Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-15 / 223. szám

4 DELMA GYÁROSSzm Szeged, 1915. szeptember 15. nézőpontból pedig még terhességében is: parancsoló a megoldása. IMost: a háború alatt és után ezerszer inkább, mint eddig. Mert egy percre se gondolja, kedves uram, hogy ez ia nagy gyermekhalandóság: háborús produktum. 'Az előző érvekről készitett statisztikáim megmutatja, hogy ez a nagy nemzeti szerencsétlenség ifix és stabilis. Nem mondom, hogy a íhálborunak nem volna hatása e kérdésre. Sőt: igen nagy. 5—37 százalékkal emelked'ett fel az alsótanya egyes kerületeiben a kezeletlen gyermekhalottak száma a háborn éve alatt a megelőző évivel szemben. Nem is sok — mondanák egyes optimisták. Ám tessék ehhez hozzávenni, hogy a háború előtt is 10—66 százaléka a gyermekhalottaknak orvosi kezelés hiányában (sic) pusztult el. (És az a 5—27 százalék csak háborús plusz. Ez persze már a háború „vissza csapása" az amúgy is nagyon mélyen álló erkölcsi nívóra. De nagyon is szalad a tollam, pedig ön szép kis cikket kért tőlem. Nagy lett és nem is — szép. De befejezem. A jövő? A segítés lehetősége? Könnyű látni az útját, csak sok jóakarat, sok figyelem és sok cselekvés kell hozzá. Ugye ért engem, uram? Sok cselekvés. Nem — akták. Népies nyomtatványok orvosok kezeiből. De ezekben a nyomtatványokban ismert, a nép által szeretett és becsült papoknak, képviselőknek, vezető embereknek a kezeirása is benne kell, ihogy legyen. Az orvos tanít, a többi majd preminuál egyik: a lélekre, egyik a vallás meggyőző erőjével, egyik személye befolyásával. Ugyanily irányú népies előadások, melyek vannak oly fontosak, mint a — hogy példát mondjak — tehén trágya alkalmazása. (Amelynek fontosságát azonban nem akarom ezzel kisebbíteni.) Ellenőrző bizottságok mindenféle fajtájú és állású, lehetőleg befolyásos emberekből, a melynek feladata: az elhanyagolásra hajlandó anyák1 ellenőrzése, a jók esetleges jutalmazása (mert ugy-e van olyan fontos még gazdasági nézőpontból is a gyermek, mint a — sertés és a ló, pedig ezeknek évenként 4— 5 kiállítása is van az Alsóközponton). Legyenek nyilvános gyermekbemutatások is. Dijakkal, az áldóját, még ha 10 forinttal fognak jutamazni egy szépen tartott — ikergyermeket. Ki kell tanítani már az iskoláslányokat az anyaság eéhetésére és fiziológiájára. És félre kell dobni a mai társadalmi álerkölosöket, mely törvénytelennek bélyegzi az anyakönyvi hivatal .által meg nem pecsételt házasságból származó gyermeket, de törvényesnek ismeri el <a házasság keretén belül — törvénytelen módon született, legalább is ötszörannyi törvénytelenséggel létrehozottakat. Napközi otthonokat kell felállítani a népesebb helyeken, legalább az őszi-tavaszi munkaidőre, ahova a munkába menő anya beadja, és ahonnan a munkából hazatérő elviszi a gyermekét. Alhol egész nap gondozzák, helyesen táplálják és este visszaadják az anyának. (Ehhez nem kell más, mint egy egészséges ház, 3—4 jő dajka, no meg egy kis: akarat.) De bocsásson meg, ihogy ily sokfelé elkalandoztam és engedje meg, hogy megköszönjem érdeklődését, ami leginkább mutatja azt, ihogy nem egészen hiábavaló lesz a munkám és azt, hogy ön uram, segíteni fog benne. Szive® üdvözlettel igaz híve: Dr. Pártos Zoltán. Belvárosi Kávéház Elsőrendű kiszolgálás. — Jó kávéházi italok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szives pártfogást kér Radó Ignác, kávés. 52,000 korona drágasági segélyt adjon a város tisztviselőinek. — A pénzügyi bizottság ülése — (Saját tudósitónktól.) A pénzügyi bizottság kedden délután négy órakor a városháza tanácstermében dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével ülést tartott. A pénzügyi bizottság — nagyon helyesen — javasolja a kisebb fizetésű városi alkalmazottak számára drágasági segély megszavazását, tekintet nélkül arra, hogy élveznek-e családi pótlékot vagy sem. A bizottság a nőtlen városi alkalmazottaikat kizárta a segélyezettek sorából, pedig nagyon helyesen érvelt Wimmer Fülöp, amikor azt vitatta, hogy kéthárom koronás napi fizetésből magános embernek sem lehet a mai drága időkben megélni. A közgyűlés bizonyária nem lesz ilyen szűkkeblű, hiszen Scultéty Sándor főszámvevő számításai szerint ezeknek az alkalmazottaknak havi tiz koronával leendő segítése nem került volna a városnak — félévre számítva — 5—6 ezer koronájába sem. Balogh Károly tanácsos jelentette, hogy a pénzügyi bizottság legutóbbi gyűlésén hozott határozathoz képest Soultéty Sándor főszámvevő elkészítette a városi alkalmazottak drágasági segélyezéséről, szóló kimutatást. E szerint 3200 korona fizetést véve maximumul a segélyezésben', ügy, Ihogy a feleség után 10 s a gyermekek után 3 gyermekig 5—5 korona -havi segélyt kapnának a városi alkalmazottak, nem számítva ezek sorába a berukkoitakat, havidíjasokat, valamint papokat, kántorokat, harangozókat és orvosokat, akiknek jövedelmét nem a fizetésük képezi, a segélyezések 45.870 koronájába kerülnének a városnak. Ebből az összegből a házipénztárt terhelné 27.900 korona, a rendiőrségi államsegélyt 8780, az utalapot 2700 korona, a hiányzó összeg pedig a különböző alapokat. Ha az emiitett feltételek mellett, de 2000 korona évi fizetést vennének a segélyezés maximumául, ez az összeg 8070 koronával lenne kevesebb, tehát mintegy 38.000 koronába kerülne a segélyezés. Ma minden városi alkalmazottat drágasági segélyben részesítenének, tekintet nélkül évi fizetésének a nagyságára, a 45.870 korona 2700 koronával emelkednék. Ha minden' rendszeresített városi alkalmazott 10 százalékos drágasági segélyben részesülne, a segélyezés évi összege 115.000 koronára rúgna. A maga részéről azt javasolja, hogy tekintve a város nehéz, pénzügyi viszonyait, csak az arra rászorulókat részesitsék drágasági segélyben. Igy 45.870 korona lenne a félévi segélyezés összege. Wimmer Fülöp: Mielőtt tárgyalásokba bocsájt'kóznának iá kérdés fölött, állapítsuk meg, hogy havidijasok azok, akik rendszeresen vannak alkalmazva. A bizottság ezt a megállapítást elfogadta. Balogh Károly: Ha a 'havidíjasoknak: egy havi fizetést adnánk drágasági segély gyanánt, a 45.870 koronás tétel 5700 koronával emelkednék. Ha mindazokat segélyben részesítené a város, akik már legalább egv év óta a váras szolgálatában állanak és pedig egy havi fizetésüket adnánk drágasági segélyül, körülbelül 5000 koronával emelkednék a tétel. A pénzügyi bizottság hosszas vita után elhatározta, hogy mindazokat a havidíjas városi alkalmazottakat drágasági segélyben részesitik egy havi fizetésükkel, akik a .miult év augusztus elseje óta a város szolgálatában állanak. Becsey Károly indítványozza, (hogy a drágasági segélyt ne csak 3 gyermek után adják, hanem minden gyermek után. , Balogh Károly: Mikor 300 koronát vettem segélymaximiumu'l, azért tettem ezt, mert a 3200 korona után azonnal a 3500 korona évi fizetésű alkalmazottak következnek. Ha tehát 300 koronánál több segélyt adnánk a 3200 koronás évi fizetésű alkalmazottaknak, azok oly helyzetbe kerülnének a drágasági segéllyel, mint a régebben alkalmazott 3500 koronás évi fizetésüek. Mindazonáltal, nem ellenzem az indítványt, ösak attól, tartok, •hogy ez elégedetlenséget talál szülni. Somogyi Szilveszter: Nem kerülne lényegesen többe a városnak. Balogh Károly: Ismétlem, nem ellenzem az indítványt, csak figyelmeztetésül mondtam el az előbbieket. Somogyi Szilveszter: A drágasági segély ügyében szükséges a miniszter jóváhagyása. Ezt hamarosan kisürgetjük. Hanem én. attól tartok, hogy a miniszter, aki á rendőrségi államsegélyt a rendőrség fejlesztésére kívánja fordítani, nem hagyja jóvá, hogy mi ebből 16.000 koronát drágasági segélyezésre fordítsunk. A bizottság ugy határozott, hogy kis formai változtatásokat eszközöl a bejelentő hivatal körül, hogy ez az eshetőség be ne következzék. Becsey Károly javasolja, hogy a nyugdíj asokat is részesítsék drágasági segélyben. A bizottság ezt az indítványt nem fogadta el. Wimmer Fülöp inditványozza, hogy a nem családos városi alkalmazottakat is részesítsék havi 10 koronás drágasági segélyben. Az egész dolog alig 3000 koronával kerülne többe a városnak. Pedig a legényemberekinek úgyszólván többe' kerül a megélhetés, mint a családosoknak. Hasonló érteimben szólalt fel Weiner Miksa is. A pénzügyi bizottság négy szavazattal három ellenében ugy döntött, hogy csak a családos alkalmazottakat részesitik segélyben. A harctéren levő városi alkalmazottak feleségei és gyermekei szintén részesülnek a segélyben. Nem kapnak segélyt a katonának bevonult havidíjasok, a papok, kántorok, harangozok, orvosok. A pénzügyi bizottság megállapítása szerint egy félévi segélyezés igy 52.000 koronájába kerül a városnak. A segélyezések a rendkívüli alapból nyernek fedezetet. Ezután a tárgysorozat többi pontjainak Ietárgyalásálboz kezdett a bizottság. Balogh Károly jelentette, hogy főszámvevő jelentése szerint a szegényalap teljesen kimerült. 25.000' koronával kell az alapot emelni. Indítványozza a kért 25.000 korona kiutalványOiZását a rendkívüli alap terhére. A bizottság az indítványt elfogadta. Tudomásul vette a pénzügyi bizottság a közúti vaspálya beterjesztett mérlegét. Jelentette a bizottságnak Balogh Károly, hogy a hadisegélyezés alapja javára felvett 200.000 koronás kölcsön ügyében, amit a kölcsönt folyósító budapesti bank a bank-kaférfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széehenyi-fér 17. Telefon 855.