Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-02 / 238. szám

Szeged, 1915. október 1. DÉLMAG YÁR ORSZÁG 5 nek. A községeknek jogukban fog állani akár kényszerszindikátusokat is létesíteni a keres­kedők akarata ellenére is, A kereskedők kö­telesek áruikat, amennyiben e •társaságok igényt tartanak rájuk, nekik átengedni. Ma­guk a társaságok alája vannak rendelve a magisztrátusoknak, illetve a községi elöljá­róságoknak, amelyek a vezetést fentartják, illetve átruházhatják másokra. A beszerzési társaságok szövetségekké tömöri ttetnek. A továbbiak arról 'rendelkeznek, hogy az élelmiszerek árusítása a kereskedelem és ipar kizárásával fog eszközöltetni. Ami az árszabályozást illeti, az 5000-nél több lakosú község köteles az árakat maxi­málni, a .kisebb községeknek pedig jogukban áll. A maximálás minden élelmiszerre, hus­és kolbásznemiire, tejre, vajra, tojásra, zsírra, margarinra és miizsirra, darára stb.-re álla­pítandó meg. De megáll a pi t ii a tó a maximális ár a szárnyasra, gyümölcsre, mézre, gyar­matárura is. i í'il A tartományi központi hatóságok na­gyobb egységes területekre átlagárakat is ál­lapíthatnak meg maximális és minimális "ha­tárral, de kizárólag maximális árak is szab­hatók meg. Mindezek óriási lépések az állami szo­cializmus felé és ez helyés is, mert a hábo­rúnak nem szabad visszariadni a gazdasági individualizmustól. Amint az egyes polgár a közjó érdekében életét is köteles föláldozni, ugy .az egyes, gazdasági üzemeknek i,s köte­lességük belekapcsolódni a megélhetési szer­vezette. Kiegészitésképen helyes a termelők kényszer uton való szervezése is. ami bizto­sítja a szükséges cikkeket. Azzal azonban, hogy egy-egy község szind-ikálja a kereskedőimet, vagy egyes termékek kereskedelmiét saját kezébe veszi, nincs még megoldva a kérdés. A .szomszédos termelőket arra kell ugyanis kényszeríteni, hogy termékeiket a piacra hozzák. Ha a ter­melők kényszer szervezetei és a beszerzőkéi összemüködnek, akkor az élelmiszerekkel való ellátás szervezettsége tökéletes, főleg ha a .községeknek jogukban fog állani a terme­lőktől a község területén kivül is akár kény­szerűtől! a cikkeket beszerezni. Ezzel az ár­megállapitó bizottság működése is hasonlít­hatatlanul egyszerűbbé válnék. A szövetségtanács uj gazdasági intézke­dései a német nemzetre mindenesetre ismét hatalmas szervezési 'feladatokat rónak/Ezek­nek a megoldásához abban a 'tudatban lát hozzá a német nép, hogy minden magánérdek a közérdek alá rendelendő. (Az egyesek tűiéte­szik magukat a kényszer érzésén ós azon lesznek, hogy a gazdasági ihar'c lövészárkail­ban 'mindenki ember legyen a talpán. »»iiHii„imHiMgmiia<»Hm„iiam(iiimmiiami •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••dsiii A bolgár állásfoglalás okai. — Ferdinánd király és Tisza István. — Diplomáciai forrásból Bécs, október 1 jelentik: Bulgária mtenetkészen s menetiránya előtte áll. 'A viszonyok nyomása alatt Ferdi­nánd királynak el kellett rendelnie a mozgó­sítást és minden bolgár tisztában vele, ihogy miért siet ő a zászlók alá. Ferdinánd király minden kísértéssel és csábítással szemben el­határozta, ho'gy tiszta nemzeti politikát kö­vet, a spekulációnak s a kalandvágynak tért nem nyújt és ennek 'felismerése minden bol­gár szivében őszintén érzett lelkesedést kelt. Ferdinánd király mögött a komoly meg­próbáltatás évei állanak s a sors laz. ő népét is súlyos megpróbáltatásoknak tette ki. Emlékszünk arra a késői őszi napra, 1913-ban, amikor Ferdinánd király a Kóburg Fülöp-palotában gróf Tisza István látogatását fogadta. A nyilvánosság sem erről a találkozásról, semi az akkor végbement beható eszmecse­réről nem szerzett tudomást. Felette érdekes körülmények között időzött akkor a bolgár király heteken át Bécsben, ahová a iBalkán­íhelyzetről a legvadabb ihirek érkeztek, amely­0 *w 0 M o g Telefon 872. SZÍNHÁZ. - 0 * 0 0 0 Telefon 872 g II IW 0 Szombaton és vasárnap, október 2. és 3-án: HÜ Az évad legnagyobb filmszenzációja Az aiaskai aranybányászok életéből 8 felvonásban. 0 0 0 Az előadások két és fél óráig fartanak. 0 - Számozott helyek, su 1 0 ___ 0 —— g Előadások szombaton fél 5, 7 és fél 10 órakor, vasárnap fél 2 órától, az utolsó előadás fél 10-kor kezdődik. 0 g fat g Vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel mérsékelt hely áru előadások. Pénztárnyitás 9 érakor. ®l Ój]Bl|Sj| S|]0ji6jj8j S • slís|!^j]s]!ainKl|salÍK|j alÍSÍÍKIj|M|j B S íi f íí ® Jl 03.fl • jj SS I [ B i • n • s • • • • • n 2 % 0' nek csak Ferdinánd királynak Szófiába való hazatérése vetett véget. Talán, akkor 'tanulta meg a bolgár nép — királyától a 'legszegé­nyebb pórig — annlak a helyes felismerését, hol találhatja meg valóban megbízható barát­jait s hová fordulhatnak a baj és a szükség napjaiban a legteljesebb reménységgel. Szövetségeseitől megcsalatva és hátbatámadva, hatalmas intrikusok­tól tőrbe csalva — akik a boldogító angyal álarcában léptek fel s operál­tak — Bulgária a bukaresti fait ac­complija előtt állott és Berchtold grófnak volt meg a bátorsága, hogy az orosz-angol gyámkodó diplomá­cia ratfinált módon elgondolt és erő­szakosan létrehozott írásműve ellen nyiltan protestáljon. Kevéssé előrelátó politikusok akkor káromol­ták nyiltan és suba alatt Berdhtoldot, most azonban mindenki látja, hogy Ausztria-Magyarországnak a buka­resti béke ellen felvett harca Bulgá­ria iránt meleg barátsággal teljes nagyszabású politika volt. Ritzow, az akkori berlini bolgár követ, kellőleg értékelte akkor a ml magatartásiun­kat. Neki nagy befolyása van otthon, hiszen. 30 évvel ezelőtt személyesen szerepelt Kelet­Rumélia bekebelezésénél. 0 ismeri a bolgár néip évtizedes szenvedéseit az orosz akna­munkák miatt. És minden bolgár ember tud­ja a históriából, hogy Oroszország milyen ádáz élllensége volt az egységes és független Bulgáriának. És mikor Bulgária elég erős. x olt már, liogy saját 'lábán álljon s hajlandó volt Oroszországgal szemben a kiengesztelő­dés politikáját akceptálni, melynek jeléül Bo­ris trónörökös áttért az orthodox hitre s a cár keresztapaságával dokumentálta a meg­bék|lést: mi volt ezért Oroszország (hálája? A bukaresti béke. Ilyes sok-sok tanulság és okulás után Bulgária joggal egyesitheti fellépé­sében saját exisztenciális feltételeit az érzelmi politikával. A mozgósítás még nem jelént háborút és a fegyveres semlegesség nem jelenti a had­üzenetet. De ha Bulgária megindul, akkor az ő menetelésének iránya Csakis régi ellensé­geinek és megront ói nak frontja ellen vezet­het. 00000 ODOaEJOOODÜO "og -Kré m

Next

/
Oldalképek
Tartalom