Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-07 / 242. szám

10 bÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. október 3. tanévben a következő gépészeti szaktanfolyamok fognak megtartatni: 1. Kazánfűtő tanfolyam október 16-tól november 30-ig. Tandíj 8 korona, vizsgadíj 6 korona. 2. Lokomobil és cséplőgépkezelő tanfolyam december 1-től február 15-ig. Tandíj 12 korona, vizsgadíj 10 korona. 3. Stabilgépkezelő tanfolyam február 16-tól április 30-ig. Tandij 12 korona, vizsgadíj 10 korona. 4. Gáz- és benzinmotorkezelő tanfolyam október 16-tól december 15-ig. Tandij 12 korona, vizsgadíj 10 korona. A tanfolyamra felvétetnek oly iparosok és ipari alkalmazottak, akik legalább 18 évesek, magyarul olvasni és irni tudnak és a számtani alapmüveleteket ismerik. A 2. és 3. számú tanfolyamra csak azok vehetők fel, kik az előző tanfolyamokat elvégezték, illetve a megfelelő képesítést kimutatják. A tanfolyamok az esti és vasárnapi órákban tartatnak ; az órarend a jelentkezőkkel együttesen fog inegállapittatni. A tanfolyamokra beiratkozni lehet a felső ipariskola igazgatóságánál (Mars-tér 7.) az illető tanfolyam megnyitását megelőző héten naponta déli 12—1 óráig és az illető tanfolyam megnyitásának napján esti 6—7 óráig. A jelentkezés alkalmával a személyazonosságot igazoló okmány (iparigazolvány, munkakönyv, munkásbizíositő pénztári könyvecske, a munkaadó által kiállított igazolvány, vagy hasonló irat) is felmutatandó. Az igazgatóság. SBSsaEacaaB acaes Szegedi honvédek munkája Tarnogrod alatt. (Saját tudósitónktól.) Honvédeinik, ,a jó szegedi bakák akkor Tar no gr od alatt jártak és égett falvak kesernyés illata részegítette őket a futó oroszok nyomába. A szivekben ekkor lobbant fel először a vad, elkeseredett gyűlölet az ellenség ellen, látták ,a kifosztott, felperzselt falvakat, mintha nem is ellenség, de rablók jártak volna a feldúlt vidékeken. Csak ez az elvadult, ménhetetlen gyűlölet, utálat volt -képes Gorliczétől Breszt-Litov.szkig és azon is tul előre vinni igy, diadalról diadalra a büszke csapatokat. Itt játszódott le az alábbi kis történet, amely gyöngye marad honvédéi tik szép haditetteinek örökké. Az esetet egyszerűen, minden -színezés nélkül igy mondta el munkatársunknak a honvédek egyik legnépszerűbb tisztje, F. főhadnagy, .ahogy alább következik, Nem is füzünk hozzá semmi kommentárt, — ha valamelyik, ugy ez igazán nem kiván magyarázatot: — Tarnogrod alatt előre elkészített magaslati állásokba vonultak vissza az oroszok. Ismertük a terepet, tudtuk, hogy itt nehéz dolgunk lesz. — Két napig pihentünk, csend volt, nagy, a közelgő viharok előszele remegett ebben a néma, nagy mozdulatlanságban. — Két nap multán, esős nyári hajnalon, megkezdtük a támadásokat. Szépen 'haladtunk előre, alig két napi tusakodás után már bent voltunk az előállásokban. Most már nem volt pihenő, a megkezdett munkát be kellett fejeznünk és pedig hamar, minél előbb. Csúnya, rossz, esős idők jártak. Az égből folytonosan hullott az eső, egyszóval katonáknak nem nagyon kedvező idő járt. De mégis, a legnagyobb eréllyel láttunk hozzá az oroszok szétveréséhez, rohamot roham után intéztünk az állások ellen. Hanem — hamarosan beláttuk — az oroszok -nagyon megunták a folytonos hátrálást és ezúttal teljes erővel védekeznek támadásaink ell ®n. Annál -inkább könnyebb volt ez nekik, mert Ivangorodból tetemes erősítéseket, sőt . még munícióból igen-igen nagy pótlást kaptak. Ezt észrevettük a harmadik sikertelen roham után, — i az oroszok hallatlanul pazar módra kezdték lövöldözni állásúinkat. Bömböltek az orosz ágyuk, hogy szinte a. bábom elejére képzeltük magunkat, amikor még volt muníciójuk bőven. — Láttuk, hogy a hatalmasan megerősített orosz állásokkal szemben nem nagyon tudunk boldogulni, hát visszavonultunk mi is állásainkba. Erősítéseket kértünk mi is és az volt a tervünk, liogy ezeket bevárva egyszerre vetjük magunkat a makacs ellenségre. A nyugtala.nit-ási és egyéb kísérletekről persze azért nem mondtunk -le, mindjárt a sikertelen roham utáni napon újból tüz alá vettük az orosz állásokat, majd kísérletképpen uj rohamra indultunk ellenük. — A roham — ugy láttuk — várakozáson felül jól sikerült. A rohamot intéző csapatainknak sikerült az első drótakadályokon tul jutnia, ugy, hogy teljes siker kecsegtetett bennünket. Uj századokat indítottunk a rohamozók megerősítésére, aztán vártunk, hogy mi lesz? Legelső csapatainknak még csak az utolsó akadályokon kellett átvergődniük és ezzel már befejezést is nyert, volna a Tarnogrodért vívott csait-a. Ebben a pillanatban azonban hirtelen megszóllaMak az elrejtett orosz ütegek és borzalmas tűzesőt zúdítottak előretörő csapatainkra. Az árkokban lévő orosz katonák is tüzelni kezdtek és — bizony ritkultak az előretörő oszlopokban a sorok. A veszély pedig egyre növekedett; mert láttuk, liogy az oroszok átvették a mi és németek régi taktikáját: mögéje tüzeltek csapatainknak és folyton rövidítették a lövéseket, hogy igy betereljék és foglyul ejtséik a. rohamozókat. A rohamban éppen az ötös honvédek egynehány -százada- vett részt; a szegedi fiuk agyát elöntötte a vér a dühtől, mikor észrevették, hogy mit akarnak az oroszok. Mintegy másfél száz embernek közben sikerült valamiképpen kijutni a. tüz körzetéből, a közeli faiskola-szerű erdő -szélére, ahol aztán -nyomban el is tűntek. A többiek azonban nem tágítottak. IJjult erővel rohanlak neki az akadályoknak és tiz perc multán már benn voltak az orosz állásokban. — Hanem a baj azért csak nem szűnt meg. Az irtózatos tüz elől kénytelenek voltak visszavonulni a rohamozók megerősítésére szánt csapatok és igy több mint bizonyos volt, liogy az orosz állásokba betört századok foglyul esnek. Egy fél óra telt- el igy izgalmas várakozásban. Mikor segélycsapatoka-t1 akartunk küldeni a bajba, jutott honvédek után, mindjárt újból megindult az ütegek tüzelése. Tehetetlenek voltunk. — Mikor aztán a legkétségheejtő.bb volt a helyzet, egyszerre váratlan esemény történt. Az erdőn túlról, ahol az orosz ütegek állottak, amelyeket a mi tüzéreink nem j tudtak felfedezni, heves puskatüzelés hangját halottluk. Hallatlan izgalomban vártuk, liogy ini fog történni. Közben azonban — szerencsénkre — eszünkben jutott, hogy még egy kísérletet kellene tenni az állások nagyobb erővel való megrohanására. Azt (már '(sejttettük, liogy az üteg bajba került valamiképpen és azt az alkalmat ki akartuk baszná-lni, habár nem tudtuk, hogy milyen oldalról jön a segítség. Néhány századot elindítottunk és — amint, óriási örömmel tapasztaltuk — sejtelmünk valóra vált. Az orosz ütegek némák maradtak, ellenben a- puskatüz mind hevesebbé és hevesebbé vált >az ütegek körül. — A segélycsapatoknak sikerült is szerencsésen -átvergődni az áttört akadályokon és bejutni az orosz állásokban. Már ekkor tudtuk, hogy « győzelem a mienk, és nincs hatalom ami derék csapatainkat visszaűzze az orosz állásokból. Három/negyedóráig tartó kézitusa után tényleg menekülni kezdtek az oroszok az állásokból és egy óra multán, délután 4 órakor már birtokunkban volt minden állás. Mint ilyenkor már szokás, gyorsan elhelyezkedtünk, amikor egyszerre odalép a paran, esokait osztogató őrnagy elé Kovács István honvédkáplár és verejtéktől csurgó arcát- végig/s iritva jelenti el-elfuló hangon: — Őrnagy urnák alása.n jelentem, négy szakasszal elfoglaltuk -az orosz üteget. Hatvan gyalogos és ötven tüzér fogoly. — Tényleg, a, következő percben néhány szuronyos baka közt bevonultak az árokba a foglyok: 110 ember. Pár perc multán pedig felvontatták a kisded völgykafla-nból 10—20 méter magas dombok közül — az üteg ágyúit. — Nem volt időnk kutatna, mi történt, hogy történt; gyorsan követnünk kellett a TELEFON : Igazgató: TELEFON: 11 -85. VAS SÁNDOR 11-85. Csütörtökön, október 7-én Nagy szenzáció! a fürdőző Kytnpba. Művész dráma 3 felvonásban. Vígjáték 3 felvonásban. Valamin! az uj kisérő műsor! Előadások 5,7 és 9 órakor.