Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-03 / 265. szám

8 DÉLMAGYAR OR SZÁ G Szeged, 1915. november 3. ElBQáns QSZi ÉS téli MODELLHÜLSPQK nagy választékban beszerezhetők. Átalakításokat modell után jutányosán készít, RansUura lanha töéSSüftSr^ Gyászkalapok nagy raktára. Négy középiskolát végzett, jó i rássai biró gyakornokot azonnali belépésre keres Pick Márk cég. 7334—II. 1915. szám. Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó az 1916. évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvalloinási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium az 1914. évi 110. 100. sz. a. kiadott rendeletével az 1915. évi november hónap 2-ától 30-áig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok, b) a házközösségnél annak a feje, c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kivánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a valiomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2-ától kezdve legkésőbben november 30-áig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme. Nyersjövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számitandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági és egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó cimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönitve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már benfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása*keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek cimén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált viz után fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérülésig készpézben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek állal több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfölszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyébb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbér cimén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30 százalékot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási iven bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beirása előtt tilos. A felek a házbérvallomás beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, abban az esetben : a) ha a megállapított adóalap 1000 koronát nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak l°/o-át, illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4°/o-át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5°/o-át, illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, az az adónak további 25 %-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909 évi VI. t. c. 48. §-a, illetőleg a 1912. évi LIII. t.-c. 39. §-a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beirása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K-ig terjedő rendbirsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 59. §-a.) Biróilag büntetendő, vagyis a jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos, vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ivben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem mentheti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem lett. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet kiállítani nem tudná, vagy hadbavonulása folytán ezt nem tehetné, a községi vagy városi közegek (jegyzők, városi adóhivatalok kötelesek a vallomási iv kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni, illetőleg a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ivet a fél nevében kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben, ha a bérlők a vallomási ivet szabályszerűen kiállítják, de a hadbavonult vallomásadásra kötelezett fél azt alá nem írhatja. A segédkezésnek megtagadása — a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 102. §-a (1913. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 197 §. d) pontja) értelmében — minden egyes esetben 5—50 K-ig terjedhető birsággal büntethető. Kelt Szegeden, 1915. október hó. A m. kir, pénzügyigazgatóság. MINDEN MAGYARNAK Aláírási ár: hazafias kötelessége a lll-ik 61-os Hadi kölcsönt vásárolni. •••••• Október 31-től \£%*JuJi fV november 17-igí5j / tHIKOP. A hivatalosan megállapított részletekben Aöa . 1916. január 8-ig ™ 50 koronától kezdve minden összeg•••• ben aláirható eredeti feltételek mellett, A jegyzések megkönnyítésére a hivatalos aláírási helynél: MAY R. MIKSA S^^jo kölcsönt nyújtok + bank- és váltó-üzletében ó 5°|o-al SZEGED, Széchenyi-tér. A szövetséges Németország sikereinek titka az összetartásban és áldozatkészségben van. Kövessük ezen példát! Felelős eaerkeaatő: PÁSZTOR JÓZSEF. Kiadótulajdonos: VÁRNAY L. Nyomatott Vároay L. könyvnyomdájabaB, Szegeden, 1 1