Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-30 / 262. szám

0 DÉLMAGYARÖRJ3ZÁG Szeged, 1915. október 30. A Felebaráti Szeretet Szövetség alakuló közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Egy éve mult, hogy a Felébaráti Szeretet Szövetség megkezdte működését. Reök Ivánné a háború kitörésének mindjárt első napjaiban munkára ihivta Szeged előkelő társadalmának asszonyait. Ruhákat, sok ezer meleg holmit varrtak a katonáiknak, szeretetadományokat gyűjtöttek, készítettek, mindenki munkával, idővel, pénzzel os-aík annyival járult az akciókhoz, amennyire kedve volt. Nem akartak az asszonyok egyesületbe tömörülni. Szabad egyesülésben akartak dolgozni a háború tartama alatt a katonákért, azok gyermekeiért, s aztán — ugy gondolták — ha vége lesz .a háborúnak, .az ő munkájuk is befejeződött. De nem igy törtónt. A munka, melyet megkezeltek, nem fért meg szűk korlátok között, és a különböző népjóléti intézmények, amelyeket a (Szövetség megszervezni készül, feltétlenül megkívánják a szabályszerű megalakulást. Pénteken délelőtt a Kaszinó nagytermében tartotta a Felebaráti Szeretet Szövetség alakuló közgyűlését. Tizenkét órakor nyitotta meg Reök Ivánné az ülést. Lendületes, magas szárnyalású beszédéiből az alábbiakat közöljük: — Visszapillantást vetve, élénken emlékezünk, hoigy a háború borzalmaitól a szivettépő fájdalom s a harctéren levő szeretteinkért való mélységes aggodalom hozott össze bennünket. Az váltotta iki lelkünkből a gondola tot, hogy mig ott a harctéren honfitársaink életüket, vérüket áldozzák a hazáért, mi is ezért a közös kincsért honleányi szeretettel és áldozatkészséggel álljunk munkába. Kevés szóval megértettük egymást. Intenciónkat a városi tanács megértő lélekkel méltányolta, s bennünket kért fel, Ihogy a törvényhatóság által megszavazott hitel igénybevétel ével lássuk el a szegedi hadtestbe tartozó katonákat karácsonyi ajándékkal. Ezen akcióhoz a szegedi társadalom is hozzájárult. Az ajándékokat, 'szeretetesomagofcat a hadkiegészitő és kerületi parancsnokság szíves közvetítésével juttattuk el vitéz katonáinknak, akiktől sok köszönő levelezőlap érkezett hozzánk. Amit nem küldhettünk el a harctérre, a helybeli katonáknak adtuk oda. A társadalomi adományaiból befolyt összeget a rokkant és vak katonáik számára átadtuk Orkonyi Ede kúriai biró urnák, valamint a hadbavonultak árvái részére begyült pénzt is. iSaját adakozásunkból száz koronát adtunk a Hadsegélyzö hivatalnak a katonák fehérneműire. A Felebaráti Szeretet Szövetség a legértékesebb magolt a miunikáskert-ék létesítésével vetette el, amely intézménj Szeged közélelmezésére és gazdasági viszonyaira máris nagy horderejű tényező lett. Ezer ember iratkozott be már ezideig is a Kertbérlő Társaságba. Egyik csoportunk a munkások élelmezését látta el nagy ambícióval. 50 fillérért meleg ebédet .adtunk. Ujabban felkaroltuk az urinőík otthonának létesítését is. A mostoha, nehéz gazdasági viszonyok közepette kötelességünknek tartjuk, hogy .a családjuktól elszakadt müveit, uri nőknek közös, barátságos otthont teremtsünk, ami által életük elviselhetőbbé és kellemesebbé válik. Kedves munkatársak: minket eddig csupán h tiszta szeretet tartott össze, .azonban a megindított mozgalmak ugy kívánják, liogy megalakuljunk. Legutóbbi értekezletünkön el :i« határoztuk a megalakulást. Az alapszabályokat dr Orkonyi Ede ur vezetésével egy arra kiküldött bizottság készítette el. Reökné vezetői jelentését az alakuló közgyűlés tagjainak zugó éljenzése között fejezte be. Utána dr. Kelemen Dezső olvasta fel a Szövetség minden sablontól eltérő alapszabályait, amelyek 2-ik paragrafusa, amellyel a Szövetség célját jelöli -meg, igy hangzik: — Az 1914-ik évben -a világháború kitörésekor Szeged szociális érzelmű, intellektuális asszonyai, az emberiség szociális hajait, lelki sebeit megértő nők tábora társult a célból, hogy a nép valláserkölcsi érzését emelje, anyagi helyzetét megjavítsa s a világháború pusztításainak következményeit gazdasági és társadalmi téren egyaránt enyhítse a felebaráti szeretet nemes parancsszavától megihletve. Mindenkin segíteni, mindenkivel jót tenni s amit az -emberiség egyik fele kénytelen feldúlni, lerombolni, azt igyekszik a másik fele meleg, szerető, alkonyi lelkiének odadó, nemes, önzetlen munkásságával pótolni, helyreállítani. Ezen célt kívánja a háború befejezése után is — szövetséggé al-akulva — szolgálni. Az alapszabályokban programmot is ad a Szövetség, amely .szerint kapcsolatot létesít a munkásosztállyal, gyermekvédelmi intézménye -ket szervez, munkásház-ak létesítését előmozdítja, Kezdeményezi a szükséglakások, foglalkoztatók, otthonok, melegedő szobák létesítését, ter.vezi az urinők otthonának felállítását. Nép,segítő hivatalt tart fenn, amelynek keretén belül figyelemmel kíséri a város -szegényügyi 'viszonyait és közreműködik annak enyhítésében. Az alapszabály-ok felolvasása után következett -a vezetőség m-egválasztás-a. A közgyűlés közfelkiáltással Reök Ivánnét választotta meg vezetőnek, társvezetőnek Mennyey Lászlónét. A többi tisztséget Reökné indítványára az alábbiakkal töltötték be: Főtitkár: Szamo-s.syné Tóth Margit, titkár: Z-soklos Benő, jegyző: Vásárhelyi Júlia, főpénztáros: Szele Róbertné, pénztáros: Nón-ay [ Dezső, ellenőr: B-ernáfsky Kornélné, ügyész; dr. Kelemen Dezső. «Baaa*aBsaeaas££aaax£S£saaBSBzsBiBaBasansaBHaB«BBBaiBaaaBBaBBBHRHsaBaBHEaaasB8sa.8a BBBBBaasazaBaBanaai* Írországban forradalom készül. A New-York Times nagy forradalmi propagandáról ad (hirt, amelynek az .Ame-rikában•laikó irek az .apostolai A t-öbb-ek közt ezt irja: Ez-er, meg ezer tevéi forog Newyorkbati és egész Amerikában .közkézen, amelyekben arra kérik ,az összes Íreket, hogy -adjanak Össze pénzt, hogy fegyvereket vásárolhassanak és elküldhessék azokat az Írországban elnyomott testvéreiknek, hogy ezek fölkelhessenek elnyomóik ellen. Ezeket a tevétekét a newyork-i Geraldine Club köz veti ti, feliratuk pedig: „Pénzgyüjtés Írország védelmére." Az -egyik tevéinek a tartalma: — Anglia elhatározta, ihogy a jövőben bevezeti Írországban az általános védkötelezettséget. Ennek következtében az ir név szilárdul el van tökélve, ez ellen minden rendelkezésre álló erejével védekezni. Ha már az íreknek meg kell halmok, jobbnak látják, ha Írország jogainak védelmében halnak .meg és határozottan vonakodnak, hogy Anglia érdekében az európai harcmezőkön atíészároltassák te -magukat. Amerika lőszergyárai most ,az angol kormány rendeletére „Riót shravnel"-vket gyártanak, azaz „lázadási srapnel"-eket. Ebből a sajátszerű lőszer-bal1 már sok eKszáÉittat'ott. És ezt a muníciót Írország ifjaira .akarják eltüzelni, mihelyt azok erőszákkal akarják az általános védköteleze-tts'ágnok Ir-országb-a váló bevezetését megakadályozni. Riót shr-ap netteket csak polgári lakosság ellen- alkalmaznak, hadseregek még sohasem használták azokat más 'hadsereg ellen. Anglia Írországot vérbe akarja fojtani! El fogják ezt tűrni az amerikai irek? Ha igen, akkor .a-z ő -lelkiismeretükön száraid rokonaik és test-véreik vére. Írország férfiainak máris sók a fegyverük és -olyan- drágán fogják eladni az -életüket, amilyen drágán csak lehet. Azonban még sincs elegendő 'fegyverük, azért pénzt kelt gyűjtenünk, hogy vásárolhassunk nekik. Minden ir fog erre adakozni. Aki nincs Írország mellett legnehezebb óráiban, ellene van. írassa bel-e Ön is -a -nevét a becsület listájába! Az ir egyesület -elnöke 'kijelentette, hogy mihelyt az angolok megkísérlik, hogy Írországban bevezessék a védkötelezettséget, az egész nép fellázad. Már sok fegyvert küldtek Írországba, amelyeket a kitörendő forradalomban fognak használni. Az ir testvéreket meg keli menteni az angol gyilkosoktól! Mihelyt elhangzik a- védkötelezettség jelszava, 200 ezer jól felfegyverzett ir esik neki Angliának. Anglia súlyos helyzete „alkatom" Írországnak, aminő sohasem fog többé kínálkozni, Néhány 'hónap alatt 400.000 ir fog Anglia éllén vonulni. Ho-gyan csempészhető át a -fegyver Írországba, azt nem mondhatja •m.eg, tény azonban, hogy már sokat juttattak honfitársaiknak. Az egyesült ir—amerikai társaságok elnöke, Spelissy, -ezeket mondta: — Ez egyszer az irek nem fognak az angol ágyuk élten vasvillával vonulni, mint régebben. Kétszázezer ir.nek iMauser-puskája van és mihelyt be akarják vezetni Írországban a védkötelezettséget, kitör a forradalom. El vannak látva -minden- modern: hadii eszközzel. Gázokat 'is fognak Írországban -gyártani. Amglia most szorult helyzetben van. Szövetségeseit megcsalta és: ezek tudják azt, aizért elégedetlennek vele. 'Angliának nincs -elég katonája és -az angolok nem akarnak katonáskodni. Most az íreket akarják arra kényszeríteni, hogy Anglia számára kikaparják a gesztenyét a tiizből. Ez azonban- -nem fog nekik sikerülni. '400.000 ir kész a. fölkelésre és Németország nem fog bennünket cserben hagyni. Mit .törődöm! én az amerikai semlegességgel?! Mi, irek, akik az angolok szörnyű elnyomása elől -menekültünk 'ide, megtesszük kötelességünket. Írországi testvéreinket nem (hagyjuk magukra; támogatni fogjuk őket -abban, ho-gy megszabaduljanak az- angol zsarnokságtól' ésmegcsinálják a szabad írországot. SZEGED, Köfcsey-utca 11. sz., mint hivatalos aláirási hely elfogad jegyzéseket a lll-ik kibocsátású 6' D eredeti feltételek mellett, és a jegyzések megkönnyítésére igen előnyös előleget folyósít. JEGYEZZEN HADIKÖLCSÖNT!