Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-04 / 266. szám

Szeged, 1915. november 10. DÉLMAGYARORSZÁG 5 'háttérbe 'szorításával gondoskodás történjék arról, hogy ia közgyűlési terembe javarészt kereskedőik és iparosok kerüljemeik be. A 'hivatalos jelöléseknél bizonyára tekintettel lesznek ezekre a nagy elvi szempontokra is. Hiszen ma 'már mindenki tisztában van azzal, hogy a jogászok és hivatalnokok előtt áll a városnak nyújtandó szolgáltatások értéke tekintetében az a társadalmi osztály, a mely a gyakorlati dolgokkal való folytonos foglalkozás következtében reális tanácsaival első sorban támogathatja a hatóságot, valahányszor nagy pénzügyi és __ gazdasági kérdések megoldásáról van szó. És a háború után ezen súlyos problémák fokozottan fognak felszínre kerülni. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezöíapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) A délvidéki földrengések. Irta: dr. Czirbusz Géza egyetemi tanár. Az Alföld ujabban rengéseivel kelt feltűnést. Kecskemét után Temes és Torontál mély síkjain megrendül a talaj. Kecskemét háton fekszik, melynek nyugati oldalán magasabb a Duna medre, mint a Ti,sza-meder a hátság keleti tövében. Azért bizonytalan vízválasztó ez a Duna—Tiszaközi kun hátság s bizony megtörténik akárhányszor, hogy a Duna áradó vizének talajvize, földárja átömili-k a hátság alatt a Tisza medrébe, sőt mint fakadó viz elönti Kecskemét szőlőit. Például kecskeméti t-a n á rk o rom han, 1875- be n. A torontáli földrengést nézetem szerint szintén a föld árja okozta. A keleti balmos vidék esője osak most szállott lie nagyobb mélységekbe -s mivel a volt aljbunári mocsár nem más, mint a delibláti homokfeltérség é& az északi torontáli hátság (Hád, Hetide) lapos magaslataiból elrekesztett mélyedék, melyben a Berzava vízrendszere törekszik a Temes felé s mivel a nagy kerülőt csináló Temesviz mederalatti és mederoldalvásti beömlő földárja most telült állapotba jutott, következőleg a Bega hátrálásához hasonlóan visszatolja balmellékéről a lefelé és a Temes felé folyó föld árját, — a laza törmelékkel és földiszappal feltöltött aíiibunári medence mélyebbre zökkent. Ezt érezték meg partos oldalán ülő Csák, Dócz, Bánlak, Módos és Karáhsonyifalva házai. Hogy miért épen ott — erről a föld alatti hydrographi-a pontos ismerete nélkül nem lehet számot adni, de ihogy a Berzava mélyedékje mentén és az alibunárí medence szólein újra megindul a föld, mihelyt az őszi esőzések megkezdődnek, arra el lehetnek készülve a vidék községei. Egész év esős volt. Nem a ciklonok járása, hanem a hadi ágyúzás által folyton megremegtetett, párákkal és gázokkal megtelt levegő folytonos lecsapódása miatt. Előre megmondtam, csepergő,s nyárra ós aratási évadra lehetünk elkészülve. Be is vált a próféciám. Most a .szerb háború megremegtetett levegője közvetlen éri Délmagyarországot. Állandó rezgésben van Szerbia felett a légkör, ami átcsa.p Délmagyarország levegőegére is. Csepergős őszre, havas télre, ködös napokra és — helyi földrengésekre lehetnek Délmagyaroiiszágon elkészülve a gazdák. Nem mindig érzik ugyan a földrengés. Nagy beomlás következménye a felszin megrendülése, de apró, észrevétlen rengések folyton tartanak, mert a beomló,s, a rétegek belső elrendezkedése lassú folyamat. A talajvíz átázott rétegei okozzák a beomlás'ti és rengést. — A bolgár pénzügyminiszter Bécsben, Bécsből túviratozzáik: Toncsev bolgár pénzügyminiszter .tóét napra ide érkezett. Pénzügyi kérdések (megtárgyalásán 'kivül vezető poliitikusokfkal tanácskozik. — Halálozás. Zehntbauer János államvasuti főellenőr, leszámoló hivatali ügyosztályvezető édesatyja, legidősb Zehntbauer János nyugalmazott áll-amvasuti felügyelő életének 82-i.k évében Bécsben elhunyt. A megboldogult, mint a magyar mérnöki kar egyik legképzettebb tagja, annak idején 'tevékeny részt v,ett a magyar vasúti hálózat kiépítésében és jelentékeny érdemeket szerzett, mint a nyugati va.sut von-atmozgósitási főnöke is. Az elhunyt öreg úrban Zehntbauer Gyula mérnök, vasúti felügyelő isi atyját gyászolja. — A legöregebbek első csoportjai vonultak be szerdán, november 3-án. A háború gyűrűje egyre tágasabbá válik, hullámverése a lakosság egyre nagyobb tömegeit csapkodja. A 40—42 éves népfölkelők kerültek most a kaszárnyákba kiképzés alá, olyan emberek, akik talán nem is álmodták, bogy békés polgári foglalkozásukból kikerülnék s fegyverropogás, ágyúdörgés közepette kell elviselniük a harci élet minden nyomorúságát és szépségét, — A cigányprímás és a hadikölesön. Budapestről .irják: A régi időben a. cigány kimuzsikálta a magyar ur zsebéből a pénzt ,s éppen olyan könnyen költötte el, mint ahogy azt a magyar úrtól látta. Az idő megváltoztatta a -Tsznttr n Hozoir)?A IRta^3' ®I3A s 4Bjn •ibXSuui kus is. A cigány, valamikor a legbohémebb, legkönnyelmübb népe a világnak, ma már takarékoskodik, házat épit, a gyerekeit konzervatóriumba járatja s ha vendég van nála, ezüst evőeszközzel eszik az léteit. A háborúnak kellett eljönnie, bogy megismerjük a járadékot vásárló cigányt is. Ahogy a publikum, amelynek a cigány muzsikál, erejéből telhetőén jegyez a hadikölesön re, ugy a cigány is arra törékszik, hogy szolgálatot tegyen a. hazának. A listában, mely a hadiköllcsönre jegyzők nevét közli, a következőket olvassuk: „Toll Jancsi cigányprímás: 50.000 korona." A teljesség kedvéért meg kell emiitemik, hogy Toll Jancsi az első hadikölcsönre 80.000 koronát, a másodikra 20.000 koronát jegyzett, összesen tehát 150.000 koronát adott kölcsön az államnak a háború folytatására. Azt a pénzt, amelyet egy életen át nagyszerű művészetével szerzett, olyan bőkezűen adta oda, hogy a- cigányprímásról példát vehetnének a gazdag emberek ... — Nincs Szegeden burgonya. Ma több helyről arra hivták fel figyelmünket, hogy napok óta nagy burgonyahiány van Szegeden. Érdeklődtünk a dolog iránt és a felvilágosítások, amelyeket nyertünk, nem a legrózsásabb sziliben tárják elénk a szegényebb néposztályok helyzetét a közeli télen. Burgonya az utóbbi napokban tényleg nem volt Szegeden és emiatt például a konviktusok igen kellemetlen helyzetbe kerültek. Hóffmann Jánoshoz fordultunk felvilágosításért, aki a következőket volt szives mondani: — Nagyon is tudom, hogy az utóbbi napokban nem volt burgonya Szegeden. Kerestek nálam is, de nem volt. Most azután vettem ezer mázsát, amit kiárusítok. A krumpli-vételnek nagy akadálya, hogy mi csak a maximális áron árusíthatjuk, de a termelőtől nem kapjuk a maximális áron. Most már ebbe is beletörődtünk, csakhogy a vevőinket kielégíthessük. Sókkal nagyobb baj lesz, ha a város nem tud rövidesen annyi krumplit vásárolni, amennyire a tél folyamán -szükség lesz. Ha ugyanis egykét hét múlva beállnak a hidegek, a krumpli nem sz állítható, mert a vaggonban megfagy. Ilyen dolgok hallatára az ember kénytelen vissza-visszatém a régi nótához. Meg vagyunk győződve arról, hogy a hatóságot a legjobb intenciók vezetik, de az élelmezési szövetkezetet mégis meg kellett volna alakítani. — Erősen fogy a liszt. A liszt, amely kapósabb cikk, mint volt valaha a békében, Szegeden feltűnő gyorsan fogy. A polgármester utána nézetett a liszt rohamos fogyásának és megállapitotta, liogy gondos rokonok és áldozatkész barátok kisebb csomagokban nagymennyiségű lisztet küldözgették el Szegedről. A polgármester a város közönségének zavaitalan lisztell-átása érdekéből koniiáavytilalmut akar kieszközölni a liszt postai szállítására. — Ötvennyolc hadüzenet történt. Amióta Bulgária és Szerbia is hadiállapotba kerültek egymással, az emberek az eddiginél is fokozottabb buzgalommal számlálgatják, hogy hány ország van jelenleg hadiállapotban és hány hadüzenet történt. Jelenleg tizenhárom ország van hadiállapotban. A mi oldalunkon négy: Németország, Bulgária, Törökország és a monarkia. Az ellenséges oldalon kilenc: Oroszország, Angia, Belgium, Franciaország, Monako, (Olaszország, Montenegró, Szerbia és Japán. Ezek az államok azonban nem üzentek mind háborút az ellenséges oldalon lévő államoknak. A hadüzenetek száma a következő: Németország nyolc állammal, AusztriaMagyarország mind a kilenccel, Bulgária hattal (Oroszországgal, Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Montenegróval és Szerbiával) áll hadban. Oroszországot is beleszámítottuk, bár 'hadüzenetet íi-em küldött eddig. Törökország ugyanezzel a -hat állammal visel háborút. Az -ellenségeinket tekintve, Oroszország négy hatalommal: Németországgal, Bulgáriával, Törökországgal és a monar•kiáva-1 vi-sol háborút. Anglia ugyanezzel a négygyei. Belgiumnak -csak két állammal: Németországgal és a m-onarkiával van háborúja. Franciaország ugyanannak a négynek üzent hadat, mint Anglia. Monako kettőnek: Németországnak é-s a monarkiánaik; Olaszország háromnak: Törökországnak, Bulgár iának és a ínonarkiának. Montenegró és Szerbia négy hadüzenetet küldött: Németországnak, Törökországnak, Bulgáriának és a monarkiának. Összesen tehát ötvennyolc hadüzenet történt. Mivel azonban minden hadüzenet két állam részéről történik, ezt a -számot kettővel cl kell osztanunk, hogy a jelenleg viselt háborúk számát megkapjuk; tehát huszonkilenc háború folyik jelenleg a világon. — A Szegedi Kereskedelmi és Iparbanknál a harmadik hadikölcsönre az október 18.— 30. közötti első jegyzési határidő alatt összesen 2.274,000 koronát jegyeztek, ami a második hadskölcsönjegyzés első időszakában történt jegyzéseket több százezer koronával felülmúlja. A jegyzések a mázodik időszakban is szépen emelkednek és előreláthatólag nem várt jó er dménnyel fognak végződni. — Tizenkilenc családott költöztetett a város. Amikor a fuvardijak makszimálásáról tárgyalt a főkapitány a fuvarosokkal, szóba került a novemberi költözködés Is. Papp Ferenc tűzoltóparancsnok akkor felajánlotta, bogy a köztisztasági telep négy kocsiját lovakkal -együtt mérsékelt árért -a közönség rendelkezésére boesájtja. Mint a tüzoltófőparancsnok most jelenti, 19 családot költöztetett a köztiszta-sági telep kocsijaival és pedig egyenként 30 koronáért. Okos intézkedés volt, bár olyan kevesen élvezhették. SZEGED, Köicsey-utca 11. sz., mint hivatalos aláírási hely elfogad jegyzéseket a lil-lk kibocsátású eredeti feltételek mellett, és a jegyzések megkönnyítésére igen előnyös előleget folyósít