Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-23 / 256. szám

4 Pénzügyi gondok. Irta: dr. Sajtos Samu. Ezen cím .alatt a „Budapesti Hírlap" f. évi október 19-iki 291-iki számában Exner Kornél neve alatt megjelent -vezércikk azokkal az esz­mékkel foglalkozik, amelyek segélyéivel majd a háború lezajlása ntán az államháztartás mu­tatkozó szükségletét fedezni lehet és kelil. Szó sincs róla, sok kiaknázatlan terület van az államháztartás birodalmában, amelyek­ről még n,agy eredmény ékeit lehetne várni, de másfelől a mai aránytalanul igazságtalan, a viszonyokkal összhangzásban nem álló adó­rendszerünk átépitáse volna az első lépés a haladás felé. A liáboni által reánk kényszeritett hely­zet sok ezerféle gondolatot .vált k/i -az elmék­ből, amelyek egy-egy életrevaló részének meg­valósítása, vagy osak az ennek nyomán meg­indult -törekvés az elélhető sikerhez való kö­zeledés. Ilyen gondolat volt a jövedelemadónak hadsegélyezési célokra, való részleges életbe­léptetése a 20.000 koronán .felüli jövedelmekre nézve; bár ennek eredménye és az előkészítés­nél felmerült nehézségek még csak részben ismeretesek, mégis az az előnye meg van a pénzügyi kormányzat törekvéséinek, hogy ezen adónemnek az egész vonalon való alkalmazá­sához az első lépést megtette. A jövedelemadó részleges életbeléptetésének végrehajtása körül azonban olyan körülmények merültek fel, vagy inkább terv- esetleg ötletszerűen hozat­tak felszínre, -melyek folytán annak eredménye is nagyban befolyásoltatott. Mig ugyanis a törvény és a reá vonatkozó végrehajtási -uta­sítás szerint a 20.000 korona összjövedelem állapítja meg a jövedelemadó alá tartozaudó­ságo-t, vagyis lazt, hogy ki legyein az adós aila nya, és az adóalapot ezen összjövedelemből a törvény által megengedett tehhek levonása után f-enm-aradó rósz képezi, aiddig későbbi ren­delkezés folytán -az adóalanyiság a 20.000 ko­ronán felüli tiszta jövedelemhez kapcsoltatott, ami az eredmény szempontjából nagy különb s-ég, mivel lényegesen csökkenti a jövedelem­adókötelesek -számát. A tömény éis a végre hajtási utasításból ezt a. törekvést kiolvasni nem lelhet, ellenkezőleg ugy -a törvényen, mint az utasításon -a.z összjövedelem és a. tiszta jö­vedelem, vagyis az adóalanyiság és az -adóalap megállapításának eszméje buzódik végig. Hogy a törvény ós végrehajtási utasítás­nak ez volt a gondolatmenete, az minden két­ségen felül áll, -inert különben nem lett volna szükség az adóalanyiság és az adóalap külön n í-eghatár-o zás ár a. Az összjövedelem ugyanis egészen más, mint a tiszta jövedelem. Az összjövedelem va lam-ely személynek bármely -forrásibó-l eredő jövedelme, amelyből az -előállítási költségek levoin-andók, mig iá tiszta jövedelem a most em­lített -költségek figyelembe vételével megállapí­tott összjövedelem azon része, amely a törvény által .megengedett tenliek levonása után fenn­marad. A törvény célzata -teliát világos, min­den 20.000 koronán felüli összjövedelmet meg akart adóztatni, m-ivel azonban ezen törekvés oly terjedelmű munkálatot idézett, volna fel, amelyet az amúgy íis megfogyatkozott, erővel működő pénzügyi közigazgatás alig bírt vol­na el az első alkalommal, megelégedett a 20.000 koronán felüli "tiszta jövedelmek megadóztatá­sával. Eme magyarázat .mellett a törvény és an nak tényleges végrehajtása most már meg­érthető. Hir szerint a- jövedelemadónak az 1916. évre leendő kivetése .szintén 'tervbe van véve, amely törekvést a -háborús kiadások nagysága telje­sen indokolja, de ezen felül a kivetés jogos­sága mellett szól .ama körülmény is, bogy a jövedelemadó alá Tartozó adóalanyok, a háború hosszantartó ideje alatt olyan rendkívüli jö­vedelemihez jutottak, amelynek külön való megadóztatasa teljesen igazságos. Ha azonban a hír -szerinti törekvés megvalósul, az volna a kívánatos, hogy az 1915 évi kivetéstől eltérően nemcsak a 20.000 koronán felüli tiszta jövede­lem, hanem .a 20.000 koronán felüli összjövede S lem vétetnék az .adóalanyiság kritériumaként; ezm egsokszorozná -az adóalanyok számát, és a terhek levonása után fenmaradó tiszta jöve­delem, tekintélyes adót biztosítana. Hogy a háború után egész terjedelméoen .életbeléptetendő jövedelemadón felül melyek lesznek azok -a jövedelmi források, amelyekből az állam rendkívüli nagyságú szükségleteit fedezni fogja, előre -nem lehet tudni, de ezek között a -források között helyt k-ell foglalni a hadmentességi díjnak is, mert az a inai for­májában, ugy az adómorál, mint eredményes­sége szempontjából ki nem elégibi a kívánal­makat. Egyik jelentékeny forrása a várható jövedelem-többletnek a szesz is, amely után ki­vethető adóból eredő jövedelmet nem a tételek felemelése által, hanem az által látom bizto­sítva, hogy az előállítandó alkohol a tényleges termeLvény szerint kerül majd adózás alá. Ezen eszme megvalósítását is a háború érlelte meg és segítette elő. t-s pedig a ki-s­üistöknek !a községek által történt átvétele foly­tán. A községi főzdéknek az 1908. évi XXVIII. t.-c. által kontemplált Létesítése már ez't. a tö­rekvést célozta, de a végrehajtás oly nehézsé­gekbe ütközött, amelyek a megvalósítást aka­dályozták. A háború hosszas volta -kellett hozzá, hogy az eszme valóra vált-oziha-ssék és pedig a had­viselés eszközeinek -gyártásához szükséges réz biztosítása érdekében a pálinkafőző ki-süstö-k Lugano, október 22. Az olasz sajtó foly­tatólagosan 'kiemeli, hogy -mit tett imár eddig Olaszország a négyesszövetség érdekében -és -mit tesz majd még, -amiért — mondjak, — a Balkán expedícióban való részvétel alól fel kell menteni. A hivatalos Agenzia Italiana egyébként oz-t magyarázza, hogy la Balkánt illetően .a négyesszövetség had vezetőségei közt teljes az -egyetértés. Most már csak -arról van szó, hogy kivárjuk az eseményeket. A Giornale d'ltalia ismét védelmébe veszi Itá­liát azon rosszokaratu gyanúsítással szemben mintha titkon tekintettel volna Németország­ra. Akinek van látó szeme és laki az olasz hadvezetőség tetterejét ,az alpesi zónában fi­gyelemmel kiséri, annak meg kell győződnie arról, hogy ugy az olasz nemzet, mint az olasz hadsereg mindenkorra szakított egykori szövetségeseivel. Nem szabad tehát Olaszor­szágot elvonni az Alpoktól, lábol a négyess,zö­vetségnek értékesebb szolgálatokat tehet, minit, a Balkánon. Figyelemreméltó -a Balkán-akció érde­kében hevesen -agitáló Idea Nazionale egyik -cikke. Az, olasz ágyuiparnak ez a lapja azt mondja: Mielőtt Olaszország a balkáni-ak­cióhoz csatlakozik, közte és szövetségesei között teljesen férfias őszinteségre és vilá­gosságra van szükség. A Balkáni-vállakozás­hoz mindenekelőtt két dolog szükséges. Elő­ször, bogy -az, ös-szes szövetségesek egyforma elszántsággal és egyforma kockázattal vál­lalkozzanak -mindarra, -amivel az esetleges kudarc járna. Másodszor ki kellene kapcsolni -azt a veszélyt, mely Görögország -kétfes ma­gatartása folytán az antantot hátban fenye­geti. A filheíl,fenséggel tehát- szakítani kellene és. öklöt mutatni Görög-országnak. Mielőtt •ez a két elengedhetetlen feltétel nem lesz tel­jesítve, Olaszország mm jelenhetik meg a Balkánon szövetségesei oldalán. Az Idea Na­zio-naleban különben egy Athénből keltezett levél azt bizonyítja, Ihogy Bulgária és Görög­zeged, 1915. október 21. bÉÍ/M A G Y A R ÓR SZÁG 1 rekvírálása. állal, ami -azt jelenti, hogy minden község határában -csak annyi és oly terjedelmű­pálinkafőző üst hagyatott meg, amennyi a köz­ség határában termelt és pálinkafőzésre ha-sz uálh-ató anyagok ki főzésére elegendő; a meg­maradt üstök községi kezelésbe -mennek át. Ebben áll tehát ,a községi főzdák háború által történt megvalósítása. A,z első ne-lióz lépést tehát a háború által tercintett kényszerítő helyzet hozta meg, az eredmény biztosításához szükséges második fontos lépés, a tényleges termel vény -szerinti adóztatásra való áttérés már magától fog kö­vetkezni. Ettől az adóztatási rendszertől azért Vár­ható nagy eredmény, ráért az eddigi gyakorlat szerint az általányozás melletti adózásnál a tényleges termeivé nynek csak ki.s része került adó alá és pedig az ellenőrzés hiányossága, vagy épen lehetetlensége folytán, ami ezentúl a nyers termékeknek a községi főzde üstjein való kényszerű kifőzése folytán nem fog be­következhetni. Amig -az eddigi rend-szer mellett teremtett jövedelem is elég volt az állami élet 'Szükség­leteire, nem kellett ujabb bevételi forrásokról, vagy a meglévők intenzivebben való .müvelésé­ről gondoskodni; a háború okozta óriási szük­séglet fedezése azonban e téren a háború után, sőt már alatta is, valóságos szellemi evolúciót fog teremteni. ország megyeztek egymással és igy a négyes szövetségnek már most is ellenségei közzé kell számítania Görögországot. Más lapok is energikusan amellett szólalnak fel, hogy Gö­rög, országot meg k-ell rendszabályoizni s min­denekelőtt a görög kikötök blokirozását köve­telik. A Popolo d'ltalia íaz't mondja: Legfőbb ideje, hogy végét vessük a szavaknak és tet­teikhez -lássunk. Németország tesz s a négyes­szövetség fecsegő. „Rheingold' 'cím alatt egyébként ez a lap megint nekiront Német­országnak, hogy németellenes dühével tisz­tára -mossa szövetségesei előtt Olaszországot. Rosszal tes-zi, rn-ondja a lap, ha -az antant azt hiszi, h-ogy Olaszországnak a balkáni akció­ban való részvétlensége egy Németország által érccel táplált mozgalommal függ ös.z­sze. Ilyen -meggyanasítás sértő, sőt nevetsé­ges. Hogy .milyen sikere lenne Német-ország azon kísérletének, hogy az olasz közvéle­ményt arannyal megvesztegesse, az már má­jasban is kitűnt. Senkinek sem szabad teliát -azt hinnie, h-ogy -a Balkán-akció olasz ellen­zőit Németország megfizette. Elénk megelégedéssel ad a Corriere delta Sera, -a Secolo és a „latin civilizáció" többi szerve arról hirt, ihogy az olasz kormány leg­közelebb néhány kirgiz-törzset ereszt reá, a kiknek a vakmerősége mindenütt oly fénye­sen vált be. Ofctcomo Gandolfi olasz publicista a Na­tionaltidendében (Kopenhága) vázolja Olasz­ország keleti terveit és kifejezést ad azon elégtételnek, amelyet az olaszok Venizelosz bukása fölött éreznek. A görög király belpoli­tikájának a győzelme balomra döntötte Gö­rögországnak Kisázsiára, főleg pedig Szmir­n-ára va-ló aspirációit. Olaszországnak tehát már nem kell vetélytárstól tartania. Itáliá­ban azok az ígéretek, amely-eket -az antant Görögországnak azelőtt tett, niagy nyugtalan­ságot idéztek élő. A Messagero — a Morning Post jel-en­4aaaaiaaeaaaa*aEaaiiBii£<>£aBa&.!axsEtBBBBaaaaaaaaaaBBBaBaa9aBaaBBaaaBaBaaaaaaaaaaaaaaaBa aaaaaaaaBacaaaaaaBaa Olaszország közvéleménye ellene van a balkáni kalandnak. Az antant vádolja Olaszországot. — Olaszország öröme Venizelosz bukása fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom