Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-16 / 274. (276.) szám

Szeged, 1915. november 10. DÉLMAGYARORSZAG 16 tói és dr. Gondia Viktortól láttam, akik az orvosi szakújságban ás Írtak ,a dologról és néhány érdékes kártörténetet közöltek. Az ő kísérleteik tényleg nagyon szép eredménnyel jártak. A szérumnak hamar bire terjedt, számos helyről érkezett érdeklődő levél és mi mindenhova ingyen küld tűnik annyit, amennyi kellett. Ezenkívül vidéki kórházaik és pesti klinikusok is kaptak az oltóanyagból. Korányi, Jendrássik, Bálint professzorok is kísérleteztek vele. Mikor legutóbb beszéltem Korányi és Jendrássik tanárokkal, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az anyagról. Dr. Hajós Béla miniszteri tanácsos, aki hivatalosan járta végig a vidéki megfigyelő állomásokat, visszatérteikor kijelentette, hogy el van ragadtatva azoktól az eredményektől, amelyeket az anyagunkkal kezelt betegeknél tapasztalt. Rosenfeld is irt nekem Besztercebányáról. Ezt irja szószerinti „Megjegyzem, liogy a. Ka i ser—Csernelféle eredmények a Besred'k a-oltásokét messze felülmúlják." Ezenkívül dr. Vámossy Zoltán egyetemi tanár, a losonci megfigyelő állomás vezetője is irt több izben. Ö 'hónapokon át dolgozott az anyaggal és nagyon szép eredményeiket ért el. Dr. Jancsó Miklós kolozsvári egyetemi tanár is többször kért uj szérumot, a temesvári katonai kórház pedig, hónapokon át, minden héten ujabb mennyiséget kért. mindaddig, mig a tífusz végleg megszűnt náluk. Dr. Sági Jenő, a komáromi katonai járványkórház főorvosa német lapban ismertette a dolgot. Paldanf, a hitnek bécsi professzor is kért az anyagból, sőt egy porosz katonakórház is kísérletezett vele eredményesen. A mi anyagunk és a régebbiek között levő különbségeket a következőkben foglalhatom össze: Mi használtuk először az intravénás, tehát érbe való beoltást, aminek a gyors eredményt köszönhetjük. Az eddigek, mint Besredlka és a japán Ichikawa, mind isubcutan, tehát bőr alá való fecskendezéssel dolgoztak. Minekünk is van snbeutan anyagunk, amellyel HasenMd tanár kísérletezett száznál több esetben, de ez természetesen lassabban hat. A másik fontos dolog az, hogy mig a más vaccinák legfeljebb két hétig tarthatók el használható álla gótban, addig a mienk hónapokig is megőrzi teljes erejét. Éppen a többször emiitett dr. Rosenfeld végzett oltást egy négyhónapos szérummal, a mely éppen olyan jó volt, mint a friss. A mai szállítási viszonyok között ez nagy előny. A további kísérletek folynak és sok helyről várjuk még az eredményekről való kimutatásit'. Amit eddig tapasztaltunk, az nagyon biztató. (Pesti Napló.) SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: KEDD: Lyon Lea, regényes színjáték (páros). SZERDA: először Palika, szinmü (párat!.) CSÜTÖRTÖK: másodszor Palika, szinmü, (páros). PÉNTEK: harmadszor Palika, szinmü (páratlan). SZOMBAT: Svihákok, operett (páros). VASÁRNAP délután: Fankas, játék. VASÁRNAP este: tSvihákoIk, operett (páratlan). A sárga csikó. Az egymást követő negyedik estén népszínműben szerepelt Berki Lili, a .színház vendége. A nézőtér teljesen megtelt, jeléül annak, hogy a közönség kedveli a sainházak által mellőzött, a színészet részéről pedig lenézett műfajt. Csepreghy népszínműve: A sárga csikó egyike legértékesebb népszinmüveinknek. Egymást követik benne a vidám és megokolt drámai jelenetek és az egésznek konstrukciója erős, biztos kézzel van megépítve. A mai szinészgeneráció előtt Ismeretlen a népszínmű levegője ós alakjai. Ez beigazolást nyert a vasárnap esti előadáson. Egy-egy paraszti gúnya jelezte, liogy népszínmű került előadásra, de a karakterek beállításából, a beszédből nem igen érzett ki semmi a népies vonásokból és cselekedetekből. Berki Lili Bakaj Erzsije az átlagon felül való ábrázolás; hibája, bogy egy kissé finomult, stilizált és nem .abból a tőből fakadt, a,mit népiesnek szoktunk nevezni. Ám a játéka egyszerű, keresetlen és mesterkéltség nélkül való, ilyen a beszéde ás jobbára. De. azért még sem az ő művészi mezeje a népszínmű, .az operettben van teljesen helyén és ott nyálnak részére a jelentősebb sikerek virágai. A közönség gyakori tapsokkal honorálta. szereplését és több izben szólította a kárpit elé. A népszínmű alakjait megfelelően .szólaltatták meg Miklósy Margit (Csorbáné), Szeghő Endre (Csorba) és különösen Ocskay Kornél, a.ki Laci alakjában a maga. valóságában mutatta a karaktert, .szóban és mozdulatokba 11 egyaránt. Nó.'ázá.sa is teli volt .népies zamattal. Ez annál meglepőbb, mert Ocskay tenorista, akiknek pedig — különösen a mai Időkben — megvan az a privilégiumuk, bogy hangjuk se legyen, énekel ni és játszani .se tudjanak. A mi tenoristánkuaik hangja is van, énekelni is tud, c-aak megfelelő feladathoz nem tud jutni a társulat kínosait hiányos .szervezetében. Az előadásban jelentős rósz jutott a kai-személyzetnek és a komikus elemet a rendező: Férenczi Frigyes képviselte. Hát nem komikus ez? ... A harmadik hadi kölcsön jegyzése lejár már, szerdán, I. hó 17-én. MINDEN MAGYARNAK hazafias kötelessége a lll-ik öl-Hadi kölcsönt vásárolni. •••••• 50 koronától kezdve minden összegben aláirható eredeti feltételek mellett, a hivatalos aláírási helynél: MAY R. MIKSA + bank- és váltó-üzletében + SZEGED, Széchenyi-térAláírási ár: november 17-ig A hivatalosan megállapított részletekben 1916. január 8-ig •••• 9740 98A jegyzések megkönnyítésére i| |0 kölcsönt nyújtok 80° 5°0-al _