Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-07 / 269. szám

Szeged, 1915. november 14. DÉLMAGYAR ORSZÁG 7 mindenki igy hiyta, imiint a footbaü szakosz­tály előadója és a választmány tagja is igen értékes munkásságot fejtett ki. A többiek kö­zül Löwy Imre, a SaAK megalalkiuJása óta tagja, élőbb a labdarugó csapatban, később ia vivószakosztálybn tej tett ki igen értékes te­vékenységet. Fodor László, Ádám Dezső, Szabó Gyula, Rónay Imire és a fiatal. Czinner Andor, mindannyian kedves, jó fiuk voltak, akiket mindenki szeretett, tisztelt és becsült az egyesületben. És ha megszólal imlajd az ujszegedi pá­lyán a: bíró füttye ós megjelennek ismét a •piros-fekete inges fiuk, eszünkbe fogtok min­dig jutni és emiiéketeket örökké hálás kegye­lettel, fogjuk megőrizni. — A miniszterelnök a király előtt. Bécs­ből táviratozzák a Budapesti Tudósitó-naSx.: (Gróf Tisza István miniszterelnök reggel, a ki­rályhidai .személyvonattal Bécsbe érkezett és a Magyar Házban1 szállott .meg. A délelőtt (folyamán a miniszterelnök tanácskozott báró Buríán István közös1 külügyminiszterrel, 'és délben külön kihallgatáson, jelent meg a ki­rálynál Schönbrunnban. — Uj tábornokok. Bécsből jelentik: A király gyalogsági tábornokokká nevezte ki a kö­vetkező altábornagyokat: Martiny Hugót, Slöger-Steiner Rezsőt, táborszernagygya : möldenbargi Benigny Zsigmond; lovag cim­zetes, táborszernagyot. .Altábornagyok lettek a következő vezérőrnagyok: Jlaurtinger Fe­renc, dobai Székely Gusztáv, Ostermuth Já­nos, Mizevszky Zsigmond lovag, Hugi a Osz­kár, Nemecek József, Schön József, ad-lers­íhorsti Belmont Károly, Pernetzki Jenő, Jor­dán-Bozvadovszky Tádé, Hlavacek Vince és; Kiss Árpád. Vezérőrnagyok ilettek a követ­kező .ezredesek: Delboglad Ernő, Jamniki­Jóny László, Mohacek Hugó, Hauser Róbert, dr. Austerlilz Lipót, Biaha Ágost, Müller Re­zső, Novotny Ádám, Verz Manó, (iürtner Mi­hály, herceg Schwartzehberg Félix és Kulin Ferenc nyugállományú ezredes. — Szegedi zászlós hőstettei. Irányi László 46-os zászlós négyszeres kitüntetéséről már többször irtunk. Mo,st a B. H. foglalkozik a szegedi .hőssel a következő elismerő sorokban: Eddig ismeretlen hősről .emiékezünk meg. Név­telen magyar vitézről, aminő ezrével akadt e maradok; éljenek boldogabban, minit: eddig. — Hát igy akar elmenni? — kérdezte li­hegve az asszony. Igy váljunk meg egymástól mi, akik olyan .sokáig szenvedtünk, hogy egy­másé lehessünk. Ráborult a férfi vállára, .a ruháját csókol­ta zokogva, magához húzta .erővel a fejét ós forró ajakkal súgta: — Bandikám, a tied vagyok! Ölelj meg, ue hagyj el igy! A férfi visszavezette a díványhoz, megcsó­kolta szelíden .a homlokát és lágy, bánatos hangon mondta: — Talán ez a legszomorúbb pillanat nekem is, .amit 'életemben át kell vergődnöm. Talán meghal minden érzés bennem; de mindegy. Ez után az ember után .nem lehetsz, az enyém soha. Hortyog és nyálaz, rettenetes .és ő utána jöjjek én?! Az asszony fuldokolva rohant végig a sö­tét. szobában, majd visszajött. Ajkát egy utol­só erőfeiszitéssel szorította .a férfi arcához és á következő pillanatban két (hatalmas dörrenés verte fel .a méla éjszaka csöndjét. A doktor riadtan ugrott ki ,az ágyából, remegő térdek­kel gyújtotta fel a villanyt és a divány előtt két véres fejet látott; mindkettőnek halánté­kából kis piros faltok bujtaik elő. Egy óra múlva, miikor magához tért a doktor fájdalmából, megliepődöttségéből és or­vosi tevékenységéből, hitetlenül magyarázta a körülötte állóknak: — Ez a háború! Egy idegen katonával ita­lálja holtan az ember ,a feleségét, aki mindig hü volt és azt sem tudta, hogy katona van a wilágon. szörnyű (háború alatt fönn a Kárpátokban, a galíciai és orosz síkságokon éppúgy, mint Dél-Tirolban, .az Isonzó partján, vagy Szerbia sziklás bércei és völgyei között. A minap na­gyobb társaságba hozta el a kis kadétot, az­az hogy most már zászlóst, Monthbach Imre gróf képviselő, .aki mint főhadnagy küzd a iharcitéren. Megtud tűik azután, hogy Irányi László a neve. Kistertnietü, (igénytelen szőke fiu és mint minden igazi hős, szerény és szó­talan. Holott erősen faggatták minden oldal­ról: hol és miképp szerezte a sok kitüntetést. Mert hogy négy darab érem ékeskedett, csillo­gott széles mellén: .a bronzérem, a kis ezüst, a nagy ezüst érem meg .az arany érem. — Nem tudhatja az ember, hogy miért; kapja. Csak jön. Néha csak egy, néha meg valósággal megdobálják vele .az embert. A haj társa beszélte el azután a vitéz hős­tetteit. , Még a kárpáti harcok alatt kapta Irányi László a bronzérmet és a kis ezüst érmet egy sikeres földerítő szolgálata után. Azután le­vitték az olasz harctérre. A nyáron, a második nagy olasz offenzíva idején, Göri mellett ret­tenetes ágyuharc után-két olasz dandár támad­ta meg Irányi ezredét és egy kora reggel a meredek szirtek között bekerítő mozdulatra ké­szült. A kis kadét (még akkor az volt) észre­vette a veszedelmes mozdulatot és tizenheted magával egy sziklahasadékhoz rohant, amely­nek tátongó ösvényein kúszott .föl az ellenség. A tizenhét magyar viitéz gépfegyverrel, és kézi gránáttal állta e'l .az ntját a kétségbeesetten támadó rengeteg olasznak. Órák hosszait1 tar­tott az egyenlőtlen küzdelem: .az élethalál-harc. A magyar fink halálra fáradtak, egyik-másik több sebből vérezve, -már ki i.s dőlt. Végre a kora délutáni órákban lankadni kezdett az olasz és azután futva, .menekülve meghátrált. Négyszáz olasz katona teteme maradt a szik­lák hasadékaiban. Még föl sem ocsúdtak a ma­gyar vitézek a- rettentő küzdelem kábulatából, .amikor megszólalt a tábori telefon. Az ezred­parancsnok telefonon gratulált a kis kadétnak: — Bravó fiu! Megmentetted az ezredet! Egy óra múlva újra .megszólalt a telefon: — Megkaptad a nagy ezüst érmet. Még kétszer szólalt meg estig a telefon. Az egyik arról értesítette Irányit, liogy meg­kapta a nagy .aranyérmet is, a másik telefon­ban zászlósi kinevezéséhez gratulált. Igy lett öt nap alatt zászlós a kis kadét. A nagy arany érmet néhány nap múlva maga Károly Ferenc József trónörökös tűzte a mellére. A királyi herceg kedves szóval üdvözölte: — örülök, hogy megismerhettem. Eddig ez a kis zászlós története. — Újházi Edét eltemették. Budapestről jelöntik: Szombatom .reggel felállították Uj­Iházi Ede ravatalát a Népszínház előcsarno­kában, .amelyet '.teljesen bevontaik fekete drapériákkal és délszaki növényekkel diszi­tiettek fel. Egyszerű ravatalon,' nyugodott Újházi Ede holtteste, körülötte gyertyák sá­padt fénye1 ég, diszruhás rendőrök és teme­tést alkalmazottak álnak őrt mellette. A koporsó lábánál, egy bársonypárnára ki vol­tak téve Újházi Ede rendjelei. Igen sok ko­szorú érkezett a ravatalra. A koporsót egé­szen elborította Újházi feleségének koszo­rúja. Igen sokan jártaik Újházi ravatalánál. Az előcsarnokot délután egy órakor elzár­ták. A temetési szertartás, amelyet Haj­pál Benő református lelkész végzett, három órakor kezdődött. A színház előcsarnokában Tóth Imre igazgató a szinház nevében, Gál Gyula pedig az Országos Magyar Színmű­vészeti Akadémia nevében mondott beszé­det. A sírnál- Mihály,fi Károly a (Nemzeti Szinház tagjainak nevében búcsúzott el ja hallottól. A temetésen megjelent J-anlkoviiCh Béla közoktatásügyi miniszter, a magyar közélet és a művészvilág -számos kitűnősége KORZÓ MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Vasárnap, november 7-én: ARANY világhírű balladája 3 felvonásban. Személyek: Kund Abigél, Bárczy Benő titkos arája Berki Lili Az öreg Bárczy — — Bárczy felesége — — ­Bárczy leánya— — — ­Bárczy Benő, a fia — — Az öreg vadász —- — Szakács And©!4 Fáy Flóra Nagy Ilona Berky József Szentgyörgyi R. Előadások délután 2 órától éjjel. 12 éráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom