Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)
1915-10-07 / 242. szám
10 bÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. október 3. Harc az élelmiszeruzsora ellen. (Saját tudósítónktól.) ,A szerdai hetipiacon termelök és kofák ismét szemérmetlen k ed tek és 'uzsoráskodtak. Csak két, fölötte jellemző esetet mondunk el. Egy úriasszony csirkét akar vásárolni. A kofa hat koronát kér párjáért. A közelben rendőr van., azt mondja: — Tessék megmérni. Nem ugy néz ki, mintha hat koronát megérne. Joga van hozzá a naccságámak. A naocsága a csirkét megméri és kiderül, 'hogy 'a maximális ár alapján csak 4 korona 60 fillért 'ér. Persze most önök drámai fordulatot várnak; a kofa gorombáskodott, >a niaccsága kitért, a rendőr fölirta a kofa nervét. Tévedés. A naocsága — okos, tapasztalt ós praktikus asszony — szépen visszaadta a csirkét. Nem veszi meg. Azt mondja: — Most ezt a pár csirkét megkapnám a rendes áron, de legközelebb ez a kofa semmi pénzént se adna. A piac 'karakter isztikumálhoz tartozott ma. hogv nagyon drága volt a 'burgonya és a kukorica. Az egyik termelő hallani sem akart arról, 'hogy a kukoricát ne adiia jóval' drágábban, mint a maximális ár. Neki bizony nem' parancsolnak a portékájában — elégedetlenkedett. Mert ha igy folytatják, be se hozzák, a kukoricát a piacra. A 'drágaságról tudvalevőleg a szeptemberi. közgyűlésen nagv vita ifolyt. Ismeretes az a 'határozat, amelyet a közgyűlés hozott és ihogy a hatóság a polgárság kezdteményezése folytán most ikésziti elő egy élefm'ezési szövetkezet megalakítását. Ismeretesek azok az ideák, amelyek az élelmiszeruzsora letörésére fölmerültek, ismeretes a tanács javaslata és az az indítvány, amelyet a 'közgyűlés határozattá emelt. Leközöljük most egész terjedelmében azt a javaslatot, amely Budapest pénteki közgyűlése elé ikerül ebben a kérdésben: 1. a főváros kérni fogja a kormánytól, hogy minden egyes élelmicikk dolgában részletes tájékoztatást adjon, amely a fővárost az élelmipiac helyzetével teljesen megismerteti: 2. kéri a főváros a legfontosabb élelmiés háztartási cikkek országos maximálását akképp, hogy az ármegállapítás a termelő, a nagykereskedő és a kiskereskedő forgalmára egyformán kiterjesztessék. 3. kéri a főváros, hogy az ármaximálás ne izoláltan egyes cikkekre, hanem az élelmezési és háztartási cikkek egész komplexumára vonatkozzék : 4. A maximálással együtt ki kell mondani az eladási kényszert is a termelőre, nagykereskedőre és a detailistára egyformán szigorú büntető rendelkezéssel olyanformán, hogy a bejelentett készlet eladását készpénzfizetés ellenében megtagadni senkinek sem szabad, a kiskereskedő sem tagadhatja meg a minimális mennyiség kiszolgáltatását a megállapított ár ellenében. 5. Az eladást megtagadó ellen a hatóságnak joga legyen teljes hatalommal eljárni, a készletet lefoglalni, elkobozni és az illetőt megbüntetni. 6. Ha a hatóság a maximális ár kiszabása körül visszaélést tapasztal, joga legyen azonnal kényszer rekvirálást végrehajtani, még pedig az eredeti árnál jóval alacsonyabb árban. 7. A törvényhatóságoknak jogot kell kapniok arra, hogy a maximális ár alá nem került élelmezési és háztartási cikkekre helyi érvényességű árakat szabhassanak meg ugyanolyan eladási kényszerrel, mint az országos maximálás és ez a helyi árszabás a termelőtől a kiskereskedőig minden faktort kötelezzen az eladásra és a továbbadásra. 8. A visszaélések ellen uj büntető rendelkezéseket kérnek a kormánytól. 9. Generális felhatalmazást kérnek a kormánytól arra, hogy a főváros a közélelmezési rendelkezések ellen vétők eljárását a maga hatáskörében kihágásnak minősíthesse s ellenük teljes szigorral járhasson el. 10. A városok ellátására élelmezési központ felállítását kérik, különösen a külföldi áruk beszerzésére, a beszerzett készletek szétosztására az állam megfelelő anyagi hozzájárulásával. Ehez még cs'aik' annyit, hogy ujabban a nagyobb vidéki városok hatóságai egyre erélyesebb intézkedéseket foganatosítanak. Temesvárott például már rekvirálják a z'sirt, Aradon most készülnek rá. Aradon egyébként a nagyobb vidéki városok egyöntetű föllépését várják attól az értekezlettől1, amelyet október 18-ra hivtak oda egybe. Szegedi kereskedők a cukorár felemelését kérik. (Saját tudósítónktól.) Azt a 'harcot, amelyet Szegeden folytatunk az élelmiszeruzsora ellen, a termelők kétfyszeritették ránk. ők azok, akik a legszükségesebb élel'micikkeket nem hozzák be a piacra, ha nem adhatják el nekik tetsző árakon, ők azok, akik a legmaximálisabb maximális árakkal is elégedetlenek, oki és kedves kofáik azok, a'kiik bűnös és börtönre megérett perfidiával kérnek egy darab tojásért 18 fillért. Az élelhiiszeruzsorások másik csoportja ellen nincs 'módunkban küzdeni, de végez ezekkel a kormány, amely nemrég állapította meg a cukor maximális árát. A miniszteri rendelet utasításaihoz hiven a hatóság megszabta a cukor szegedi árát, de a kereskedők ezzel elégedetlenek és most a következő beadvánnyal fordultak a tanácshoz: A fogyasztási cukor maximális árának megállapítása tárgyáben 37,113—915. tan. szám alatt hozott tanácsi határozatban lehetetlen megnyugodnánk és ezért azt á tiszteletteljes kérelmet terjesztjük elő: hogy a fönti, reánk nézve fölötte sérelmes határozatot az alábbiak méltányló figyelembevételéve! megfelelően módosítani, esetleg eme kérelmünket felebbe'zésnek tekinteni és azt másodfoka elbírálás végett fölterjeszteni méltóztassék. A tanácsi határozat a cukor nagyban való eladásánál a süvegedkor alapárát 101 koronában állapítja meg. Kénytelenek vagvunk kijelenteni, hogv amennyiben a tek. Tanács a cukor 'alapárának ezen 'megállapításához ragaszkodnék, a cukor beszerzését s árusitosát sajnálattal bár. de be kellene szüntetnünk. Mert ilyen alapár mellett nemcsak miniden haszon nélkül kellene árnsitannrik .a cukrot, hanem tetemes összegeiket fizetnénk reá. A cukor beszerzési ára ugyanis métermázsánként ezidőszerint 98 korona, a behozatal fuvardija 80 fillér, a behozatali vám 16 fillér. Minthogy az államvasutak a cukorgyáraknak csak nyilt kocsikat bocsáthatnak rendelkezésére, ezeknek deszkatetővel való beifödése vaggenonként a méltókéit levél szerint 55 korona, 'métermázsábként telhát 55 fillér. A helyben való kiifuvarozás dija méter,mázsánként 50 fillér. Egy métermázsa cukorra tehát az összes készkiadások összege 100 korona 1 fillért tesz, ki. Ehlhez járul még. hogy aiúint a Magyar Álalános Hiteibank csatolt leveléből is 'kiviláglik, a gyár sem a sulyhiányért, sem egyéb kárért szavatosságot nem vállal és az állam,vasutak is a háború tartama alatt a szállítás 'minden veszélyét a címzettre hárítják. Hogy a veszély és kockázat áthárításának a nagykereskedők szempontjából mi a jelentősége, annak illusztrálására csak néhány példával bátorkodunk 'szolgálni: Az a rozoga fatető, amelyet a gyárak selejtes fadeszkákból tákolnak össze, nem alkalmas arra, hogy a aukorszállitmányt akáír az időjárás viszontagságaitól, akár bűnös kezek megdézshiálásától megóvják. Igy történt többek között, Ihogy a Beregi Lajos cég részére érkezett egyik vaggon beázott és majdnem az egész szállitmány hasznavehetetlenné vált. Aigner József cég részére jérkezett tegyik iciukiorszállitmányból 50 zsák, 500 kg. porcukor hiányzott. Schlesinger Mór cégnek egy alkalommal 8 süvegnyi, Danner János cégnek pedig 6—7 süvegnyi hiánya származott. Nem is szólva arról, ihogy kisebb mennyiségű hiányok kivétel nélkül minden szállítmánynál fölmerülnek. iHa imég megemlítjük azt, hogy az általános üzemköltségek a Iháboru kitörése óta legalább 100 százalékkal emelkedtek és bogy a cukornak időre kifizetett ára legalább kiét hónapig kamatozatlanul hever, ami vaggononkiánt szintén 40—50 koronát tesz< ki, akkor meg vagyunk győződve arról, hogy a tek. Tanács nem fog elzárkózni ama 'méltányos kérelmünk elöl, hogy a cukor fönt kimutatott beszerzési aráihoz, amennyibe t. i. nekünk a cukor raktárunkba szállítva tényleg kerül, a szállítás kockázatának és veszélyének viselése, a kétszeresre fokozódott üzemköltség, a kamatveszteség és némi valóban aránytalanul csekély haszon cimén, mim.-ként 3 koronát hozzáadni és ily módon a süvegicukor nagyban való eladásának alapárát 103 koronában megállapítani és a többi cukorfajok árát is arányosan fölemelni méltóztassék. Bár meg tudjuk érteni a 'magyar kereskedő (elkeseredését, mégis helytelenitenünk kell azt, liogy 'a szegedi kereskedők a cukor árusításának bes'züntctéséSvel fenyegetőznek. Lényegileg igazuk van. Bármennyire szeretnők az olcsóságot, nem harcolhatunk érte azon az áron, hogy a kinálat — akár kereskedő, akár termelő — ráfizetni legyen kénytelen arra, hogy nekem árut adhasson. A hiba valószínűleg ott van, hogy a kereskedők nem; bocsájtották a hatóság rendelkezésére, mielőtt a maximális árakat 'megállapitotta, azokat az ad'atokat, amelyeket beadványukban elsorolnak. A helyzet felismerése után a tanács bizonyára nem fog elzárkózni a kereskedők méltányos 'kérésének teljesítése elől. Olaszország is résztvesz a balkáni háborúban. Lugano, október '6. A „Secolo" egy sugalmazott cikkében, amelyet feltűnő helyen, római távirat formájában közöl, bejelenti, hogy Olaszország a balkán háborúban: is szövetségeseinek oldalán fog állani. , Hölgyek figyelmébe! t \Jan szerencsém szives tudomására adni a n. é. hölgyközönségnek, hogy az ŐSZI és TÉLI ffiODELLKALAPOK megérkeztek. Raktáron tartok elsőrendű, eredeti modellkalapokat. Alakitások gyorsan, pontosan és jutányos áron eszközöltetnek, valamint kalapformák külön és hozzávaló diszek is kaphatók. Berényi és Társa Takaréktár-utca 8. sz. alatt :: (Szeged-Csongrádi uj palota.) :: legolcsóbb beszerzési forrása Viederker Pál Szeged, Tisza L.-körut 87. Telefon 13-16. Kovácsszén és faszén napi áron kapható.