Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-29 / 235. szám

Szeged, 1915. szeptember 30. * DiLTIAGYÁSÖllSSm 3 Harc a drágaság ellen. A drágaság ügyében beadott indítványunkat szerdán tárgyalja a közgyűlés. A város egész polgársága érdekében kérjük a törvény­hatósági bizottság tagjait, hogy a közgyűlésen megjelenni és a drágaság leküzdésére irányuló akciónkat támogatni szíveskedjék. Az INDÍTVÁNYOZÓK. (Saját tudósítónktól.) Elsőnek adott hirt róla a Délmagyarország, ihogy tizenegy -tör­vényhatósági bizottsági tag -indítványt nyúj­tott be a szerdai közgyűléshez, melyben az egyre rohamosabban növekvő drágaság elten gyors és energikus intézkedéseket javasol­nak. A tanács kedden /foglalkozott ezzel az­inditvánnyail. A határozat szerint javasolja a tanács, hogy a közgyűlés érdemileg ne fog­lalkozzék -ezzel a kérdéssel, mert a -javasolt intézkedések egy része éppen :a miniszteri -rendeletekbe ütközik, más része pedig -orszá­gos rendelet nélkül kivihetetlen- is. Az indít­vánnyal kapcsolatosan azonban- javasolja a tanács, liogy írjon fel a köz-gyiilés a minisz­terhez olyan irányban, hogy a -kormány az egész ország területére rendeljen el -sürgős és erélyes intézkedéseket, 'hogy a mérhetet­len drágaság leküzdhető legyen. A tanács a rni -és azt hisszük, más véle­ménye szerint is, könnyedén napirendre tért ezzel a határozattal a mai nap-ok legégetőbb fontosságú kérdése felett. A tanácsnak köte­lessége lett volna bővebben foglalkozni ezzel az iig-gyel. Legalább olyan rendkívüli intéz­kedéseket kellett volna javasolni, amelyek kellő eréllyel való végrehajtása mellett a mi­niszteri döntésig is megvédelmezték volna a közönséget a végső kiuzso-rázástól. Ezt cé­lozza az indítvány. Amit azonban a tanács el­mulasztott, a szerdai -közgyűlés remélhetőleg helyrepótolja.''Bizonyára be tudják bizonyi­tan-i -az indítványozók, hogy a tanács aggá­lyai nem egészen alaposak és hogy a fölira­ton. kivül, ami a többiek mellett helyes intéz­kedés, egyéb, pozitív teendő is hárul a -köz­gyűlésre. Hogy ujabb adatokkal világítsuk meg a drágaság kérdését, a Délmagyarország mun­katársa kérdésekkel fordult a Fenyő Testvé­rek szegedi nagykereskedő c-é-g egyik tulaj­donosához, Fenyő Emiihez, ho-gy miben látja okát a mai drágaságnak. Fenyő munkatár­sunk kérdéseire a következőkben válaszolt: — A különböző áruk árai egymástól függnek. Egyik áru árának emelkedése magá­val vonja a másik áru árának emelkedését. A -sorrendi igy következik: A liszt. Ez az- -első és' legfontosabb élel­micikk. Emlékezhetünk rá, ezzel próbáltak el­sősorban manipulálni. És sikerült is, amig a hatóság közbe nem -lépett. A közbelépés sze­rencsére erélyes- volt, ugy ho-gy a liszt-kérdés Szegedien m-a már megoldottnak tekinthető. Lisztihiá-nyrői beszélni sem lelhet, legfeljebb a ifözőliszfröl, -aminek -oka abban keresendő, ihogy a kenyérliszt normális időben előállított lisztnél barnább és igy kenyérnek többnyire fözőlisztet használnak. -Miután pedig a föző­iliszt csak két számmal barnább a nullásnál, -ami legfeljebb csak -két korona árdifferenciát tesz ki, az ára pedig 20 koronával olcsóbb, mint a nullás, természetes, h-ogy a legtöbben a nullás liszt helyett is a fözőlisztet használ­ják. Minthogy pedig a fözőlisztet csak 25 szá­zalékos kiörlésben szabad előállítani, előre­látható, hogy ebben a minőségű lisztben egész évben hiány lesz. Segíteni u-gy lehetne rajta, hogy a vár-o-s felkérné a Haditermény Rész­vénytársaságot, hogy felesleges fözőliszfjét a mi kenyérlisztünkkel cserélje be, annál -is in­kább, mert a katonaság részére őrölt liszt-bői a ifözőliszt legnagyobb r-észe felesleges. A második legfontosabb szükségleti cikk a zsir és a szalonna. Ezeknek az ára abnor­málisan magas, mondhatni -egyenesen- uzsora. A háború kitörésekor Szegeden a zsír ára 1 korona -80 fillér volt,, ma pedig 8—9 korona között ingadozik. -Pedig Szeged az _ -ország harmadik zsirkereskedö városa. Évenklnt óriási mennyiségű zsir megy Szegedről az ország minden részébe-, -sőt Ausztriába is. Es a zsir ára még nem állapodott meg, sőt ha az állapot-ok nem változnak, ugy -rövidesen to­vább fog emelkedni. Ezt csak ugy lehetne meg gátolni, ha szigora kiviteli tilalmat léptetné­nek életbe. E cikkben a spekuláció -és üzérke­dés valósággal dühöng. A kiviteli tilalom fel­tétlenül felesleget szülne. A zsir olcsóbbodna, mi természetesen a husáru olcsóbbodását vonná maga után, mert az a körülmény, hogy a zsjrt minden úron el lehet adni, maga után vonja azon körülményt, hogy a sertésért min­den árat meg lehet fizetni. De hogy a se-rtés és a többi állatok ilyen abnormálisan drágák, azért a legnagyobb részt a termelőt illeti a felelőség. Az uj ten­geri ára ma több, mint uzs-o-ra. iAz uj tengeri, ameily körülbelül 40 százalék vizet tartalmaz, 44 koronáért kel él a piacon, ami -ci-roa 60 ko­ronának felel meg. A búza ára ma minthogy az -egy kialakult kereskedelem kezében van, 36 korona. Előáll tehát az az eset, hogy — bárha ez- szigorúan tiltva van — az állatokat fogják búzával etetni. Szegednek termelés szem-pontjából mint gabona kereskedelmi vá­rosnak, kedvezőtlen fekvése vau. Tengerit a közvetlen környék c-sak igen keveset termei. E cikknek az árát aligliá fogja 'maximálni a kormány. Minthogy -pedig e cikk most már nem szaporodik, hanem fogy, igy aligha te­hető fel, hogy az ára lényegesen csökken. Bár a maximális árak nem oldják meg teljesen a hozzáfűzött reményeket, mégis mintegy zsi­nórmértékül szolgál az áralakulásnál. Min­den-esetre hiba volt az árakat nem maximálni. Bácskában e cikk ára circa 10 koronával ol­csóbb. -A tengeri ára igen könnyen- leszorií­h-atő volna, ha a város nagyobb mennyiségű tengerit beszerezné, -amelynek rizikóját az -azzal foglalkozó kereskedőkre há-ritíha-t-ná. Ilyen módon a piaci ár a városi árhoz ala­kulna, a lovak ellátása olcsóbb lenne, az ab­normális fuvarozási árak tovább nem emel­kednének és az- apró jószágok tenyésztése, igy a tojás is olcsóbb lenne. Hogy ez igy ala­kulna, arra fényes biz-o-nyit-ékul szolgál az a körülmény, h-o-gy a korpa ára. ami még né­hány hát előtt 40 -korona volt, -bár 17 koroná­ban volt maximálva, ma 20 koronáért bősé­ges "mennyiség áll rendelkezésre, dacára an­nak, ho-gy ezt a kérdést a Korpaközpont a ke­reskedőkkel oldotta meg. H-a már a takar­mányoknál tartunk, rátérhetünk a szénára is. A széna ára ugy alakul ki a piacon, hogy az első széna kocsi tulajdonosa, amikor megér­kezik a piacra, — .természetesen egyedül van, — kigondol egy számot, egy lehetetlen árat és azt, ameddig egyedül va-n, könnyen tart­hatja. iA következő kocsi addig nem is mond árat, amig az első ottlevőt meg nem kérdezi, hogy mi az ára as zónának. Igy röviden me­sébe való árak alakulnak ki. E cikkben- sem ártana és semmí rizikóval nem járna, ha a város, — mint lex tarno (köztisztasági) vál­lalat egy nagyobb mennyiséget vásárolna, a melyből sueeessive, minden hetivásárra egy kisebb mennyiséget piacra dobna. A széna, mint takarmány, szintén egyik gyökere a -drágaságnak. Burgonyában Szeged termése igen nagy. Ha rnos-t hábo-ru nem volna, aligha volna -a burgonya 4—5 koronánál magasabb árban. A szegedi homoki burgonya -kitűnő hírnévnek örvend. Kilátás van rá, hogy -az ára maxi­málva lesz, -de hogy ez kapható is legyen a kellő mennyiségben, szükséges volna annak kivitelét megtiltani. Minthogy ez évben hiivelyések, neveze­tesen borsó és lencse, kiilfe.dről való behoza­tal folytán, árpakása pedig az- ár maximálás folytán csak kevés van, ki vagyunk téve an­nak, hogy a télen teljesen száraz főzelék nél­kül fogunk állani. Egyedüli termésünk a bab, melyből még elegendő mennyiség van a vá­rosban. Sürgősen szükséges volna e cikkből nagyobb mennyiséget beraktározni, mert te­kintve, hogy a kormány ennek rekvirálását el fogja rendelni, a megmaradó csekély, rekvi­rálásra érdemtelen mennyiség tizsz-eres áron fog majd a piacon elkelni. A vásárláshoz u legelső lépés a kivitel megtiltása volna. Minden egyes cikk árának leszoritására vagy stabilálására meg van a mód, s -az nem •erőszakos intézkedésekben keresendő, hanem okos, céltudatos, kereskedelmi politikával. Szövetkezetek alapítására nincs szükség, an­nak gyakorlatilag semmi jelentősége nincs és nem is lelhet semmi eredménye. Szükséges volna, hogy az élelmezési bi­zottság állandóan permanenciában- volna és a háború tartamára rendkívüli meghatalma­zást kapna. A szegedi kereskedelem önzetle­nül és1 szívesen támogatná a várost ebben a törekvésében. A városi párt kedden délután- dr. Becsey Károly vezetésével tanácskoz-ott a közgyűlés •ebé -kerülő -ügyekről. Dr. Krausz József és tár­sainak indítványát egész terjedelmében tá­mogatja a városi párt. Kedden délután egyéb­ként a hatósággal is voltak ujabb tárgyalások az indítványról, amelyek azt -eredményezték, . hogy a hatóság álláspontja lényegesen köze­) fedett az. indítványozókóhoz. Hoffmann Ig­nác javaslatára kimondta a városi párt, hogy kevesli azt -a drágasági pótlékot, -amelyet a pénzügyi bizottság és a tanács javasol a ki­sebb fizetésű városi alkalmazottaknak. Esze­rint a javaslat szerint j-uli-us elsejétől •vissza­menőleg mindazok, akiknek fizetése a 3000 koronát nem haladja meg, feleségük után 10, •egy-egy gyermekük után 5 koronát kapná­nak. Hofímiaiin megin-ditványozza, ihogy a gyermekek után ada-n-dó 5 korona segély tiz •koronára emeltessék fel. A fertőz® betegségek megelőzése céljából Csakis Pasteurizált sört igyunk ICaptiafÓ S Tenner HL Lászlónál Szeged, Maros-ii. 13. sz. Telefon: 784.

Next

/
Oldalképek
Tartalom