Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-16 / 274. (276.) szám

Saeged, 1915. (november 16. tőke és kereskedői utánjárás; szükséges, akként intézkedtem, -hogy annak bevásárlásával egy nagyobb helybeli kereskedőt bíztam meg, ;azon kikötéssel, hogy a város részére még november ,hónapban megérkező tiz vaggon rizst köteles kicsinyben is kiiogrammcnkint egy korona 65 fillérért árusítani. A hatóság négy vaggon burgonyái vásárolt ezideig s olcsó és jó burgonyát állandóan keresünk. Sikerült már egy vaggon babot is beszereznünk, amelynek árusítását a hatóság azonban csak január hónapban fogja megkezdeni. A városi közüzemek részére szükséges szén szállítása a vaggonhiány miatt nehézségekbe ütközik, ugy hogy már csaknem kölcsön kellett szenet 'kérni, azonban erre még sem került a sor, mert többszöri távirati sürgetés után épen az utolsó órában kaptunk szenet, s ugy a bánya vezetősége, mint <a. vasúti igazgatóság kilátásba helyezték, hogy fokozatosan állandóvá teszik a szállítást. — Megtekintettem a sintér tavat és a fdhéntavat s arról győződtem meg, hogy előbbinek'lefolyása nem lévén, az annyira földuzzadt, hogy a szomszédos 'földeket elöntéssel fenyegeti. A Fehértó vize szintén oly -nagy, hogyha ahhoz még az őszi esőzések és. a íió olvadása is hozzájárul, az esetre tavasszal szintén elöntéssel fenyegeti a szomszédos földeket. Ezért a mindkét tónál elöállható veszély elhárítása érdekéből a város tanácsát megfelelő intézkedések megtétele végett megkerestem. Végül jelentem, hogy megtekintettem a köz vágóhidat is s azt tapasztaltam, hogy annak forgalma marim és sertés tekintetében csökkent, ellenben juhvágás tekintetében, különösen sz által is, hogy a katonaság is a juMpgyasztásra fért át, növekedés állott be. A vágóhidon sok javítani valót találtam, — azonban a mostani nehéz viszonyokra való tekintettel csak a háborús állapot megszűnte után fognak helyreállíttatni. Dr, Páljfy József árvaszéki elnök a következőket jelentette: Az árvaszéknóL a kiskorú ajk és gondnokoltjaik pénzéből eddig 144,370 koronát jegyeztek hadilkö.lesaö.re. Ezzel a szegedi árvák hadikülosőnjegyzésének összege 654.370 koronára emelkedett. Hadiárvák tartására ujabban vállalkoztak: Bach Jenő 1, Bach Miiksa 1, Fodor István és neje 1 (örökbefogadás), a (Szegedi Jótékony Egyesület nevében dg. Somogyi Szül v-esZte v polgármester 5, Wagner Gusztáv- á Gsányi Sándor J, iSpmodi Andrásaié 1 (örökbefogadás), Bánssflky György 1 (örökbefogadás), Saifes Lajos 1 (örökbefogadás), Szegedi szabadkőműves páholy 1, Kocsis Savanya József 1 (örökbefogadás), Papp Pereme 2 .(örökbefogadás), Papp István 2 (örökbefogadás), özv. Erdélyi Ignácné 6. Br. W-olff Ferenc tiszti főorvos jelentése szerint a mult -havi közegészségügyi viszonyokat részben kedvezőtleneknek lehet mondani a szaporodást illetőleg, amennyiben e hónapban 8 születési esOttel .kevesebb volt, részbe® kedvezőbbnek, amennyiben a halálozási esetek száma 45-el 'kevesebb voLt. A ragályos betegségek közül .a vörheny ős .a hasi hagymáz jelentkezett sűrűbben, de a lehető legenyhébb alakban s már apaidóban vwi. A népesedési mo^galoin eredménye a következő volt: Élve született 96 fia, 112 leány, összesen 208. Meghalt 107 fiu és 100 leány, összesen 216. A .népességi szaporulat 8, a mult hónapban plusz 20. Páljfy József árvaszéki elnök a tanyákon szokásban levő halotti torok ós. virrasztások betiltását kéri, mert ezek terjesztői a járványoknak. Ezenkívül az iskolák bezárása is ajánlatos. A főorvos azt válaszolja, hogy az iskolák bezárására nincs szükség s. a < torok és virrasztások úgyis ei vonnak tiltva. Tőrös Sándor kir. tanácsos pénzügyi gazgató azt jelentette, hogy októberben a> fitelt év októl>eréhez ikéi*eslr egyenesadóban 37.32Q korona 84 fölér, hadiméntesaégi díjban 325 korona 56 fillér emelkedés- történt. Eszerint a fönti ágak jövedelmezősége ia mult. év októberénél 37705 korona 40 fii] érrel kedvezőbb. Októberben, előírtak egyenesadóban 3346 korona 92 fillért, BÉLMAGYAR0B9ZAG Országos betegápolási pófewlóban 93 korona 97 fillért. Tárgy változás óimén töröltek: egyenes adóban 16039 korona 66 fillért, országos betegápolási póbadóban 808 korona 45 fillért. ílázadómentes-séget hat esetben állapítottak mag, végül tiz szegedi lakos részére 3872 korona 29 fillér erejéig engedélyeztek fizetéshalasztást, vagy részletfizetést, Dr. Harsányi Elemér kir. vezető ügyész jelenítése szerint a királyi törvényszék fogházában rend és tisztaság van, az élelmezés kifogástalan, szökési eset nem fordult, elő. Jánossy Gyula tanfelügyelő jelentette, hogy a tanítás mindenütt a legnagyobb ambícióval indult meg s hogy Szeged kisdedvédekiii intézményeinek szánna a közel jövőben szaporodni fog. A város támogatása mellett négy uj állami ovodát fognak felálLitani, melyek egyelőre ideiglenes épületben nyernék elhelyezést. Alexander Lajos főállatorvcs jelentéséből kitűnik, hogy az .állategészségügyi viszcpyok októberben nem rosszabbodtak. A város egész területén elhullott 16 ló, 1 szarvasrnarlta, 73 sertés. A közvágóhídon leöltek ós közfogyasztásra alkalmasnak találtaik 409 marhát, llfi növendékmarhát, 196 szopás borjut, 1354 sertést, 3088 juhot, 244 bárányt és 8 lovat. A vasúton kül- és belföldre elszállitottak 279 szarvasmarhát és 702 sertést. Ragóry Kálmán gazdasági felügyelő Szeged októberi mezőgazdasági viszonyairól a következő jelentést tette: Az időjárás a hó folyamán áfiandóap hűvös, borult volt, gyakori esőzéseikkel, a^D i az őszi szántás-vetési .munlkáLatokat annyira; megakasztoltta, hogy a szokásos ter.ületeknefk ezideig még a fele sjns bevetve. Ha a kedvezőtlen időjárás még huzamosabb ideig tart, ugy a gazdák nem lesznek képesek szokásos területeiket ősziekkel bevetni. Súlyosbítja a helyzetet a férfi munkaerő és .igás állat hiánya. Homoki .területeken, ahol korán sikerült elvetni, már szépen kikelt rozsokat lehet látni. A takarmányrépa szedése megkezdődött s általában jó termést adott, a gumók széfek és egészségesek. A itakarmánykésalet általában elegendő. Az állatállomány egészségi állapota jó, a nyár folyamán bőségesen lévén legelő, jó erővel mennek a telelésbe. é legelők még mindig- kde-és elégendő táplálékot nyújtanak az állatállománynak. % Az első angol-magyar háború. Hetekkel azelőtt a Morning Post .k,tadój.a és a Pester Lloyd főszerkesztője, Vészi József között vita indujt meg, amelyben Vészi rámutatott azokra az okokra, .amelyek következtében a magyarság oly nagy mértékben és hősiesen veszi ki részét a mostani világháborúból, persze, — s ez az, ami az angoloknak annyira fáj, — szövetségesei cldaíán. A Morning Post kiadójának a leveléből ugyanis kitűnt, ihogy az antant kalkulációinak egyik súlyos tétele az volt, Ihogy Magyarország felhasználja az alkalmat állami önállóságának és f ügget letiségéniek a teljes kivi vására, oly tormán, hogy oldalba és hátiba támadja Ausztriát ős 'Németországot. Be mint sok .mindenben, ugy ebben is ép .az ellenkezője következett be annak, amire ,az antant számított. Most a Novoja Vremja is beleszól a Morning Post és Pester Lloyd vitájába és november elsejei szánjában ezeket irja: — A Pester Lloyd főszerkesztőjének zavaros és .sablonos érvei az elmúlt, évszázad angol pszichológiára támaszkodnak és magától értetően a legcsekélyebb benyomást sem fogják kelteni a jelenkor Angliájában. Mindazonáltal jellemző, hogy a Pester Lj-oyd régi szokás szerint ismét előtérbe tel ja a pánszlávizmus és eloroszitás rémét és, annak a kimutatásán fáradozik, hogy sehol sem ke5 fűlhet a sor az angol és magyar érdékek ösz^zeütkozésére, A véres valóság büntetőén su.it ie a hazugság ezen tételére és pedig beszédesebben, mint az szavakkal kifejezhető. Még mielőtt a Morning Post olvasói végére jutnak Vészi ur cikkének, a szerb hegyek között már összeütközésre kerül a sor az angol karcnak és magyar csapatok közt és ez az angol—magyar háború, az első ezen államok fennállása óta, halomra dönti bizonyos angol körök összes számításait, amelyek azon alapultak, hogy az angolok a magyar népben szövetségesekre fognak találni. Bizonyos, hogy Anglia a múltban sokat tett Magyarországért. Kossuth Lajos menedéket talált Angliában, amikor 'az egész európai szárazföldön folyt reá a vadászat. A magyar diktátornak Angliában való fogadtatása a kossuthizmusuak reális politikai érteket adott. Mindez feljogosította az angolokat arra, hogy bizonyos reményeket .tápláljanak a magyar nemzet egy részének belátásával szembem Most azonban elmúlt az i'lluzfiók korszaka. Az a íüzes csárdás, amelyet Vilmos császár 1896ban Mohácson cigányzene mellett járt, nyilvánvalóan sckkM nagyobb mértékben' kapta tr.eg a magyarok fantáziáját, mint az a körülmény, hogy néhai Vll. Edvárd király előkelő magyar családok sarjait meghívta vendégeiül vadászatra. Az első angol—magyar háború szerb, földön Szerbia államiságáért folyik. Minden valószimiség szerint ugyanott el fog dőlni a magyar államiság problémája is. •uuimuihuiuuuuhahimuuuwimmuni HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezötapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) A hadikölcsön sikerének jelentősége. November 17-én zárul a harmadik osztrák kölcsön, jegyzése még pedig előreláthatólag teljes sikerrel. Már az eddigi milliós jegyzések összege mintegy másfél milliárdra rag és igy .meglehetős biztossággal lőhet arra számi tani, hogy a közép és nagy jegyzésekkel együtt a végösszeg legalább egy milliárddal fogja meghaladni a második osztrák hadikölcsön 2.6 milliárdnyi végeredményét. Most, amikor előttünk vari ugy a német, mint az osztrák harmadik hadikölcsön fényes sikere és annak ellenségeinkre lesújtó, bennüiiket pedig felemelő .hatása: nem. lehet eléggé hangsúlyozni a magyar közönség előtt, hogy az időbeli sorrendben legutoljára záruló .'harmadik magyar hadikölcsönnek a .siker fekiittetében most is állnia kell társaival a versenyt, tehát jóval/ nagyobb eredményt kell felmutatnia, .mint az előző két alkalomkor. A hadjkölcsöuök természetrajzához tartozik, hogy nem csupán a hadviselés költségeinek fedezésére szolgátok, harrertt végösszegükben >és összetételükben, legjobb fokmérői a harcban álló nemzetek erkölcsi és anyagi erőinek, rugókonyságának, a végső győzelem hajthatatlan akarásának. Rendkívüli tehát a hadikölcsön sikerének hatása különösen mostan, amidőn a háború 16-ik hónapjában kétségtelen nagy 'harctéri sikereink következtében az antant vezető, álíamíérfiai sikertelenül vérző hon-fitársaiknak mást biztatásul nern nyújthatnak, mint a kitartásra, türelemre való intést és erőnk elapadásával, kimerültségünk bekövetkeztével való hitegetést. Ily köri huények között könnyű elképzelni, hogy