Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-05 / 216. szám

DÉÍiMAGYAROBSZÁé. Szeged, 1915. szeptember 6. Az olaszok tevékenysége alábbhagyott. Budapest, szeptember 4. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A lavaronei fen­sik és tolmeini hidfö elleni meddő támadá­sok óta az olaszok tevékenysége szembe­* tiinö módon elábhhagyott. Tüzérségi har­coktól eltekintve, tegnap csak az emiitett hidfö déli részénél volt számottevő harc. Ez — mint rendesen — az ellenség visszaveré­sével végződött. Ugyanez 'volt a sorsa azon támadásnak is, amelyet az olaszok ma kora reggel a Dolomit-szakaszon a Boden-Alpe­ról az Inniohridel ellen intéztek. Hőfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Hogy állítják fel az olaszok a mérleget. Genf, szeptember 4. A római Tribuna cikket ir arról, hogy az antant-államok egyes politikusai aggodalmakat táplálnak amiatt, Kopenhága, szeptember 4. A Rjeas írja: Miniszterelnöknek Polivanov tábornokot ne­vezik ki, mivel az álíamügyeknek energikus vezetőre van szükségük. Genf, szeptember 4. A Journal de Gé­névé egy moszkvai levelet közöl, amelyben a levélíró kifejti, hogy az orosz vereségek előidézik az ország belső felszabadulását A nép fölébredt és a 'felszabaditási mozgalom többé el nem fojtható. A keletgaliciai és volhiniai harcok. A sajtóhadiszállásról jelentik az Esti Ujsagnak: Keiet-Galiciában arcvonalunk kö­zeledik a Szereth-vonalihoz, amelynek átjá­róit hidfök védik. Bohm-Ermolli táborlnok serege elérte ^Radzivilovot. A diadalmas oiffenziva, amely ilyenfor­mán északon már átcsapott az orosz ba­tárra, lejjebb, déJ felé pedig erősen közele­dik a határhoz, az elmúlt hónap 27-én in­dult Gologorjtói, abol az ötödik, pozsonyi hadtest heves csata után áttörte az orosz frontot, Gologorj a lemberg-tarnopoli va­súti vonal alatt husz kilométernyire és az azóta már szintén ielszabaditott Uloeovíól nyugatra van. A hadtestnek, amely a hősi csatát vivta a hatalmasan elsáncolt ellen­séggel, Goglya altábornagy a parancsnoka és magyar, továbbá bukovinai csapatok­ból áll. , . Az orosz fogolytisztek rettenetesnek mondják a csatát s különösen tüzérségünk félelmesen pontos munkáját emlegetik bor­zongással. A nehéz lövedékek lépésnyi tá­volságban egyenese,n a lövészárlkokba vág­tak és mindent elpusztítottak. A „vasdivi­zió" — ez volt a neve a szembenálló orosz erőnek — már az ágyutiizben megingott s igy a heves szuronyroham, amelyben külö­nösen a nagybecskereki 29-ik gyalogezred tűnt ki, könnyen kivetette az oroszokat állásaikból, A galiciai fronttól északra heves har­Ihogy Németország Oroszországban, .Belgi­umban és Észak-Eraneiaországban nagy te­rületeket tart megszállva és ezeket a hadál­lásokat az esetleges bqkekűntferenoia meg­kezdésekor ngay súllyal vetheti a mérlegre. A Tribuna megjegyzi, hogy az antant is igen fontos öbjuktumok birtokában van, igy külö­nösen a tengeri forgalom uralma és a német gyarmatok, melyeknek értéke legalább is annyi, mint a keleti és nyugati német hódí­tások jelentősége. Brescia bombázása. Zürich, szeptember 4. A svájci lapok egyre bővebb részleteket közölnek a magyar és osztrák repülők legutóbbi sikeres támadá­sáról Brescia ellen. A Ziircher Zeitung mi­lanói tudósítója azt jelenti, hogy a magyar és osztrák repülök -sikeresen bombáztak egy gyárat, amelyre egy homokzsákot is dobtak. Ebben a homokzsákban megtalálták Lehmann aviatikus névjegyét. A pilóta minden bom­bája a legalkalmasabb helyre esett. cok folynak Dubnó és Luck között s kemény harcban erőltetik csapataink Breszt-Li­tovszktól északkeletre a Jasiolda-átkelé­seket. A most közétett lucki zsákmánysta­tisztikában feltűnő a tüzérségi zsákmány csekélysége. Ennek a volhiniai várhárom­szögnek oflfenziv-támaszpont jellége a ma­gyarázata. Az ágylukat elhozták belőle, Ihogy a harcokat támogassák velük s nem volt több idejük arra, hogy vissza is vi­gyék. Az ágyuk legnagyobb része előnyo­mulásunk során került a kezünkbe. Ágguharc a hesszarábiai fronton. Csernovic, szeptember 4. .Csernovictól északnyugatra, a Pruth-folyótól északra, a beszarábiai határ közelében tegnasp egész nap igen intenziv tüzérségi tevékenység fej­lődött ki. Az oroszok nagykali'berü ágyuk­kal nyugtalanítani akarták frontunkat, Ugy látszik erős tüzelésüknek az volt a célja, Ihogy fedezzék a front mögött folyamatban levő katonai operációikat. Egy orosz re­pülő tegnap frontunk fölött mutatkozott és több bombát vetet le a nyilt mezőn, mert ott sejtette ütegeinket. A bombák explodál­tak ugyan, azonban a legkisebb kárt ' sem okozták. , i Csapataink nagy részét nem sokára elvihetjük az orosz frontról. Stockholm, szeptember 4. A „Stock­hoihris Dagblad" katonai munkatársa az oroszok visszavonulásáról a következőket irja: Az orosz hadvezetőség ez idő szerint nem óhajt küzdelembe bocsátkozni: ez jel-' lemzi néhány szóban a keleti harctér kato­nai helyzetét. Kétségtelen, hogy az orosz hadsereg nemcsak muníció-hiányban szen­ved. A' katonaság morális küzdő ereje is lé­nyegesen gyöngült. Ilyen körülmények között az orosz had­vezetőség részére nem is maradihatott más megoldás, mint a „közvetlen védelem", va­gyis a visszavonulás taktikájának alkalma­zása. Ez a védekezési mód, még ha terv­szerű visszavonulásból áll is, amely lassan, rendszeresen, a terület előnyeinek kihasz­nálásával történik, igen sok veszélylyel jár a visszavonuló seregre nézve, ugy hogy ez mindig csak utolsó eszköz lehet egy had­vezér kezében. A már Kovno és Breszt­Litovszk eleste előtt is morális erejében, rendkívül meggyengült orosz sereg bátor­sága a Rokitno-mocsarakon való vissza­vonulás közben a bizonytalanság és félelem érzésévé változott, amely lassankint előbb a közeli, aztán a távolabbi polgári nép, szóval az egész orosz birodalom polgári lakosságá­ra is átterjed. Ma már nemcsak az orosz ve­zetőség által áldozatul odadobott Lengyel­országról, hanem Nagy-Oroszország terüle­téről van szó, melyből a nagy visszavonulás következtében egyre nagyobb részeket tesz­nek ki a pusztulásnak, mind több s több száz­ezernyi lakosság kényszerül a menekülésre és ezek a félelmet mind nagyobb körben ter­jesztik. Egy ilyen ország újonnan kiképzendő újoncaival ép oly kevéssé lelhet még hosszú idő multán is offenzívába átmenni, mint az immár négy hónaip óta egyfolytában futó, fá­radt és lerongyolódott katonasággal. Egyéb­ként nemi hisszük, hogy a németeket túlsá­gos messzire vinnék az ország belsejébe. Mi­helyt az oroszokat Polézia mocsaras talaján tul visszavetették, a központi hatalmak aránylag csekély erőkkel képesek hadállásai­kat minden orosz támadás ellen megvédem, mialatt seregük főrészével a világháború más színterén jelenhetnek meg. Az oroszok Minszknél akarnak szembeszállni. Krisztiánra, szeptember 4. Az Alfíenpós­ten irja: Az oroszok visszavonulása Minszk irányában olyan gyorsasággal történt, hogy még arra sem maradt idejük, hogy az elha­gyott falvakat felgyújtsák. A Minszktől Szmolenszk és Moszkva felé vezető vasutvo­nalak és országutak i menekülőkkel vannak tele. Az orosz hadvezetőség ugy látszik, el­határozta, hogy Minszknél ütközetbe bocsát­kozik a szövetségesekkel. Az orosz tisztikar 68 százaiékos vesztesége. Berlin, szeptember 4. Kerülő utón jelen­tik Pétervárr'ól: A pétervári katonai és ten­gerészeti bizottság tegnapelőtt kezdte ,meg tanácskozásait arról, hogy miképen lehetne segíteni a hadsereg tiszti hiányán. Polivanöv hadügyminiszter emlékiratot terjesztett a bi­zottság elé, amelyből kiderül, hogy az orosz hadsereg halottakban, sebesültekben és fog­lyokban mostanáig hatvannyolc százalékot vesztett tisztikarából. Japán féltékeny Amerikára. Kopenhága: szeptember 4. Orosz újságok jelentik Tokióból: A japán sajtó növekedő nyugtalansággal nézi Amerika gazdasági sike­reit Kínában és az amerikai veszély jelszavát hangoztatja. A japán sajtó kifejti, hogy Amerika nyilván Kinával való szövetséget készit elő és bankokat, hajótársulatokat és egyéb ily vállala­tokat alapit, miáltal magához ragadja a gazda­sági hatalmat. Az orosz államügyek is rosszul állnak. • A . V

Next

/
Oldalképek
Tartalom