Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-21 / 254. szám

Szeged, 1915. október 21. bÉÍ/M A G Y A R ÓR SZÁG 1 Romániában forradalmat szítanak a russzofifek. Besszarábia Oroszország ellen forda!. — A román kulfurliga leleplezése. A russzoíilek merészsége már. minden határon túlmegy. Most már 'forradalmat akar­nak szítani, liogy azután a zavarosban 'ha­lászhassanak. E •lelkiismeretlen terv ellen for­dul Z. C. Arbure híres publicista a Seara-ban és kifejti, hogy minden igaz román csak Besszarábia visszaszerzéséért kiizködik. A szenzációs cikket hü (fordításban .itt adjuk: Az egyéves háború folyamán kittint, hogy Románia 'legnagyobb ellenségeinek egyike maga a kultmiiga, Románia jövőjét fenye­geti. A liga ama botor erőlködése, hogy Ro­mánját a központi hatalmak elleni (háborúba kergesse, már-már lehetetlenné teszi Romá­nia természetes kiegészítését Besszarábiával. A liga nem a meggyőzés fegyvereive! küzd, hanem a !eg alantasabb szenvedélyeket szabaditia fel és viszályt szít az egyetértés legszüks-ágesebb p i! lanataiiban. A kulluriiigával szemben a Besszarábia felszabadítására politikai menekültékből és romániai felvilágosodott nemesen érző poli­tikusokból 'alakult egyesületnek teljes erejé­ből arra kell törkednáe, hagy ne csak para­lizálja, de teljesen ieihetótlenná tegye a muszka intézménnyé aljasodott kultiirljgát. Ez a munka nem nehéz, a pn-mpöló ligát meg­utálta minden nemesen érző ember Romániá­ban és csak .zsebelő terrorizmusa .hallgattatta el az embereket. De sietni kell, mert az oroszok türelmet­len ligista bérencei már vásárolják az emberek söpredé­két, hogy politikai gyilkosságra tanít­va he őket, megcsinálják u belső forra­dalmat akár, s a muszkakozák beavat­kozásával a felperzselt Romániát igy adják át gazdájuknak, A népnyuzó russz-ofileknek jusson eszük­be az 1907-iik év, amikor a népet zisidógyü­löletr-e készítették, liogy ne vegye ész,re, liogy a ma russzofil bojárok az ö végtelen nyomoruknak az okozói,és lett.a nagy zsidó­ellenes tanításiból bojárok megtámadása, ré­mülete és fogcsikorgatása. Ne játszanak a russzofil népnyuzó bojárok, ne hirdessenek német gyűlöletet, mert a nép ismeri ellenségeit; vigyázzanak, nehogy a németek ellen felfegyverzett nép újra u bojárok házainak felperzse­rrf. • pénteken, szombaton és :-: vasárnap :-: lésével feleljen. Most nem fordulhat­nak Ferenc József császárhoz, hogy nyomja el az ellenük fordult népei, most csak a muszka cár lehet a patró­nusuk. M'öldova és egész Románia csak ma menthető meg. Egyedüli mentségét csak a visszaszerzett Besszarábia adhatja meg. Nincs áld'OZlat, amelyet az ügy érdeké­ben megadni ne kellene. Lengyelország, Kurland, Besszarábia, Ukraina elvesztése Oroszország letö­rését jelenti s jelenti az egyetlen utat, módot és alkalmat, ami Romániát a tőle gazul elrabolt Besszarábiával megerősítheti. 'Bármely természetes és jogosnak lássék a románság egyéb aspirációja, — első és legszentebb kötelesség Bessz­arábia visszavétele a központi hatal­mak oldalán. Letörni Oroszországot, csatlakozni a központi hatalmakhoz, naggyá tenni Romá­niái s biztosítani jövőjét, ez a legszebb ideál. A fegyverszünet kérdése. Zürich, október 20. A Neue Züreher Zei­tung egyik legutóbbi számában vezércikket irt Fegyverszüneten át a békéhez ciimen. A lap azt a véleményét fejti ki, hogy a béke ér­dekében elsősorban a fegyverszünet sürgős létesítése szükséges. Ennek az elérésén kel­lene fáradozni-o-k a béke barátainak. Az ügy nem elérhetetlen, tekintve, hogy a semleges államok és a pápa minden különösebb nehéz­ség nélkül lépéseket telhetne mindkét hatalmi csoportnál és mert ez a fegyverszünet egyál­talában nem .befolyásolná a békekötést. Rö­viden szólva, az ellenségeskedésekben tartott szünet nem jelentene sem nyereséget, sem pe­dig veszteséget a küzdő felek számára. Ezzel szemben — irj'a a lap — felvethetik azt is, hogy a fegyverszünet után még hevesebben folynának a küzdelmek, ami a világháború tartamát meghosszabbítaná. Ennek dacára rendkívül sok hasznos dolgot hozhatna a fegyverszünet, amely előkészíthetné a béke gondolatát is. A terv megvalósítása nem üt­közne különösebb akadályokba ott, ahol álló harcok folynak. Nehezebb lenne a dolog az orosz hadszintéren és e percben sziinte elkép­zelhetetlen a Balkánon. A -tengeren pedig úgyszólván lehetetlen a fegyverszünet kér­dése, mert az aknákat és védmüveket nem távoiliitbatnák el és a különféle blokádokat se függeszthetnék fel. A bolgárok leküzdenek minden akadályt. Bécs, 'október 20. A-bolgár hadsereg had­műveleteiről szófiai távirat azt jelenti, -hogy a iBojadzsev -tábornok, a vezérkar volt főnöke parancsnoksága alatt működő csapatok á Ti­ni ok völgyén áthatoltak a célbavett pontokon, miközben -a s-z-erbek jól előkészített -és erősen Kiépített áüásái'kibau mindenütt a leghevesebb éllientáil'ást tanúsították. A negotin—sírumi­caii vonalon meredek Ihatárhegyeken való át­kelés igen jó te-ljesitménye a bolgár csapatok­nak, amelyek alig harminchat óra alatt ki tudták az átkelést a -szerbek legmakacsabb el­lenállása dacára, az utakat elzárták volt, több helyen kierőszakolni. Ez-ekbcn a harcokban, a melyek mind -kézitusával végződtek be, csak kevés foglyot ejtettek, -mert a szerbek nem adták meg magukat. Csak igen csekély -ma­radékoknak sikerült a visszavonulás. Erős harcok voltak nagy szerb gyalogsági csapa­tokkal a Timok völgyeiben a balinac—erven­jei vonalon K n yaz-eváctel keletre. A bolgár tüzérség a harcokban nagy 'mozgékonyságá­val és preciziójával tűnt ki. Az előrehatoló bolgárok minden ponton megtörték a szerb ellenállást és mindenütt visszanyomták a szerb vonalat. A Caribrod felől Pirotnak tá­madó bc-lgár csapatok is a legnagyobb sike­rekkel hatolnak előre a szerb vonalak felé, a miket egyes helyeken áttörtek. A harcok le­folyása azt bizonyítja, hegy a szerbek teljes katonai készültséggel állottak volt a bolgár határon. Sok helyütt franktirőrök bukkanna,k fel, akikkel 'kíméletlenül bánnák él. Ugy lát­szik, igaz az a hir, hogy a szerbek fegyvert adtak a polgári lakosság kezébe, hogy4 részt vegyen a harcokban, A szerb hadvezetőségé a felelősség tehát az e vidéken- való hadvise­lés elírna r a dlba t a t la n ke gyet le n sége iér t. Az olaszok szerint a görögök az árulók. Lugano, -október 20. Az olasz sajtó a né­gyesszövetség -balkáni diplomáciai és katonai kudarcáért Görögországot támadja. A Ropo­lo d'Italia és ,az Idea Nazioniale a cenzúra en­gedélyével a görögöket árulóknak, becstele­neknek nevezik. Csütörtökön, október 21-én © U) í­9 91 Q) E 9 E E © Li £ o -X N i i Előadások: 5, 7 és 9 órakor. : • Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom