Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-03 / 239. szám

8 DÉLMAGYAROESZÁG 'Szeged, 1915. október 3. ember valóban neim élhet meg. Az a szegény ember, aiki a békeidőben 5—6 krajcárt .tudott adni egy pár virsliért. Tudjuk, hogy a marha­és sertéshús ára is nagyon felment. De ez ke­vés vigasz a .szegény embernek, .aki talán nem is alaptalanul él azzal a gyanúval, hogy a virsli ára még igy is nagyon magas. — A Fehértó kihalászása. A szombati piacra (hatalmas mennyiséget szállítottak a Fe­hértó halaiból. Körülbelül nyolc mázsára te­hető a beszállított halmennyiség és mintegy 1000 korona az az összeg, amelyet a szombati piacon ki árultak ,a beszállított 800 kiló balból. A közeli napokban már együtt lesz az .a 6200 korona, melyet a Fehértó kihalászásának enge­délyéért felkínáltak. A város tetemes nagy baszna igy biztosítva van, mert a tóban még mindig rengeteg hal van, Szakvélemény sze­lt int még körülbelül 800—900 métermázsa halat tartalmaz a Fehértó, ,ami tekintélyes tízezrek­kel szaporítja a városi bevételeket. — A belügyminiszter körrendelete a tü­zifauzscra ellen. Szombaton rendelet érkezett Szeged; törvényhatóságához a 'belügyminisz­tertől a fauzsora ügyében. A rendeletben; hangsúlyozottan kiemeli a miniszter, hogy a közönség a tűzifa-uzsora ellen. kellően. meg­védhető a már kiadott 1914. évi 5600. számú elnöki körrendelet alapján, amelynek első pa­ragrafusa a következőiket mondja: „Az élel­miszerek és az elsőrendű szükségletek kielé­gítésére szolgáló egyéb cikkek (tüzelőanyag stb.) árát, vagy az ezek körül szükséges szol­gáltatások díjazását aránytalanul magas ösz­szegben megszabni nem szabad. Az emiitett tárgyak árát és az ezek körül szükséges szol­gáltatások díjazását aránytalanul fölemelni még a kereslet rendkívüli fokozódása esetén sem szabad. Amennyiben ez a rendelet, a melynek 4. §-a a rendeletben, foglalt tilalmak megszegését szigorúan büntetendő kihágás­nak minősiti, az egész országban szigorúan végrehajtatnék s a törvényhatóságok ezenfe­lül a székesfőváros 1530/1907. közgyűlési sz. alatt alkotott szabályrendeletéhez hasonló szabályrendeletet alkotnának, amely kötele­zővé tenné az egyedül ellenőrizhető súly sze­rinti eladást is — lehetővé tenné a tüzifaárak­nak az érdekelt felek meghallgatásával időn­kint történő hatósági megállapítását. A tör­vényhatóságokat fölhívja a miniszter, hogy íz idézett körrendeletéit' — a tűzifára vonat­kozólag is — szigorúan hajtsák végre és mi­előbb alkossanak a budapestinek megfelelő "zabályrendeletet a tüzelőanyag kiszolgálta­tására vonatkozólag. — Baróthy orosz fogságba eseti. Baróthy József 5. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy, a zegedi szinház volt kiváló tagja orosz ifogság­a esett. Baróthy már háromszor volt a harc­áren, kétszer megsebesült, legutóbb néhány éttel ezelőtt tért vissza. Ugy látszik, a leg­• tol só harcokban kerülhetett fogságba, mert zombaton érkezett Szegedre egy Baróthynak iimzett levél ezzel a megjegyzéssel: Címzett hadifogságban. — Kukovetz Nana kérelme a Képzőmű­vészeti Egyesülethez. Kukovetz Nana szegedi estőmüvész kérvénnyel fordult a Szegedi Kép­• imüvészeti Egyesülethez, hogy tőle is vásárol­ni képeket az egyesület. Az 1914-ben történt pvásárlások idején ugyanis a Képzőmiivé­eti Egyesület tőle nem vásárolt képeket, ost aztán .a mai nehéz viszonyokra való lii­itkozással azt kéri, 'hogy őt is részesítsék < yan támogatásban, mint a múlt évben Sze­reden tartózkodó festőművészeket. — A Feministák Szegedi Egyesülete ' -akorlati Tanácsadója minden hétköznap < lután 5—7 óráig Vár-utca 7. sz. alatti helyi­; gében áll a közönség rendelkezésére. — Az Otthon közgyűlése. Minthogy a Sze­di Tisztviselők -Otthona szeptember . 26-ikára űzött közgyűlésén a tagok kellő számban • un jelentek meg, ,az egyesület közgyűlését ok­áé r 3-án, délután 4 órakor tartja meg, .ami­I r tekintet nélkül a megjelent tagok számára határozni fognak. A közgyűlés legfontosabb tárgya a megüresedett elnöki tisztség betöl­tése s 21 választmányi tag választása. A köz­gyűlésre ez uton is meglhivja az elnökség az egyesület tagjait, — A budapes i gyorsvonat késése. A Budapestről Szegedre érkező gyorsvonat szom­baton délután egy órai késéssel érkezett Sze­gedre. A késést az okozta, hogy a vonat két kocsija omenet közben Felsoközpont előtt el­szakadt. Az elszakadt kocsik megálltak, mert a fék önműködőlég lecsapódott a kerekekre. A tovarobogó vonatot megállították, amely visszatolt az elmaradt két kocsira. A kisebb, minden balesettől mentes kalamitás után a gyorsvonat akadálytalanul folytatta útját Sze­gedre. — Hungária cipőket még mindig olcsó árban, lehet vásárolni Szegeden. Kaphatók: Kárász-utca 14. (Korzó-kávéház mellett.) eaatiszsBBSBsaneBafiSflassiBaBBaKesBBBBKaBaHdaaKBnfaMMBB Romániát nem támadjuk meg (Saját tudósítónktól.) iCrainioeanu volt román hadügyminiszter, az antant egyik le,g­buz-góbb és leglelkesebb híve, odanyilafközott, hogy az ő véleménye szerint Németország és Ausztria-Magyarország nem fogja megtá­madni Romániát. Craíniceanunak ebben a vé­leményében, nagyon sok a valószínűség, mart amint a központi 'hatalmak a háború kitörése előtt sem voltak agresszíveik és mindent el­követtek ennek a háborúnak a megakadályo­zására, ugy a háború folyamán, -Sem vfeelked1­tek egyetlenegy semleges állammal szemben sem kihivójag. Sőt. Ausztria-Magyarország például ujabb komplikációk elkerülése végett még tetemes terii-l-etátengedésekre is hajlandó volt a hitszegő Itáliával szérűben. Olaszor­szág lelke rajta, hogy nem fogadta el békével azt, amit most páratlanul véres és hossz,Uf harcban erőszakkal elvenni nem tud. És a mint nemi mi provokáltuk az Olaszországgal való háborút, az önképen Romániával szem­ben >is el fogunk menni a béketűrés 'legvégső­határáig. Nem a központi hatalamakon múlik t-elhát, meg fogják-e támádni Romániát vagy sem. A volt román, hadügyminiszter nyilat­kozatában a rossz 'lelkiismeret szava szólal meg. Bbbein a nyilatkozatban ibenhetoglalt'atik az, hogy bárha Románia megérdemelné, a központi hat,almiak méjg'sjéml fogják1 -megtá­madni. Nemi is voina értelme. Nekünk román területre sem gazdasági, sem politikai, sem sztratégiiai szempontiból nincs szükségünk. A" legéletbevágóbb érdekünk most a Törökor­szággal való osisziek-ctttetés. Ezért pedig, nem kell fegyveresen Romániába mennünk. Minek tennők/meg ezt a kerülő utat, mikor a vel-ünk háborús viszonyban ál'ló Szerbiának csak egy -kis csücs'kéjét béli elfoglalnunk és akkor Bul­gárián, keresztül nyitva előttünk az ut Kon­stantinápolyba és a Dardanellákhoz. -Oda sem azért törekszünk, hogy Törökország mu­nicióhi'ányián segítsünk, mert Törökországnak van bőven lőszere és fegyvere, Ihan-em azért, 'hogy ,az- antantot elsöpörjük a keleti vizekről és vizek mellől. Azért, hogy.azzal megrövi­dítsük a háborút. Romániát tehát csak abban az esetben támadnak meg, iha ez-en utunkba akadályft gördítene, ha hadi operációinkat keresztezni akarná. Ha, mondjuk, megtámadná például Bulgáriát. Szóval, ha Románia jól viseli ma­gát, Crainiceanunalk lesz igaza, akármennyire kiabáltatják az- orosz ,rubelek a bukaresti ut­cát,, akármi-csoda mérges kirohanásokat in­í * i] Telefon 872. il ~~ SZÍNHÁZ. Telefon 872. 0 Vasárnap, október hó 3-án: Az aSaskai aranybányászok életéből 8 felvonásban. Az előadások két és fél éráig tartalak. Számozott helyek. [ij Előadások fél 2 órától, az utolsó előadás fél 10-kor kezdődik, [a] [5j — — ® Vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel mérsékelt ® helyáru előadások. Pénztárnyitás 9 érakor. • a

Next

/
Oldalképek
Tartalom