Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-15 / 298. szám

Szeged, 1915. decietaíber 15. DÉLMÁGYARORSZÁG 3 Hir a görög sereg leszereléséről. Athén, december 14. A görög hadsereg részleges leszerelése komoly megfontolás tárgya, és lehetséges, hogy a fegyverben álló haderőt felére fogják redukálni. Angol jelentés a bolgárok nagy győzelméről. Rotterdam, december 14. A IReuter-ügy­nökség Macedóniából a következőket, jelenti az angol visszavonulásról: iA bolgárok a de­cember 5-ről 6-ára virradó éjijel mindent el­árasztó golyózáporral törtek lövészárkaink­ra. Súlyos robbanó bombák .zuhantak reánk. A bolgár gyalogság óriási tömegeikben vo­nult fel és túlságosan kevés ágyunk volt ah­hoz, hogy a bolgár -felvonulást megakadá­lyozhassuk. A mieink ellőtték utolsó tölté nyülket is; ekkor 'szuronnyal akartak az el­lenség ellen, fordulni, a túlerő azonban elsö­pörte őket. Állásunk tarthatatlanná vált, te­hát visszavonultunk a harmadik vonalra, miután a másodikat is kiürítettük. Egy ir ezred két századából alig menekült meg va­laki. Olasz segítség a szerbeknek. Lyon, december 14. Rómlai távirat sze­rint ötvenezer olasz katona segítségére sie­tett az Albániában szorongatott szerb sereg­nek. ; ' í ' Lugano, december 14. A ©tefami-ügy­nökség jelenti: Valönában; több olasz ezredet hajóztuk ki, -hogy Szerbia csapatainak segít­ségére legyenek. Hága, december 14. A „Ternps" jelenti, Ihogy Sonnino egyedüli kivánsága az olaszok albániai akciója ellenében, az volt, hogy a hatalmak ismerjék el Albániát az olasz ér­dekszférába tartozónak, ugy azonban, Ihogy Olaszország magára vállalja a 'szerb és gö­rög érdekek rendezését. A görögök szigorú semlegessége. Berlin, decetmiber 14. A Lokalmzeigef jelenti: A francia és angol csapatrészek nagy veszteségek között vonultak vissza görög területre. Ez a körülmény egyáltalán nem fog olyan helyzetet teremtem, mely a görög kormányt legszigorúbb semlegességének fel­adására birná bármelyik hadviselő féllel szemben. Megfagynak a francia katonák Szalonikiben. Genf, december 14. A Petit Journal tu­dósítója Jelenti Szailonikiból: A hideg az utóbbi napokban rendkívül erőssé vált s< igen nagy bajokat okoz a partraszállt seregnél. A város környékén és az előretolt állomáso­kon mindennap előfordul, hogy néhány őr­szemünk megfagy az őrhelyén. A városban és környékén épült barakkaszárnyákban na­gyon fogyatékos és körülményes a ifütés, mi­vel fa egyáltalában nincsen, és szén is csak alig. A legénység naponta háromszor forralt bort kap, mindazonáltal rendkívül sokat szen­ved a hidegtől. A Journal tudósításához ha­sonló cikket közölt Clemenceau lapja, a L' Homme Endhainné is, csak még erősebb szí­nekkel és még őszintébben festette meg az antant-csapatok nyomorúságos helyzetének képét. A lapot ezért elkobozták és megjele­nését négy napra betiltották. A miniszterelnök nyilatkozik a kiegyezés előkészitéséről. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház (keddi ülésén kisebb fontosságú javaslatokat, azonkívül a közszolgálati alkalmazottaik há­borús segélyéről szóló javaslatot tárgyal­ták. Nagy érdeklődést keltett gróf Tisza Ist­ván miniszterelnök beszéde, akii a kiegyezés előkészítéséről tett érdekes nyilatkozatot. Megjelent az1 ülésen Héderváry (Lelhel függetlenségi képviselő is, aki most tért haza tizenhatlhónapos francia fogságából. Az ellenzéki képviselők nagy örömmel üdvözöl­ték. Az ülésről az alábbi részletes tudósítás­ban számolunk be: Beöthy Pál elnök féltizenegy órakor nyi­totta meg az ülést. Jelentette, ihogy az állami nyugdíjas tisztviselők, katonai nyugdijasok ás nyugdijas özvegyek kérvényt nyújtottak be a képviselőiházhoz drágaság! pótlék en­gedélyezése tárgyálban. A Ház harmadszori olvasásban is elfo­gadta az indemnitásról szóló javaslatot, majd vita nélkül elfogadták a hazai ipar fej­lesztéséről szóló törvény meglhosszabbi tásá­ról és a métermérték ügyében kötött nem­zetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket Niamesny Mihály előadó ismertetett. Következik a kereskedelemügyi minisz­ter törvényjavaslata a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok rendezéséről szóló törvények hatályának meghosszabbításáról. Niamesny Mihály előadó beszéde után Laehne Hugó szólalt fel. Kifejti, Ihogy a tör­vényjavaslatot elfogadja, mert a kormány­nak a mostani nehéz időkben szüksége van a felhatalmazásra. A kérdéssel már Ausztriá­ban és .Németországban is foglalkoztak, azok a hangok, amelyek Ausztriában főleg Sieg­hart iréjszéről elhangzottak, nálunk vissza­utasításra kell hogy találjanak. Kéri a kor­mányt, hogy tájékoztassa a képviselőiházat, mi az álláspontja a kiegyezés kérdésélben. Szilassy Zoltán: Az ipari és markantii körök törekvése .az utóbbi időben arra irá­nyul, hogy támadják a nehezen megszerzett agrárvédelmet. Meggyőződése, hogy a poli­tikai barátságot és szövetséget, amely a há­ború alatt különösen bensővé vált, gazda­sági téren is szorosabbá kell tenni Németor­szággal. Jaczkó Pál helyteleníti az olyan felszó­lalásokat, amelyek a merkantil és agrár ér­dekek közötti ellentétet túlságosan kiélezik. Ne akarjunk versenyezni egymással abban a tekintetben, 'hogy melyik van jobban rá­szorulva az állam támogatására. Gróf Tisza István miniszterelnök: töké­letesen igazat ad az előtte .felszólalt 'képvi­selőnek abban', hogy ennek az országnak máris igen sokat ártott az ellentét, aimíelyet az agrárius és merkantil jelszavaknak egy­mással való szembeállitás\a okozott. Tökéle­tesen igazat ad abban, hogy akiknek a hiva­tásuk az ország törvényhozási .munkájában résztvenni, azoknak egyáltalában nem sza­bad osztály érdeket ismerni, hanem' csak köz­érdeket, amely közérdek az összes társadal­mi osztályok jogos érdekeinek egyenlő fel­karolásában biztosíttatik. (Helyeslés a jobb­oldalon és baloldalon.) Ez nincs ellentétben Szilassy felszóla­lásának tulajdonképeni alaphangjával sem. Én csak azt sajnálom, Ihogy most bármilyen oldalról, akár merkantil, akár agrárius jel­szavak . firmája alatt olyan hangnem vitetik bele a nemzetgazdasági nagy kérdések tár­gyalásába, amelyet — megvallom — soha­sem tartottam helyénvalónak, amelyet azon­ban kétszeresen helytelennek tartok a jelen­legi időkben. Arra a kérdésre, hogy vájjon' a kormány a kiegyezési törvényjavaslatokat a jelen par­lamentben kivánja-e tárgyaltatni, én most csak azt válaszolhatom, hogy a kormány kötelességszerűen kell hogy foglalkozzék a kiegyezési kérdések előkészítésével, mert hi­szen bármilyen pillanatban olyan helyzet állhat be az egész világon kereskedelmi .poli­tikai szempontból, hogy a legnagyobb 'kárt váltanék, iha elő nem készitenők a Magyar­ország és Ausztria közötti függő gazdasági kérdéseket. (Heyeslés jobbfelől.) Ez az előkészítés folyik most. Egyelőre egyáltalában nem tudnám1 megmondani, mi­szerint miikor jut abba a helyzetbe a kor­mány, hogy törvényjavaslatokkal lépjen az ország elé. : De mindenesetre! hangsúlyozom azt, hogy sokkal jobban szeretné a kormány is, hogyha a kiegyezési kérdéseket egy újonnan választott Ház dönthetné el és a jelenlegi or­szággyűlés elé ezekkel a kérdésekkel csak ab­ban az esetben fog jönni, ha az adott hely­zetben fontos, nagy közérdekek ezt paran­csolólag kívánják. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Ez előtt saját kezünket nemi köt­hetjük meg, mert nem tőlünk függ, hogy mi­ként alakulnak az egész világon' a kereske­delmi politikai viszonyok. Kéri a törvényja­vaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) A miniszterelnök felszólalása után a képviselőiház Niamiesny .Mihály módosí­tásával elfogadja a törvényjavaslatokat. Illés József előadó beszéde után a iHáz hozzászólása nélkül elfogadja a bíróságok és ügyészek tagjainak az igazságügyminiszté­riumban való ideiglenes alkalmazásáról szó­ló törvényjavaslatot. Ezutáni a pénzügyminiszternek a köz­szolgálati alkalmazottak háborús segélyezé­séről szóló törvényjavaslata került tárgya­lásra, melyről külön, cikk keretében számo­lunk be. Polláh TesM férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855.

Next

/
Oldalképek
Tartalom