeket érintené, a japánok nem nézhetnék azt közömbösen, a tokiói sajtó meg a legellenségesebb indulattal' irt erről a változásról. Vájjon a minap jelentett flotta-lázadás összefügésben áll-e a mostani változással, nem tudjuk, ép oly kevéssé, mint azt, miként fog az örökké zavargó Dél-Kin-a e változással szemben viselkedni Jüansikai politikája azonban mindenesetre azt célozza, hogy a világháború vége Kínában szilárd rendet -találjon. Rendet a-kar teremteni akkorra, amikor megindul a Csendes-óceánon való uralomért a küzdelem. ,«tsanK>»i»saaaaasaassaeReexasaBag«eaNtr«3asa'.j*affRxr HÍREK oooo A török Vörös Félhold képesleveiezölapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) Főúr kérem, miért tetszik nekem nyolc fillért egy darabka kenyérért számítani. Talán én tehetek ; ói a, liogy betiltották az aprósütemény készítését? Tes-sék elhinni nem is tudtam előre semmit a szőke hajú ragacsos belii vakarcs kimúlásáról. És, lia tudtam volna, szóltam volna, hogy szerezzen be vagy tizezer darabot, csakhogy ne kelljen kenyeret enni a kávéhoz. Az nem lett volna baj, liogy íi-e-h-ány nap után billiárd golyóval tévesztettük volna össze az összeaszott zsemlyécskéket; elvégre .nékem teljesen mindegy mi dagad bele a gyomromba: kenyér vagy zsemlye. Miért -számit nyolc fillért egy kenyérért mikor a kifli csak .négy volt. Állami hivatalnok vagyok én talán, egyelőre még ki nem utalt drágasági pótlékkal és a jövő zenéjének hangjegyei között felfedezhető iluusz százalékos fizet és javítás s-al. Csak tudnám, melyik hadseregszállitóval téveszt engem össze. Kedves főúr, .nekem hiába m-eséli, hogy egy kenyeren hu-sz fillért nyer, nem hiszem el. Ha csak ennyi volna a haszon, n-e-in az Ön mellét diszitené vastag aranylánc, — minden második fonat platina — duplán keresztbe. Nem tudom elhinni, kedves főúr, — ne haragudjon, ne haragudjon. Itt valami sajnálatos félreértés történt és vagy én tévedek, vagy önnek nincs igaza, de -egyikünk feltétlenül el-számitotta magát. Ha én egy darab kenyérért nyolc fillért adok, ugy pontosan minden hónap tizedilién éhen halok. Ezt már csak nem kívánhatja. Nekem ne is mondja, hogy a zsemlyével jobban jött ki, engem nem érdekel, hogy a koronás cipóban a nyolc filléres kenyérszelel tizenkétszer foglaltatik nem vagyok kíváncsi mennyir-e rug a nyeresége, mert mindentől függetlenül, — pedig nem is vagyok nyereség — én i-s rúgni leszek kénytelen. Ne haragudjon, liogy ily-cn élesen védelmezem az igazamat, n-e nehezteljen -meg Palira sem, aki a pékeket okolja. Azt mondja Pali, — az ön alantas pincérközege, — hogy a pékeknek nem szabadna koronáért -adni a cipót, a cipóe-sk-át, inert a koronás vekniben a zsemlye súlya- csak tizenháromszor van meg -és csak ötvenkét fillér a végeredmény. Pali jó számoló, csonyra ii Díszmüvek, háborús aktualitások, ifjúsági iratok, képeskönyvek legnagyobb választékban VáFRÜiJ Lb Könyvkereskedésében SZEGED, Kárász-utca 9. sz. alatt.