Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-17 / 275. szám

: i jÉLMÁG Y A RÖR SZÁG Szeged, 1915. november 17. A franciák sikerfelen próbálkozásai elvesztett árkok visszaszerzésére. Berlin, november 16. A nagy főhadiszállás jelenti: A franciák háromszor is megkísérelték, hogy november 15-én Ecuriétői északkeletre tőlük elvett árkot ismét visszafoglalják. Valamennyi kísérletük meghiúsult. Az arcvonal többi részén, a különböző szakaszokon folyt tüzérségi- és aknaharcon kiviil lényeges esemény nem történt. Az ellenséges tüzérség több izben lőtte Lenst. Az október 22-étöl november 12-éig terjedő időközben a lakosság közül harminchárom halott és ötvenöt sebesült esett a lövetés áldozatául. Katonai kárt nem okozott. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Francia kritika a német hadvezetésről. Amsterdam, november 16. A l'Hímvüté legutóbbi száma a háborús helyzetről írva, a szerkesztő, mint „hozzá nem értő" a következő megjegyzéseket intézi a „magas katonai specialistákhoz": „Mindenekelőtt nagyon szomorít látvány, hogy az ellenség, amely ugy látszik, tudja, mit akar és hogy hová igyekszik, a háború kezdete óta nem sziint meg odavonzani bennünket, ahová jónak látja és eddig a maga teljességében megőrizte a támadásokban való kezdeményezését. A szövetségesek katonai és polgári vezetőinek gyöngesége a gondolkozásban cs a cselekvésekben .még szembe A görög nép nem akar háborút. Rotterdam, november 16. A Nieinve Rotterdamsehe Cburant athéni levelezőiének tudósítását .közli: A görögök nem akarják a háborút. Az a nép, amely két olyan, nehéz, véres és áldozatokban annyira gazdag háború utáni tulajdoníképen csak most került a pihenés, állapotába, minden árán a béke fenntartására törekszik. A mai görög generációnak az o Véleménye, hogy Görögország nagyságáért már épen. eleget tett, annyit, hogy ,az eddig elért eredményeik .kockáztatása nélkül immár mit sem teliét. Ha vannak is .a görög nemzetnek nagyobb céljai, aspirációi, ugy azokat későbbi időkre, a következő nemzedékekre kell hagyni, kivéve, hogyha valami alkalom .kínálkozik arra, hogy a nemzet ezen emiitett vágyai könnyű szerrel és nagyobb kockázat nélkül, — mondjuk ki egész őszintén. — úgyszólván csakis idegen segitséggél, már most is megvalósulhatnak. Görögországnak mindenekelőtt tartós és zavartalan békére van szüksége. A népnek lélékzethez kell jutnia, gazdasági erőinek mélyebb gyökereket kell vernie, a görög piacoknak meg kell élénkülni ok, pótolni kell a két háborúban elpusztult erőket és erőt kell gyűjteni a jövőre. A mai borzasztó időkben természetesen senki sem tudja biztosan, vájjon Görögország képes lesz-e ezeknek a szükségességeknek szíökőhb ennél a szatonikii- expedíciónál, 'a mely csak az esetben Ígérkezett volna sikeresnek, ha gyorsan, alaposan, villámhoz hasonlóan hajtják végre, ügy látszik, mintha mindennek épen az ellenkezője történt volna. Mindig az erők 'szétforgácsolásának a módszerét alkalmazzák a félelmetesen szervezett, zárt egységben fellépő ellenséggel szemben, amely erejét rendezett, központosított hatásban tudja érvényesíteni. A szerbek mindegyre délnyugat felé hátrálnak az őket szétmorzsoló tömegek ellenállhatatlan nyomása alatt, amelyek már egyesültek, hogy a 'kegyelemdöfést megadják. Hol van 'az a 400.000 ember, .amennyire legalább is szükség van, hogy az osztrák-német betolakodókat visszaűzzék és az áruló Bulgáriát megbüntessék? Az a nyomorúságos kis hadsereg, amelyet. Szalonikiban part-, raszálfitottak, alig elég arra, hogy a szerbek visszavonulását fedezze. És egyúttal bizonyára nagyon rossz benyomást kelt erőnkéi illetően a megfélemlített Görögországban és a habozó Romániában, Várnia, Dedeagaos és Bnrgas bombázása azonban csak eredménytelen demonstráció. Hajóágyunk lövedékei fát aprítanak, nagy lyukat fúrnak, rombolnak, embereket ölnek — és mindezt semmiért és semmiért." A fönti cikkből kitetszik az érdekesség, hogy a francia közvélemény nagyon világosan kezdi látni a háborús helyzetet. De minden ekei ő,t azt mutatják, hogy milyen szabadon beszélhetnek a francia újságok a háborús helyzetről és a felelős személyekről. megfelelni. Könnyen megtörténhetik, hogy Oörögország akarata leiénéire belesodródik a világháború íergetegébe, d eáltalában remélik, hogy sikerülni fog Görögország semlegességét megóvni. Itt az ország lakosságának túlnyomó többsége irtózik még csak a gondolatától is annak, (hogy valami ujabb háborús kalandba bocsátkozzanak. Főleg ez magyarázza azt a hálás ragaszkodást, amellyel ma Görögország viseltetik uralkodója, Konstantin király iránt. Venizelosz zsenialitását ugyan elismerik honfitársai, de mindenki tudja azt, hogy a mai viszonyok mellett a tervek, bármilyen lángelme szülte is azokat, nehezen vihetők keresztül, különösen, ha azoknak rnegvalósitása olyan, akadályokba ütközik, aminőket a központi hatalmak .ellenállhatatlan ereje emeSL Görögország ma óriási lelki válságon megy keresztül. Tudják azt, hogy az antanthatalmak szívesen megadnának mindent Görögországnak, ha mellettük száll siikra, de tudják egyúttal azt is, hogy az antant óriási számbeli túlsúlya, a szövetségében levő egyes hatalmak mérhetetlen ereje, gazdagsága dacára máris elvesztette a háborút; másrészről ott látják Olaszország elrettentő példáját, a melyet kapzsisága és az a remény, ihogy az antant győzni .fog, szövetségi hűségében megítánitoritott, a.mély cserbenhagyta, sőt orvul reá támadt volt szövetségeseire és ma uj szövetségesei által lenézve, óriási áldozatokba került katonai operációk után megfogyva, elgyengülve, a legkomorabb jövőnek néz eléje. Európában talán sokan csodálkoztak és csodálkoznak, hogy a görögök szó nélkül, nyugodtan nézték az istenitett Venizelosz bukását, pedig ennek magyarázata nagyon is egyszerű: A görögök imádják Venizeloszukat, de nem akarnak háborút. Merénylet a konstanza-bazargici vasút ellen. Bukarest, november 16. A „Dirfikieata" jelenti, hogy a .bolgár Dobrudzsa annektált részében, Nebi-Cujus község közelében, a vaspályát javító munkások észrevették, hogy a koinstanza—hazargici vasúti vonal hídja alá van aknázva. A hatóságok azonlnal erélyes nyomozást indítottak a .titokzatos rnerényief ügyében és máris .nyomra jutottak a tettesek személyét illetőleg. Minthogy az újonnan -épült vasúti vonalnak nagy stratégiai fontossága van, a hatóságok elrendelték, hogy a vasúti 'vonalat nem hivatalos személyeknek bármely oldalról húsz méternél kisebb távolságra nem szabad megközeliteniök. Azoknak a személyeknek, akiknek a pályatesten hivatalos teendőik vannak, igazolványokat állítottak ki. A rendőrség még folytatja a vizsgálatot és csak annak teljes befejezése után közli a részleteket. M.JlteJLi A szerb kormány Prizrenben. Paris, november 16. A Petit Journal jelenti Athénből: A szerb kormány, amely néhány napot Raskában töltött, november 12-én hagyta el a helységet és Prizrenbe ment. Olasz hadihajó bombázta Dedeagacsot. Lugano, november 16. Minit olasz lapok jelentik, a Piemonte olasz hadihajó e hónap 13-án .Szalonikibe érkezett és a francia és angol hadihajók mellett vetett horgonyt. A Piemonte, amely Mudroszból érkezett, hir •szerint e hónap 11-én bombázta a dedagacsi pályaudvart, azonkívül két 80 kocsiból álló katonavonatot lőtt és elpusztított. Bolgár ütegek és egy Dedeagacsból küldött búvárhajó tüzelt a Piemontéra, de kárt nem okoztak benne. Amerika most „Anglia felé rázza ökleit." Zürich, november 16. Az Éclair vezércikket kőzöl az angol-amerikai viszonyról és nagyon sötéten rajzolja meg a két állam viszonyát. Igy ir: Dacára a Lusitúnia esetnek, Amerika nem akar beleavatkozni ia háborúba, jobban mondva meg akarja őrizni erejét háború utánra, vagy talán épen a békekötés érdekében. Németországgal már szemmel láthatólag már megbékült és most Anglia felé rázza ökleit. Anglia helyesen tenné, ha Németország példájára engedne Amerikának, a melytől neki több oka van félni.