Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-30 / 286. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1915. november 30. (lökkel szövetkeztünk egyes élelmicikkek •be­szerzésére. Igy például svájci rizst hozattunk. Mindenekelőtt tojásról kelt gondoskod­nunk. Már lekötöttünk 40.000 darab tojást, — igaz, ihogy drágán, — amit mérsékelt veszte­séggel fogunk eladni. A besózott hal nem vált be, ellenben a Fehér-tóból, amely körülbelül 2500 hod terjedelmű, naponkint 4—5 méter­imázsát halászinak. A tejkérdés okozza a leg­nagyobb nehézséget. Hollandi teheneket aján­lottak, de nem fogadom bizalomme.1 az ügyet. Legalább 2—300 tehenet kellene vásárolnunk, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezé­sünkre. Babot eddig másfél vaggonnali gyűj­töttünk össze, egy 'kilogram körülbelül 45 fil­lérbe fog kerülni. A jelenlegi (heti piac meg­lehetősen ellátja, 'ha drágán is, ia (fogyasztó közönséget élelmiszerrel. A polgárimester után ismét Lőcs Rezső aradi helyettes-polgármester sztólalt fel és a következőket mondotta: — Arad város 'vegyésze és mérnöke a jövő hét folyamán érdeklődni fog Riegler kolozsvári tanárnál, aki mesterséges tejet tud előállítani. Olyian mint a teljes tej és min­dennemű tejtermék készíthető belőle. Egy li­ter körülbelül 35 fillérbe kerül. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: — Felkérem a főkapitány urat, ihogy a kor­mányrendeletet részletesen ismertesse. Dr. Szalay József főkapitány: Ez év feb­ruárjában kezdődött a küzdelem az élelmiszer drágítok elten. Az eddigi rendelkezések csak fél rendszabályok voltak, mert a rendes gaz­dasági törvény mellőzésével behozott ár­maxlmálás nem vezet eredményre, hanem az áru elrejtését idézi elő. Az eddigi rendeletek kiegészítésre szorulnak, ilyen együtt az el­adási kényszer és a rekvirálás. A sajtó is kérte a kényszereladás .behozatalát; Az eddi­gi hiányok kiküszöbölésére ez év november 23-án a belügyminiszter kiadta a 4207/1915. számú rendeletét. Ez a rendelet olyan rend­szabályokat hoz 'be, amelyek lehetővé teszik, hogy az élelmiszer (a fogyasztóhoz megfelelő áron eljusson. Van egy fogyatéka ennek a miniszteri rendeletnek. Fel kellene ugyanis kérni a kormányt a készletek biztosítására. A rendelet negyedik pontjának 11. §-a értelmé­ben a törvényhatóság, amelynek területén valamely életszükségleti cikkből 'hiány van, a szükséglet pótlása végett ahlhoz a törvényha­tósághoz fordulhat, amelynek az illető cikk­ből feleslege van. Ezt kevésnek tartom a készlet (biztosítására. Legyen minden tör­vényhatósági központban egy raktár készlet­tel. Kétségtelen, van elég élelmiszer az or­szágban. De a kezelése rendszertelen. Csak papíron van meg, forgalom vagy egyéb aka­dály miatt nem kerül piacra1. Az elsőrendű éleimikfceiket akár egy, akár több központ­ban kellene nyilvántartani és a szükséges élelmiszer kiadásána azt a központot utasíta­ni, amelynek ebből a cikkből fölöslege van. Tengeriből példának okáért egyes he,yeken egy szem sincs, máshol meg 'van bőségesen. A mu.lt szezonban áru,uzsora drágította a ten­gerit, dacára anniafc, hogy annyi elrejtett volt, hogy csak most kerül elő. Nem valami túlságos reménnyel nézünk a tavasz elé, mint ahogy azt helyettes-pol­gármester ur, igen helyesen jegyezte meg. Fel kellene kérni a novemiber 30-án összeülő parlamentet egy olyan kijelentés megtételére, hogv az elsőrendű élelmicikkeket le fogja foglalni. A rendeletet nem akarom előzetesen bírálni, hanem felolvasom egész terjedelmé­ben, A'töU^fPj Dr. Szalay József főkapitány a minisz­teri rendeletet pontonkint felolvasta. Minde­nekelőtt megállapodott a tanács abban, ihogy a rendeletben emiitett alsóbb!oku közigazga­Lázasan várja mindenki A múmia titka detektivdrámát. tási hatóság alatt a rendőrfőkapitányság ér­tendő. Felebbezés esetén a városi tanács, vég­sőfokon pedig a miniszter dönt. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Vármegyékben szerintem csakis a főszolga­bíró lehet a rendelet végrehajtója, városok­ban pedig a főkapitány. Az értekezlet ilyen értelmű javaslatot fog a tanács elé terjeszteni. Dr. Szalay József főkapitány: Minden­nel, .ami az élelmicikkek előállításához szük­séges, legyen a hatóságnak rendelkezési joga. Az árakat az ármegállapitó bizottság hatá­rozza meg. Az úgynevezett elővásárlási tilal­mat ezidőszerint nem tartom megvalósitan­dónak. A 9. §. a legfontosabb. Bár az ipar,tői ­vény kimondja, hogy iparától senki meg nem fosztható, az uj rendelet értelmében \azokat a kereskedőket, akik ha, óság i endeiKezésé­nek nem ideinek meg, az árusításiul el ledet tiltani. A 11. §. értelmében nemcsak »a terme­lőt és kereskedőt, hanem magánszemélyt is kötelezhet a hatóság fölös élelmicikkének a forgalomba hozatalára. Célszerűnek tarta­nám az ármegállapitó bizottságot a fogyasz­tók. kereskedők, termelők, iparosok bevoná­sával megalakítani. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Megállapítandó, hogy melyek azok az első­rendű életszükségleti cikkek, amelyekre a rendelet hivatkozik. Csakis azokról a cikkek­ről 'ehet szó. amelyekről az állam még nem intézkedett. Ilyen például a bus. Melyek le­gyenek azok a husnemüek, amelyekre a ren­deletben foglalt jogokat kérjük .a miniszter­től. Több hozzászólás után a polgármester ki­mondja a javaslatot: — Megállapítom, hogy a bizottság a kö­vetkező cikkeket javasolja: élősertés, szalon­na, zsir, baromfi, cukor, rizs, kávé, petróleum, szappan, főzelékfélék, káposzta, veres-' és fokhagyma, sárgarépa és gyökér, továbbá a tűzifa és szén. Kimondom a határozatot, mi­szerint az ármegáJ'apító bizottságot a mező­gazdák, a kereskedelmi és iparkamara által kirendelendő szakmánkint 2—2 kereskedő, 'az ipartestület által kijelölendő 2 iparos és a 'kö­zönség köréből választandó két tagból fogjuk választani. Végül felszólalt Weiner Miksa a keres­kedelmi és iparkamara alelnöke, aki arra kérte a polgármestert, intézkedjék, hogy a közönség több lisztet kapjon. Dr. Somogyi 'Szilveszter polgármester megnyugtatta, hogy van la városnak vagy száz vaggon lisztje, de ezt nem lehet egy­szerre kiadni, mert a .lövőről is gondos­kodni kell. Hetenkint 1800 zsákot ad ki a vá­ros, ebből a pékek 1000, a fogyasztó közön­ség pedig 800 zsákkal kap. A közélelmezési ankét este hat óra után ért véget. ált férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széchenyi-tér 17. Telefon 855. A hadiárvák közvédelme és az anyavédelem. — Bosnyák Zoltán előadása a Feministák Szegedi Egyesületében. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután' zsúfolásig megtelt a városháza gözgyülési terme előkelő és figyelmes hallgatósággal, A Feministák Szegedi Egyesülete hirdetett előadást a hadiárvák közvédelméről és az anyavédelemről, előkelő, iiagytudásu, tár­gyukkal mélységes szeretettel foglalkozó elő­adók gondoskodtak arról, hogy a hallgatóság ez alkalommal csalódás nélkül, a legszebb problémákkal való komoly és tudományos foglalkozás után távozhassák. Dr. Bosnyák Zoltán, miniszteri tanácsos A hadiárvák köz­védiélme Magyarországon, Szirmay Oszkárné pedig Az anyavédelem a háborúban és béké­ben cimen tartott előadást. Bosnyák Zoltán volt az első előadó. .'Bos­nyák az európaszert e mintaszerűnek ismert magyar gyermekvédelem fáradhatatlan szer­vezője és legalaposabb ismerője. (A hadiár­vákról való .gondoskodás érdekéiben tűrhetet­lenül agitál, költői len:'ülettel ir és meg­győző erővel szónokol. Vasárnapi előadása ihárom főszempont körül csoportosul: a hadi­árvák állami, társadalmi és etikai védelme körül. Mindaz, amit ezekről mondott, rövi­den igy 'fr.glalható össze: 1. A jövendőre nagy rakonstruckiós .mun­ka vár. A néperő rekonstrukciója. A gazda­sági életé. lAz etnikai életé A nemzetközi élet rekonstrukciója. 2. Legégetőbb s talán leg­nagyobb jelentőségű a rekonstrukciós politi­kában a néperő pótlása, fokozása, .megjaví­tása. 3. Az emberanyag, a néperő rekon­strukciójának feladatai közt szinte uralkodó az általános gyermekvédelem kérdése. 4. A liadiárvák Iközvédblme a nemzeti becsület kérdése. De súlyban és jelentőségben nagyot nyer e kérdés, hogy része az általános .gyer­mekvédelemnek is. ő. lA hadiárvák védelmé­nek alaptételei: a) a hadiárvák védelme ál­lami feladat; b) a közvédelem célja az legyen, hogy a hadiárvák standard oif life-je .válto­zást ne szenvedjen; e) védelmüket elsősor­ban ós mindenekfölött családban, saját vagy kiválasztott családban kell megoldani. 8. A hadiárváik' közvédelme jogi elhelyezkedésé­iben gyámügy. Köziigiaragafáísi elhelyezkedé­sében árvaszéki feladat, gyámügyi közigaz­gatás. 7. ,A Ihiadiárvék köz védelmének álla­mi, illetőleg önkormányzati rendszeriében a védelem két részre oszlik, általános és külö­nös védelemre. 8. Az általános védelemben az állam .a nevelési járulókkal és ha van özvegy, az özvegyi ellátással védi ia hadi­árvét a gyámügyi közigazgatás folytonos •ellenőrzése mellett. 9. A különös védelemben —' amennyiben közvédelemre szükség van ­az állam ,a hadiárvákat, ha a nagy néposz­tály gyermekei, az állami gyermekvédelem rendszerében védi meg. 10. A hadiárvák tár­sadalmi védelme szintén két részre oszlik, anyagira — különös védelem; erkölcsire, —­.általános vedelem, a) Az anyagi — a társa­dalom különös védelme, amelyet saját ere­jéből kell megoldania, — kiterjed azokra a hád lárvákra, .akik eddigi életviszonyaikra tekintettel az állami gyermekvédelem adta egyszerűbb viszonyok között elveszítenék azt a társadalmi helyzetet, amelyben, eddig él­tek. b) .Erkölcsi — az általános — védelme pedig az úgynevezett árvaszéki pártfogói in­tézmény. Ezeket a tételeket, mint a védelem .szer­vezésének sarktételeit az adatok és a tapasz­talatok megközelíthetetlen sokaságával vilá­gította, meg a kitűnő előadó. (Fejtegetéseit mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a hálás közönség, amely a tetszés és az elisme­rés minden megnyilvánulásával adózott Bosnyáknak. Szirmay Oszkárné azzal kezdte értékes és progresszív gondolatokkal telt előadását, hogy az elhangzott szavak lángjában tüzes­re izzott akaratot akarja nemes acéllá ková­Szeged, 1915. november 30. DÉLMAGYARORSZÁG csolni és értékes fegyverré tenni az eszmék szolgálatában. (Nincs szükség (biztató szóra, inert az élet .maga felrázta a szunnyadó lel­kiismeretet és még azok is, akik azelőtt szűk határok közé szorították örömeiket és bána­taikat, most, mikor lángol a világ, együtt éreznek embertársaikkal. iNem a véletlen összetalálkozáisa, hogy a diuló förgetegbeu felébredt, lelkiismeretünk mint legfontosabb feladatát, az embermentést érzi, de nem a háborúval kapcsolatban akarjuk az éinbert menteni, bizalmunk zálogát adjuk egy szebb és jobb kor eljövetelére,, mikor a csecsemők védelmiéire szervezkedünk. Nem halálnak, ha­nem az életnek akarjuk nevelni a gyerme­keket és az életnek megóvni a magyar fajt, amely most irta be lángoló betűkkel a tör­ténet évkönyvébe, hogy az életre érdemes. .A háborús év okozta nagy veszteségek gon­dolkodóba ejtették a szociálpolitikusokat és elhangzik az intő szó. Nagy veszteségek lesz­nek nemcsak a harcmezőn, lianem a születé­i-ok csökkenése és csecsemőhalandóság szo­morú fokozódása is megakasztotta a nemzet fejlődését. 'Céltudatos törekvések nélkül © bajt csök­kenteni nem lelrct, a pótlásnál a születések számának fokozását csak a gazdasági viszo­nyok általános nagy fokozása idézhetné elő, de a szaporodási arányszám másik nagy fak­tora utján is módunkban van a halálozást .csökkenteni. És ez az emberhez méltóbb és gazdasá­gosabb módja a szaporodásnak és itt. van a munka, ahol nekünk asszonyoknak tág te­rünk nyílik nemcsak azon természetes ösz­tönnél fogva, mely az életadó asszonyt az élet feirtartójává is teszi, ,hanem tudatosan azon meggyőződéssel, hegy a nő lelki fejlődésének zenit,lij.e az anyaság és az anyaság martiriu­ma kifejleszteni a boldog anyaságot, amit az anyák összeségének biztosítani lenne tö­rekvéseinknek célja. Ezen eszme szolgálatába állítjuk mun­kánkat. Nem szabad engednünk, lliogy az anyaság nyomornak és szégyennek kútforrá­sa legyen. Az igazi céltudatos, törvényes in­tézkedések itt nem segítenek, segíteni kell a társadalomnak' a lehetőség szűk keretei közt is és anrig a törvény ki nem mondta, hogy az anyának, ki nemzetlfentartó munkát végez, amikor gyermekének életet ad, joga van anyagi ellenszolgáltatásra, mig egy ál­talános anyagi biztosítás az anyavédelmet •biztos alapokra nem helyezte, a társadalom­nak kell segíteni céltudatosan együttműködve a meglevő állami intézkedésekkel ós ható­sági intézményekkel. Szegeden már biztos és határozott gyer­mekvédelmi munka folyik, ugy, hogy Szeged mintegy már hivatva van tanító szavával elhatni azon vidékekre, ahol a. gyermekvé­delem még igy ki nem alakult. A társada­lom iinunkaiszervezietének szilárd formáikat kell adni, hogy a munka tartós, állandó és céltudatos legyen. A feminista egyesület gyakorlati tanácsa dójának keretében tehet az anyavédelmi munkát gyakorolni és min­dig szélesebb .körökben kiterjeszteni. Ezért utalva az anyavédelmi munka ka­ritatív fontosság árt, remélni lelhet azt a fej­lődési fokot, amely minden jótékonysági munkát feleslegessé tesz. De amíg ezt elér­jük, át kell hidalni a tátongó mélységeket. A vérrel kivívott uj (Magyarországnak egész­séges, munkabíró életre bátor nemzedéket akarunk nevelni, polgárokat és polgárnőket, akik vállvetett közös munkában viszik előbb­re a nemzetet. Hangsúlyozni kívánjuk még az előadások •szegedi vonatkozásait. Az előadásokat Tur­csányi Imréné dr.-né vezette be a közönség­nek tetsző szavakkal. Bosnyák Zoltán a gyer­mekvédelem úttörői között említette dr. Tur­csányA Imrét. Szirmayná elismeréssel adózott annak a gyermekvédelmi mozgalomnak, a mely Szegeden indult meg a közelmúltban. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelező' lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Hatósági intézkedést a féltékenység ellen, A háború alatt sok keserves kérelmet, igazságos jogorvoslatot intézett már el Frá­ter Barnabás, Billrarmtegye alispánja. A sok könyörgés, felirat és panasz között azután egy igen mulatságos, de mindamellett érde­kesen keserves instancia érkezett be irott formában az alispánhoz. A magyarcsékei ci­gányprímás küldte, aki mint hazabocsátotf sebesült katona tovább akarta folytatni a mesterségét s újra muzsikálni akart a ©sókéi italjn,érésben, honnan azonban a mindenkire Otlhelloként féltékeny derék füstöst kitiltot­ták. Erre kért orvoslást Gábor Károly ci­gányprímás a következő írásban: Nagyméltóságú Alispán ur! Boceán a t i r k ön görgőin, Mól tóságo dt ól bátorságomért, de mivel az utolsó órámig bántana a lelkiismeret, hogy amiért szegény vagyok, igazságom nincs; de mivel meg va­gyok győződve .arról, hogy (Méltóságod ugy szegényt, mint gazdagot igazságosan és egyenlően itél (felette. Öt tagból álló családapa vagyok, ijen drágaságban (tartottam íkis családomat és kis adóm is tudtam fizetni a hegedűmből és katona voltam és vagyok. Négy hónapja ki vagyok tiltva a magyar csékei kávéházból az italmérő meggondolat­lansága által, ki féltette rám a feleségét. Ugyan mindenkire, nemcsak ón ráun, pedig erre nincs semmi oka, inert a leghűségesebb, legmakulátlanabb asszony, akiliez a gyanú árnyókra se fér. (Méltóztassék tehát nagy méltóságos alis­pán urnák eszére térit,eni a csékei italmérőt és hatósági törvényességgel megtiltani neki az oktalan féltékenységet, hogy igy tovább is játszhassak a korcsmában és kenyeret ke­reshessék a családomnak. Gábor Károly, csékei cigány priinás. (Fráter Barnabás nem az az ember, aki a cigányprímást, akár muzsikál, akár kese­reg, nem tartaná olyan embernek, mint a többit s különösen akkor, ha a családja el­tartásáról van szó; de ha neki hatóságilag módjában állna megtiltani a féltékenységet, nagyobb hatalma lenne a világ összes kirá­lyainál, diplomatáinál és hadvezéreinél, mert •egyszeriben véget vethetne a féltékenység miatt a családi fészkek nyugalmát feldúló örök világháborúnak. És ezerszámra keres­nének oltalmat naponta Fráter Barnabásnál az Otliellók ellen. — A magyar parlament ismét összeül. November 30-án,, kedden öt hónapos szünet után ismét összeül a magyar parlament. Mint a „Budapesti Tudósító" jelenti, a mi­nisztertanács hosszabb sorozatát készítette cl az „országgyűlés elé terjesztendő törvényja­vaslatoknak és jelentéseknek és ezek nagy­része már el-nyert© a király előzetes hozzá­járulását, ugy hogy előreláthatóan már a 30-iki ülésen nagyobbszámu törvényjavasla­tot. fog a kormány benyújtani. Természete­sen ezek a törvényjavaslatok az államélet folyó ügyein kívül csakis a háborúval kap­csolatos vagy olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek megoldását a jelenlegi háborús ál­lapot sürgőssé teszi. Ilyenek a háború ese­tére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények ujabb kiegészítéséről, az árdrágító visszaélésekről, a hadműveletek folytán el­pusztult vagy megrongált községekben fekvő ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó kivételes intézkedésekről, a cső­dönkivüli kényszeregyezségrő 1 és a csődtör­vény egyes rendelkezéseinek módosításáról, a munkaköz vetítés hatósági ellátásáról szóló törvény javaslatok, valamint a honvédelmi niszter.nek két rövid javaslata, amelyek kö­zül az egyik 50-A35 éves egyéneknek a há­borúval kapcsolatos munkálatokkal munká­sul való igénybevételét az ország belterüle­tén bizonyos megszoritásokkal kivételesen megengedi, a másik a iLudovika-Akadéniiába való fölvétel 'föltételein eszközli a háborús állapot következtében szükségessé vált mó­dosításokat. .Megemlítést érdemel ezeken ki­viül az izlám-vallás elismeréséről' szóló tör­vényjavaslat, valamint a pénzügyminiszter­nek az erdélyi földgáz egy részét illetően kötött szerződése és a (Pénzintézeti Központ alapítási tervezetére és alapszabályaira vo­natkozó jelentései. A plenáris tárgyalások első tárgya előre,láthatóan a jelen költségve­tési év második felére kiterjedő indemnitá.si javaslat lesz, amely tartalmazza az állami és egyéb közhatósági alkalmazottaknak nyúj­tandó segélyre vonatkozó rendelkezéseket is. — A szegedi házak adómentessége. Hét­főn tárgyalt a pénzügyminbv'-- • - ••* döttének Hell István osztálytanácsosnak rész­vételével egy bizottság a szegedi házaik adó­mentességéről. A bizottság' tagjai 'voltak a város részéről Koczor János tanácsos, Tóth Mihály főmérnök, Doránky Károly osztály­mérnök és dr. Turóczy Mihály főügyész, a pénzügyiigozgatóság részéről dr. Sajtos Samu pénzügyigazgató-belyettes. A 'bizottság tiosz­szas tárgyalás után arra la'zi elvi megállapo­dásra jutott, hogy ez idő szerint azon város­résziének adómentességének meghosszabbí­tása iránt történik gondoskodás, amely vá­rosrészek rendezéséről belügyminiszterileg jóváhagyott közgyűlési határozat van. A meg hosszabbítás tehát egyelőre a fogadalmi tem­plom közvetlen környezetében levő épület­tömböket és a Buvár-tó feltöltése folytán ezen a helyen eszközlendő parcellákat illeti meg. A kedvezmény később kiterjed mind­azokra a városrészekre, amelyekben a mai tanácskozáson megáll api tott feltétel beáll. A hétfői elvi természetű .megállapodás álapján kedden helyszíni szemle utján határozzák meg azokat a részeket, amelyeken a házak a meghosszabbított adómentességben része­sülnek, — A szegedi szociális ák a választó­jogért. Ábrahám Mátyás, a szegedi szociál­c'emokrata-párt titkára, a párt megbízásából az alábbi táviratot küldte a képviselőiháznak: A képviselőház elnökségének, Budapest. A szegedi munkások a magúik és a fron­ton vérző testvéreik nevében tiltakoznak az ellen, hogy a 'háborús állapot minden nyomo­rúságának elviselése és a honvédelem köte­lességének hősies teljesítése után is a jog­fosztott páriák igazságtalan és szégyenletes helyzete legyen osztályrészük. Arra kérjük az országgyűlés.képviselőházát, hogy döntse Izgalmas, csodás, érdekes A múmia titka

Next

/
Oldalképek
Tartalom