Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-12 / 246. szám

Szeged, 1915. október 12. DÉLMAGYARORSZAG 3 Szövetkezet utján élelmezzék Szegedet. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az a határozat, amelyet a szeptemberi közgyűlés az élelmiszteruzsora letörésére Ihozott. Vajda Béla törvényhatósági bizottsági tag most a következő indítványt nyújtotta he a polgármesterhez : Tekintetes Közgyűlés! 1910. december hó 14-én a következő beadványt intéztem megboldogult dr. Lázár György polgármester úrhoz: „Nagyságos Polgármester ur! Ismeretes Nagyságod előtt, hogy iaz általános drágaság Szegeden is tetőpontját érte el és az élelmi szerek árainak tulmagassága miatt a mostani helyzeten segíteni kell. Az is ismeretes Nagyságod előtt, hogy városunk lakosainak száma, fogyasztó képessége s általában városunk fejlődési viszonyai a városi lakosság által űzött állattenyésztés ^ és élelmiszerek termelésével arányban nem állnak, hogy emiatt a piacra kerülő ánu elégte lenség© által városunkban az élelmiszereket ugyanoly drágán kell megfizetni, mint a fővárosban, pedig az ottani élelmezési viszonyok is nagyon kedvezőtlenek és sok panaszra adnak okot. A napi sajtóból köztudomású, hogy a lakosság, többek között Szeged városa is Szerbia és Romániából való husbehozatal lehetősége iránt tesznek lépéseket, ezen megoldást azonban nem tartom oly állandó jellegűnek, mely által nyugodt élelmezési viszonyok következnek be egyszer és mindenkorra. A nevezett államokkal való kereskedelmi viszonyaink a politikai átalakulásnak lévén alávetve, nem elégíthet ki .bennünket, hogy ezen megoldás egy tarthatatlan lielyze't végleges orvoslásának alapját képezze és mert a határvámok megnyitásával különben sem kecsegtet .semmi sem, de a határzár megnyitása esetén a roppan! nagy kereslet miatt a behozandó áruk sem lesznek elégségesek a szükséglet fedezésére. Bátorkodom Nagyságodnak e tárgyban a következő előterjesztést tenni és kérni, hogy azt figyelmére méltatni és az ügyet tanulmányozás tárgyává tenni méltóztassék. Létesítsen Szeged sz. kir. város a megillető körök: Kereskedelmi és iparkamara, Hu.s- és vásárpénztár, továbbá egyéb szegedi intézmények bevonásával a város által 1 megfelelő (esetleg 50 százalékos) jegyzése mellett a mindenkori polgármester fel ügyeléte alatt egy szövetkezetet. Ez a szövetkezet bérbevenné a várostól és létesítene kielégítő méretű és területű gazdaságot, amely gazdaságban szarvasmarha, sertés, juh, ló, továbbá mindenféle szárnyas kellő számban tényé,sztessék, létesítsen külön tehenészetet és tejgazdaságot, és azokat ia lakosság fogyiasztóképességével megfelelően fejlessze. Hasitlassék ki megfelelő terület ültetvények termelésére és az ott termelendő zöldségneműek és konyhaszerek a szövetkezet vagyonaként kezeltessenek és árusíthassanak. AlLitta,s,sék fel a szövetkezőt, tulajdonaként minden városnegyedben árucsarnok, mely mindezen élelmiszereket oly árban bocsássa Szeged város lakosságának rendelkezésére, mely egyrészt a befektetési és termelési viszonyokkal arányban áll, másrészt a lakosság érdekének is megfelelő. Ezen árakat a szövetkezet a város hatóságával egyet.értőieg állapi Laná meg, azon célból, hogy ezáltal az időszakonként jelentkező drágaság ellensuij ózva legyen. Megjegyzem, hogy ezen árucsa mohokban csakis szegedi polgár és csakis háziszükségletet szerezhetne be megfelelő igazolvány felmutatása mellett, liogy ezáltal visszaélések teljesen kijárassanak. Ezeu előterjesztésem keresztülvitele városunkra nagy fontossággal birna, mert lakosságunk megóvatnék attól, hogy az időszakonként jelentkező politikai, vagy más bekövetkező változások miatt nem volna kénytelen élelmi-szükségleteit idegen piacról igen drágán beszerezni és nem volna kitéve annak, hogy élelmi-szükségletének 'beszerzésében áruelégtelenség miatt kizsákmányolásnak legyen alávetve. Jólesőleg 'tapasztalná lakosságunk, hogy érdekei megvédésre találnak. Sőt ez városunk fejlődésére is befolyással volna, mert a megfelelő megélhetési viszonyok minden ágbeli foglalkozású legyén és család figyelmét városunkra terelnék és a lakosság számát és jólétét évről-évre növelnék, később pedig, mikor azt a helyi fogyasztási viszonyok, a Szövetkezet termelő- és tenyészképcssége által megengednék, a szövetkezet igen jól jövedelmező exportot teremthetne magának." Ez volt az előterjesztésem 1910. december hó 14-én megboldogult dr. Lázár György polgármesternek. A jelenlegi drágaság, 'tarthatatlan állapotok arra késztetnek, -hogy ugyancsak ezen előterjesztéseimet megismételjem, de most már a tekintetes Közgyűlésnek bemutassam és arra kérjem, hogy -ezen tervezetemet tárgyalni, általánosságban elfogadni és a részletkérdések megvitatása végett a Polgármester ur őnagysága elnöklésével, a tanácstagok, a főkapitány ur, valamint a törvényhatósági tagokból álló bizottság alakítását elrendelni méltóztassék. Bulgária energikus állásfoglalása a központi hatalmiak -mellett Románia egész közvéleményét -foglalkoztatja. Mindinkább erősödik az a nézet, 'hogy Romániának Bulgária példáját kell kövietnie. A hangulat jellemzésére nagyszerűnek -találjuk a „Moldova" alábbi cikkét, amely a Délmagyarország olvasóit tájékoztatni fogja a mostani helyzetről.: — Mi -a russzofil Jhazafi-aink" magatartása Bulgáriával szemben? Támadják m-os-t egyre Bulgáriát. Nincs joguk. Bulgária ugyanazt akarja, amit a mi russzcfiljeinlk -alkarnak, nemzeti ideáljaik megvalósítását. S ha nekünk szabad a nemzeti ideált /megvalósítani, miért ne volna szabad megvalósitaniok a bolgároknak? A bolgárok reális politikát csinálnak, a mit nekünk, románoknak is meg kell csinálni a bolgárok mintájára. A russzofilek támadása a bolgárok ellen nem román érdekből, hanem orosz érdekből indult meg. — Ugyanis Bulgária most tér át nyíltan a központi -hatalmakhoz, ez fáj a román -r-uszszo'filekn-ek, az hogy megbukott a b-olgár munkapárt. A dekadens francia kultúrájú román képtelen belátni Bulgária reális politikájának helyességét, és azt az óriási ellentétet, -amely Románia és Franciaország érdekei között van. Románia és. Franciaország és szövetségesei között valóságos érd-ekantagonizmiust rejt méhében a jövő. — Annak a vakságnak, amely azt -az ellentétet nem látja, első szánandó áldozata .Qhílka herceg lesz, aki különben becsületes, őszinte, román hazafi. Az ő bukása szánalmat fog .kelteni. — A többi fajtájú russzofiÍrnek csak az- -fáj, liogy Bulgária józan magatartása és elhatározása az ö gonosz szerepüknek hamarosan véget vet és rneglhlusltja a russzoifil-politíkába helyezett számitásaikat. — És vannak -a russzofilek között olyanok, akik érthetetlen -mia-gy ar gy ül'ölet bői azt mondják: „inkább -orosz-oIk legyünk, semmint a magyaroklkai tartsunk." Ennek képviselője és áldozata Grainieeanu tábornok. — Az akoi-ólk, ligák, föderációk emberei, Filipescu, Jonesou, Mandrescu -azért haragszaVégiil megemlíteni kívánom, hogy ezen szövetkezetet az 1910. év december hó 14. előterjesztésemmel szemben inkább altruisztikus alapon óhajtanám most szervezni 30 vagy 50 koronás részjegyekkel. Teihát a tőkének mondjuk ca. 50 százalékát a város, 50 százalékát Szeged város közönsége és érdekkörei vennék át. A szövetkezet élére egy .szakember volna meghívandó, aki a- szövetkezeti tőkének egyharmadát jegyezni volna köteles. Ezzel az érdekeltséggel bizonyo.s gara-nti-át látnók a szakavatott vezetésben. Aki ilyen részjegyeket vesz, az a szövetkezettől igazolványt kapna családja részére bevásárlandó háziszükségleteknek fedezésére. Szegényebb sorsú felebarátaink részére, kiknek nincsen módjukban iaz ilyen részjegyeket vásárolni, a mindenkori -polgármester, mint a szövetkezet elnöke felhatalmazás alapján külön bevásárlási igazolványt kiállíthasson. Azon reményben, liogy előterjesztésem a tekintetes Közgyűlés tetszésével fog találkozni, ajánlom a város -érdekében indítványom elfogadását. Szegeden, 1915. október hó 9-én. Vajda Béla. | nak, mert Radosz-lavov okos, energikus- eljárása Románia politikáját végire más, határozott irányiba téríti, arrafelé, oda, ahova a háború elején kellett volna állnia, a központi hatalmak'hozi. — Mi, akik kezdettől fogva a fenti görök ellenfelei vagyunk, -egyáltalán nem osztjuk ezen urak -Bulgátiaellenes kifa-k adásait. Ök kezdettől fogva biin-ös -utón járnak. Bulgária csak azt csinálja most éppen, a mit életérdekei diktálnak. Ez -jól' tudva azt, hogy milly rettenetes- sors vár rá, (ha Oroszország győz, (ha kezeit a .Dardanellákra teszi, Macedóniát magáénak tudva, reális módon látja azt is, aimi-í, sajnos, nálunk annyian nem akarnak, vagy nem tudnak belátni, Ihogy a központi hatalmak győzelme kétségtelen, mindegyre határozottabban a központi hatalmak mellett foglal állást. Ebben csak az a szomorú, hogy elvette, ugy látszik, Románia elől azt a szerepet, amely a múltban az övé volt, azt, hogy ő legyen a német-osztrák magyar blokknak Fekete-tengeri elővédje. Most látszik meg igazán, mit vesztett Románia a russzofilek gonosz politikája és a kormány habozó, félénk magatartása által. — Ble-térdekeink azt diktálták, hogy -kezdettől ifo-gva a központi hatalmakkal menjünk, amelyekről újólag mon-dijuk; kétségtelen, hogy győzni fognak. — iA kormány 'habozása és a russzo-íilok gonoszsága Bulgáriának csinálták az utat a nagyság, a nemzeti ideál megvalósulása felé. — fia Románia kormánya és a megvásárolt russzofilek tovább -provokálják nevetséges kiruccanásaikkal a központi hatalmakat, !ha tovább áltatjuk -a világot, hogy az -oroszok még mindig győzhetnek, hogy megtörik a német front nyugaton, ih-ogy a 'Dardanellák elesnek, Ihogy majd kikötnek az antant erős hadai a Balkánon satöbbi, satöbbi... azt érjük el, hogy Bulgária Macedón iával, Ka valtával és- talán. Dobrudzsával megnagyobbodva kerül ki a jelen háborúból, mi pedig megkisebbedve, Ihirnévben és területben leszünk önmagunk 'bukásának1 keserves tanúi. — Nekünk a Károly király politikáját kellett volna -folytatnunk, amelyet folytatott edRománia kövesse Bulgária példáját. — A román russzofilek letörése felé. —