Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-04 / 266. szám

4 " DÉLMAGYARORSZAG • - » 1 -• 1 Szegedi honvédok harcai Szerbiában. — Levél Pozsarevácból. — Megtört a szerb lakosság. — Megemlékeztünk annak ideijén arról, ihogy Vészi Ferenc, fővárosi hirlaipiró és laptudósító, aki sokáig teljesített Szegeden katonai szolgálatot mint őrmester, saját kérelmére a harctérre ment. Most 'levelet intézett a Délim agyarország egyik munkatársához, a melyben az 'eseményeket inkább, mint iró mérlegeli, de gyakran kicseng krónikájából a magyar katona lelkes büszkesége is. Levelét, amely a pozsáreváci városi tanács címerével és felirásával ellátott, kockás levélpapíron Íródott, itt közöljük: Pozsarevác, október 28. — A papiros — Pozsarevác város tanácsának hivatalos papirosa — dokumentálja, hogy a pozsareváci városházán székelek. Rettenetes nagy ur vagyok itt: „Ortsikommanidaite n S tellfertreter ", Folyó hó 21-én vonultunk be ide; miután előbb a szerbeket kivertük s most Gállwitz Exoelieinz parancsnoksága alatt uraljuk az egész teriiletet, innen Kragujetvác irányában coa 50 kilométernyire. A város rettenetesem fel van dúlva. Nincs egyetlenegy ép lakás, egyetlen ép üzlet. Minden feiniekestőí felfordítva, kifosztva. Szóval ugy néz ki az egéz város, mint hajdan Jeruzsálem (Én az utóbbit nem láttam ugyan, az irás mondja.) Ellenben kitűnően élünk. Disznó, liba etc. quamturn satis! Nem igaz ám, hogy Szerbia 'nyomorgott! Ellenkezőleg: olyan bőségei találtunk itt, hogy valóban meglepő. A világról ugyan keveset tudunk. Újságot merni olvastam Aha Sámuel óta, nekünk A tej. (Saját tudósítónktól.) Igy egyszerűen, minden dicsérő és egyél) jelző nélkül leirva ez a fehér, inkább vízből, mint fejérnyéből álló folyadék nem is látszik olyan nagy hatalmúnak, mint amilyenné a háború folytán előlépett. Ma nemcsak Szegeden, de az egész országban ngy vannak vel'e, hogy amikor kapható, seimui pénzt nem sajnálunk érte adni s amikor nincs, tiszteletben tartjuk a negyven filléres maximális árat. Aki ugy szokta a tejkérdést elintézni, hogy beül egy kávéház karosszékébe és két hatosért rendel egy félbarna, forró kávét szűrve, azzal, vagy anélkül1, igy az ólomhetükön át nem igen alkothat fogalmat arról a helyzetről, amelyben egy család van, ahol a gyermekek, esetleg a betegek részére akár a föld aló! is tejet kell teremteni. E családok számára mindennap egy-egy problémával szolgál, melyet nehezebb megoldani, mint a balkáni kérdést és nehezebb megkerülni, mint a Kárpátok legjárliatatlanabb hegycsoportját, melyJyel még ,az orosz gőzhenger is hiába birkózott. Aki nem érzi a -tej-hiányt és látni szeretné azt a kétségbeesett forrongást, amit most nem a tej végez a 'tűzhelyen, hanem a tejhiány miatt szenvedő közönség, annak rövid tartózkodásra ajánljuk a polgármester vagy ,a főkapitány előszobáját. Családanyák és apák jönnek panaszokkal, vau, aki ölbeli gyermekét is magával hozza, de még cz az eleven tejutalvány, ez a siró-rivó orvosi bizonyítvány sem használ. Nincs tej. Egészen egyszerűen, szimplán, vagy ha ugy tetszik, duplán, vagy triplán. Nincs. Ezek után, sőt már ezek előtt is felvetődik ós felvetődött a kérés, követelés, hogy 'tenni kell valamit. Hogy mindig van egy „két jó ötlete, módszere, amelyeknek rendszerint az a különös sajátságuk van, hogy nagyi-észben ki,azonban egyelőre elég annyit tudnunk, hogy itt gyönyörűen 'haladunk és Szerbia rövid időn belül: fűit! A lakosság rendkívül alázatos, mukkanni sem 'mer. Igaz ugyan, hogy mindenütt töltött fegyver motoszkál az orra alatt, ami 'meglehetősen radikális mementó. Igazán nem bántam meg, hogy a harctérre kivánlkoztam. Az ágyúdörgés, golyóifiitty nem is olyan borzasztó, csak meg kell szokni. A szuromyrohaim írnár ravaszabb mesterség, de ebbe is hamar belejön az ember. Az ugy megy, hogy az ember szépen lecsatolja a kardját, tokba teszi a pisztolyát, marokra fog egy jó öreg mordályt, oda áll a szakasza elé é's elrikkantja magát, hogy: „utánam!" Akkor a bakák elkezdenek ordítani, hogy „rajta, rajta!" Azután a fene tudja a többit. Az ember rohan előre; alki szerb •eléje kerül, azt kupán üitii, aztán egyszerre vége a ramazuriinlak. Már csak utóhangok vannak: jajgatás, nyögés, káromkodás. Másnap ugyanígy. Most már öt nap óta pihenünk a harcvonal mögött és — jól él'ünik. Enszemélyeniet illetőleg nem sok mondani valóm van. Közben előléptem hadapróddá és szereztem egy szerénylke medáliát. Ha éiiink, jön talán a többi is. De vájjon élünk-e?.... Az ember élete itt valahogy nagyon bizonytalan. Máma vagyunk, holnap — u in,csűrik! Baráti szeretettel ölel Vészi Ferenc hadapród. víhetetlenek, kisebb részben még kivihetetienebbek. Ha a mai helyzetet nézzük, minden ötletnek és módszernek megtaláljuk a hibáját, amelyen át hiábavalóvá válik az egész. A helyzet pedig ma ez. : Szegeden a háború előtt, sőt a háború alatt is napi húszezer liter tejet fogyasztott a közönség. Ez a mennyiség néhány hónap alatt tizenötezer literre redukálódott anélkül, Ihogy túlságosan sok panaszt hallottunk volna emiatt. Nyolcezer liter hiányt megérez ugyan a közönség, de mégsem annyira, hogy ez valami túlságos kétségbeesést idézne elő. Később azonban ez a napi tizenötezer liter is fogyott s ma már ott tartunk, liogy a. Központi Tejcsarnok árul naponta körülbelül négyezer, a Gerliczy féle uradalom elárusítója négy-ötszáz litert s ba éhez még hozzávesszük azt a víz- és tejmenynyiséget, amit mozgó tej árus ok házakhoz hordanak, a legjobb számítás szerint napi nyolcezer literre tehető az a mennyiség, amit Sze geden most eladnak. Ebbe beleszáini'tódnak a kórházak és a kaszárnyák is. Téli át húszezer helyett most csak nyolcezer liter a napi tejfogyasztás Szegeden. A baj nem ott van, ahol más élelmiszereknél, amelyet lelketlen uzsorások visszatartanak, hogy minél többet keressenek rajta. A tejet meni lelhet visszatartani. Az ok az, amit föntebb is irtunk, hogy nincs. Nincs még az elárusítóknak, a tejtermelőknek sem. A szelíd nézésű tarka teheneit áldozatul estek a háborúnak s nem gondoskodhatnak többé oly nagylelkűen és olcsón a közönség igényeiről. Ha pedig telién nincs, akkor hiába van tejut-alvány, hiába van maximális ár és hiába van rendőrbiróság, aihoz, hogy a vizet tiejjé változtassuk, egy kevés tejre is van szükség. A milimárik buzgósága ezen a téren utolérhetetlen, de hát. az ő buzgalmuk sem ér semmit. A tejSzeged, 1915. november 4. utalvány csalt arra való, hogy a betegek feltétlenül megkapják a maguk porcióját, de ez nem biztosítja a közönség túlnyomó többségének szükségletét. A fejhiányon most gyökeresen nem lehet segíteni, csalt ugy valamiképen. Tejgyüjtő állomások létesítése és a tej utalvány-rendszer életbeléptetése mellett -arról is -kell gondoskodni a hatóságnak, hogy necsak a környékről, hanem eseteg messzebb vidékről is kerüljön tej Szegedre, mint ahogyan kerül Budapestre az ország minden részéből. A tejutalványok már készülnek, a tejgyüjtőállomásolt létesítésén gondolkodnak s e kettő mellé még ezt is figyelmébe ajánljuk a hatóságnak, iBcaaBBeitaeeBaaasazBseaaE'BSSBxsaasasHBEasaüBBxaasiiie Városszerte készülnek a decemberi választásokra. (Saját tudósítónktól.) A decemberben' lezajló törvényhatósági bizottsági tagválasztásokra megindultak a készülődéseik. A választások iránt való érdeklődés a háború ellenére is nagyobb, -mint amilyen időszaki választásoknál szokott lenni. Ennek oka azonkívül, hogy az idén több helyet kell betölteni, az, is, hogy máris az érdemes jelölteik -egész sorát emlegetik. A leghelyesebbnek isimét a II. kerületben Ígérkezik a választás, inig az első kerületben az eddigi jelek szerint a megszokott recept szerint fog történni minden. Különösen sok jelölt nevét emlegetik a harmadik kerületben, igy itt mozgalmasabb választási kampány Ígérkezik. Körökben s egyesületekben .már megindultak a bizalmas tanácskozások a jelölésekről. A hivatalos, jelölések -aligha történnék meg a hónap közepe előtt. Ezek közül a jelölések közül legnagyobb súlya a munkapárt lisztájá-nalk szokott lenini, amely csekély változtatással rendszerint 'győz.. Érthető tehát, hogy azok, alkilk egy-egy jelölt 'mellett máris állást foglaltak, -megkezdték a kilincselés! annak érdekében, hogy emberük a 'munkapárt hivatalos tisztájába bekerüli jön. Foglalkozik -majd a választás kérdésével a függetlenségi párt és aizi ipar,testület is-. Sokan a választás' alkalmából -a városa pártot szeretnék nagyobb akcióra megmozgatni. Azzal érvelnek, liogy •a városi párt, amely gazdag munkaprogrammal és nagy perspektíváin érvekkel alakult, egyre jobban veszti a talajt lábai -alól. Ertekezletein mind kevesebb törvényhatósági bizottsági tag jelenik meg -és a legutóbbi közgyűlés előtt már -meg sem tartotta szokásos összejövetelét. Ezek az -urak a választásokat jó alkalomnak tartják arra, hogy a városi párt működésébe uj életet vigyenek. Mind-ezek mellett érthető érdeklődéssel várja a közönség a jelöltek neveit. Sajnos-, ez idő .szerint -ezekkel nem szolgálhatunk. A kombinációk egyébként is a közönség részéről '-indultak meg, tisztára arról van tehát szó, hogy .nyomdafestéket is lássanak ezek, a vaiía-meinnyien' tisztelt nevek. Ezt mi korai nak véljük s a helyzetet távolról sem tartjuk olyannak, hogy a sajtó már most irányitól-ag kivánjon befolyni a jelöléseikbe. Információink szerint mindazok benne lesznek a hivatalos lisztában, akiknek akár hivatali állásúik, akár eddigi közéleti szereplésüknél /fogva helyet kell biztositana a közgyűlésen, Ep azért irányadó helyeken -az-t hiszik, liogy a hivatalos jelölésekkel szemben különösen 'az idei választásokon marad meddő minden- más kombináció. 'Megemlítjük végül, hogy egy hozzánk érkezett levél -a kereskedelemnek és- Iparnak a választásokkal! kapcsolatos érdekeire hívja fel figyelmünket. A levélíró -alkailmiasnak találja az Időt arra, hogy most, amikor az időszaki választáson a1 szokásosnál jóvá! több mandátumot kell betölteni, mindenki más laaaaEsacaesziosBaBBaaBaaaaBBaaBBaBBaBBaaaBaaaBsaBaHaasaaBaaBaiisa ••iiiiBsiiiiiasiaBBS