Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-04 / 215. szám

Szeged, 1915. szeptember 4. ÜÉLMAO'Y AÉORSZÁ G. Angol buvárhajók a keleti tengeren. Krisztiánia, szeptember 3. Stockholmból táviratozzák az Aiftenpostennek: Az E. 18. egyik megmentett angol matróza egy előkelő dán tengerésztiszttel közölte, hogy az ő bu­várlhájójával együtt még tizenkét angol ten­geralattjáró kapott megbízást arra, hogy kí­sérelje meg a behatolást a Keleti-tengerbe. Ezek közül egynek még a saltholmi katasz­trófa előtt vissza kellett térnie Angliába, mig a többi tizenegynek sikerült a Keleti-tenger­be bejutnia. „Rettentő számok." Bern, szeptember 3. A Bemer Tagblatt „Rettentő számok" dm alatt kommentálja a szövetségesek augusztusi óriási eredményeit, a foglyok és a zsákmány óriási mennyiségét és rámutat arra, hogy bizonyára ujabb száz meg százezer halott is hozzászámítandó. A cikk ezeket mondja: Hogy ilyen veszteségek mellett hogyan beszélhetnek arról, hogy az orosz hadsereg ép és sohasem volt oly szi­lárd, mint most, érthetetlen előttünk. Mégis találkozunk bizonyos lapokban ezzel az állí­tással. A háború ugy látszik, a hazugságnak és a ferdítésnek olyan atmoszféráját terem­tette meg, amelybe nemcsak a sajtó egyrésze, hanem egész népek is beleburkolóznak, hogy szemük ne lássa az igazságot. De (fel fognak ébredni és leszámolnak azokkal a kormányok­kal, amelyek annyi ideig ifiéire vezették őket. Svájci hazugság szerbiai hadjáratunkról. Zürich, szeptember 3. Reisz R. A., a laus­sanni egyetem tanára szerbiai ofifenzivánk után az antant megbízásából szerbiai tanul­mányútra indult s állítólagos tapasztalatait tendenciózus munkában tette közzé ezzel a címmel: „Mint viseltek hadat Szerbiában az osztrákok és magyarok. Egy semleges meg­figyelő személyes tapasztalatai E munkát, amely imiost német fordításban is megjelent, a komoly svájci sajtó szokatla­nul éles hangon bírálja, A Neue Zürcher Zei­tung a következőket irja Reisz könyvéről: „Már a munka cime is valótlanságot tar­talmaz, mert személyes tapasztalatok nincse­nek benne. A szerző egyszerűen tovább adja, amit kézen-közön hallott, még pedig oly elfo­gult és pártoskodó színezéssel, amely minden svájcit megbotránkoztat. Az ilyen eljárás az országnak érdekei ellenére van és érthetetlen az a vakmerőség, mellyel a szerző tüntetően utal semleges voltára." Ennek az éles bírálatnak és a svájci köz­vélemény általános felzúdulásának máris megvolt az a hatása, hogy az állami cenzúra egyelőre megtiltotta a munka forgalombaho­zatalát, amig annak ujabb felülbirálatával el nem készül. Hollandia háborús tanúsága. Hamburg, szeptember gyarmatügyi minisztérium 3. A hollandiai hivatalos lapja rendkívül érdekes közleményben fejtegeti mostani gyarmatlhábonu tanulságait. A (hiva­talos "közlemény szerint Hollandia ezentúl is gyarmatai fegyveres védelmére kényszerül, mert amig, a nagy kontinentális haderővel rendelkező nagyhatalmak gyarmatai sorsa az európai csatatereken dől el, addig a hol­land gyarmatok érdekében az anyaország közvetett akciót kifejteni nem lenne képes. Ezért e gyarmatokat a Ihelyszinen meg "kell erősíteni s birtoklásukat nagy tengeri had­erővel biztosítani. A háború kitörése előtt ké­szült el Hollandia flottaprogramjával, amely­nek első része nyolc dreadnouglht építésének terve volt. E tervvel a háború tanulságainak hatása alatt immár véglegesen felhagytak. Védelmi flottának buvárhajók jóval értéke­sebbek az uszó hajóváraknál. Németország és Svédország. Krisztiánia, szeptember 3. Stockholmból táviratozzák az A'ftenpostennek: Wedel her­ceg, Elzász-Lotharingia volt helytartója, a napokban Stockholmba érkezett. Minthogy a íerceg felesége svéd arisztokrata családtól származik és mint Vilmos császár főszárny­segéde és bizalmi embere bizonyára alapos ismerője a császár szándékainak, Stockholm politikai köreiben a látogatásnak nagy jelen­tőséget tulajdonítanak. A herceg Dánián való átutaztában hosszas megbeszélést folytatott KoperJhágában az ottani német követtel. Po­litikai körökben azt hiszik, 'hogy különösen két kérdés az, amely Wedel herceget Svédor­szágba hozta: az egyik az olanái szigetek kérdése, melynek viszanyerése a svéd nem­zet leghőbb kivánsága és amelyeket esetleg védország részére Németország okkupál, a másik azoknak a kérdéseknek tisztázása, a melyek előállhatnak, mihelyt a németek to­vább előnyomulnak a finn öböl környékén. Pénzügyi tanácskozás Londonban. -Krisztiánia, szeptember 3. Péter várról táviratozzák az Aftenposten-nak: Az orosz pénzügyminiszter a hitelügy iroda igazgató­jával együtt Stockholmon át Londonba uta­zott. Odautazik a francia pénzügyminiszter is, hogy együtt az angol pénzügyminiszterrel, a pénzügyi helyzet .tekintetében fontos és sür­gős intézkedéseket megállapítsák. (volt Konrád) Róka utca 6. sz., Szeged pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. 11 • 18 GYÓNIGÉZA przemysl versei. Ára 1 korona. Kapható: VÁRNAY L. :: könyvkereskedésében. :: Bélmagyar ország zíSfizefém éta Szegedem agy évre . . félévre . . negyedévre . így hónapra. 24.­kor. 12, ­6.— 2.­* pénteki bemutatója nyári helyiségében fényesen sikerült. ismét 2 előadás este 7 és 9 órai kezdettel. Jegyek válthatók d. e. 10-12-ig, d.u. 3 órától. Huszárfőhadnagy szökése orosz fogságból. — A hazafias lengyelek segítsége. — Sajfőhadiszállás, szeptember. A tizenhármai jászkun huszárok egy vi­téz főhadnagya, J. megszökött az orosz fog­ságból. A hadsereg parancsnokságnál regé­nyes utjának viszontagságait jegyzőkönyvibe vették. Érdekes kalandozásának megírható részleteit e (hiteles feljegyzések alapján adha­tom közre, — LimanováJból Zaklycinbe kísértek több fogoly tiszttársamimal együtt gyalog, — kezdte elbeszélését J. főhadnagy. — Több csoportban mentünk. (Mi huszártisztek egy tiroli vadászönkéntessel együtt külön cso­portban. Kii nos és lealázó volt ez a hatvan kilométeres séta orosz csapatok (között. — Cserkesz lovasok elrabolták minden értéktárgyunkat, óránkat, pénzünket, fény­képező gépemet is. Sőt egy altiszt ki akarta húzni csizmaszáramiból lovaglópálcáimat is. Ekkor imár elöntött a düh és nyakonterem­tettem. Bepanaszolt a parancsnoknál. — Igazán nem uri eljárás ez, — ipattan­tann fel. — Tagnap még egy ezredesük a Ihő­sÖk (hősének nevezett bennünket, ma meg már igy ibánnak velünk. Mi a fogságban Is tisztek s uraik vagyunk. Nem 'kérünk kegye­ket, csak azt a viszonosságot, hogy bánjanak ugy velünk, ahogy inni az önök tisztjeivel bánunk. Az orosz tiszt bocsánatot kért, az altisz­tet megbüntette s kérte, hogy legyünk ven­dégei. — Gondoskodom arról is, ihogy kocsin mehessenek tovább az urak. Lovastiszteket, magyar urakat nem illik igy keresztül-kasul hurcolni a táboron, —- Orosz tisztekkel vacsoráztunk. Én per­fekt lengyel vagyok és jól (beszélek oroszul. Mondhatom, előzékeny és lojális urak. Még politizáltunk is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom