Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-03 / 214. szám

D®LM A GY AROBSZ A€f. Szeged, 1915. szeptem'ber 8. Gyakran meg-imeg-ujuló, (hatalmas éljen! éljen a király! ugy van! kiáltások szakítot­ták meg a miniszterelnök beszédét, amelyet a király mindvégig állva és .folytonos figyelem­mel hallgatott. Tisza .beszéde után az erejéből veszíteni nem tudó lelkesedésnek ujabb ha­talmasan impozáns megnyilatkozása, de csak egy percre, mert .mindenkire csendet pa­rancsol az, ihogy a (felség szólni készül. Telje­sen tiszta magyarsággal beszél, folyékonyan és a kellő hangsúllyal. Hangja gyenge ugyan, de jól hallható a terem minden részén. Fe­szült figyelem közepette mondta a király a következőket: . Válaszzl a király. Uralkodói kötelességeim, igaz sajnála­tomra, a háború kitörése óta megakadályoz­tak abban, hogy magyar székes /fővárosomba jöjjek. Annál nagyabb az örömeim, hogy önök, mint 'Magyarország és társországai törvény­hatóságainak képviselői, az ország minden részéből előttem itt megjelentek. Hcdolatuk kifejezése, mint a magyar és /horvát nemzet Ihüsége és ragaszkodásának ujabb fényes megnyilatkozása, mélyen meg­hat. Uralkodásom legnagyobb örömei közé tartozik, hogy kiváló magyar államférfiak közreműködésével sikerült a századokon át meg-imegujuló félreértések megszüntetésével a korona és a nemzet, valamint a magyar ál­lam és többi királyságaim közt az áldásos együttműködést állandó alapokon/ biztosítani. A mai nagy megpróbáltatásokban, jobban mint valaha, kitűnt, hogy a kibékítés és ki­egyenlítés e müve, népeim lelkét, különösen magyar koronám népeiét is teljesen áthatotta, Midőn ellenségeink hódító szándékkal megtámadtak bennünket, a magyar és a hor­vát nemzet, egynek érezve magát a koroná­val, testvéri vetélkedésben többi népeimmel, lelkes elszántsággal s ereje teljes megfeszíté­sével vette feli ihivó szavamra a küzdelmet a reánk törő túlerő ellen. Eln-amült az orzságban minden politikái viszály, az ország összes nemzetiségei egy­beforrtak a 'haza minden áldozatrakész sze­retetében. Büszke örömmel látom tündökölni ez óriási harcban a magyar és horvát nemzetnek ősöktől öröklött hadi erényeit s ifel-ujulni hős­tetteikben a két testvérnemzet régi harci di­csőségét. Mély hálával tölt el, (hogy az ottihonma­radottak polgári kötelességeik fokozottabb teljesítésével, a háború okozta csapások hatói­éi viselésével s odaadó áldozatkész gondosko­dással a háború által szerencsétlenekké vál­takért hathatósan mozdítják elő ügyünket. iBiztos a reményem, 'hogy hősi seregeim hu szövetségeseinkkel együtt ki fogják küz­deni a becsületes, tartós, biztosított békét és a magyar állam és a benne egyesült két nem­zet a mostani közös küzdelmek és közös ál­dozatok által újból megszentelt történeti kap­csolatban többi népeimmel erőben s tekintély­ben gyarapodva, élvezheti majd a béke áldá­sait. iBizom a /Mindenhatóban, hogy Szerit Ist­ván koronája, amelyet az elődök bölcseságe és ereje a századok viharain át meg tudott őrizni, a mai megpróbáltatások után uj dicső­ségtől övezve, megnevekedett fénvben fog ra­gyogni a jövő boldogabb nemzedékeknek. Megjelenésükért és hódolatmkért fogad­ják szíves köszöntemet és vigyék haza a nemzetnek Ihü és hősies magatartásáért szi­vem mélyéből jövő 'hálám- kifejezését. A király beszéde közben és végeztével is imeg-.megu.jul a tüntetés. Amint a -felség be­végezte, nyomban lelép az emelvényről és a miniszterelnökhöz tart. /Percekig beszélget vele, majd Bárczy következik, azután- mind­kettőjükkel nevetve diskurálgat a felség. Most Csernoch János hercegprímást szólítja meg, majd a tőle messze álló báró Skerleez Iván /horvát bánihoz tart. A bán mélyen meghajlik és rövid horvát nyelvű -beszéddel üdvözli a királyt. A király németül válaszol, egy-két szót /még vált a bánnal és aztán magyarok és horvátok újbóli hatalmas ovációja közben eltávozik. P. J. korrekt magatartását igy viszonozni? Végül azt kérdezi a lap, hogy talán azzal remélik Németország kiéheztetését elérni, ha 'Svájc­ban -megdrágítják az élelmiszereket? A Vogézekben a németek visszahódították állásaikat. — Egy francia repülőgépet ismét lelőttek. — Berlin, szepitelmlber 2. A nagy főihadi- | nyomatékosan hangsúlyozván, hogy a lagnyi szállás jelenti: -A Vogézekben -augusztus hó | tisztek elsősorban klerikálisok? Szabad-e ki­31-én támadásunkkal visszahódítottuk azon árokrészeiket, amelyeik augusztus 18. és 23. közötti harcokban a franciáik /kezére kerül­tek. LingenlkoipS és iBarenkopí hegygerinc tehát ismét birtoikunikban van. Az ellentáma­dásokat visszavertük; 72 alpesi vadászt el­fogtunk és 3 géppuskát zsákmányoltunk. Aonicurt felett, Ver duótól északkeletre, egyik harci repülőnk lelőtt egy francia repü­lőgépet, amely égve zuhant le. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A köztársaság ellenségei a francia hadseregben. Genf, szeptember 2. Hervé, aki a Guerre Sociale-ban rendszeresen küzd minden köz­társaságellenes nyilatkozat ellen, legújabban a következőket irta: — 'Szabad-e kimondani, hogy Lagnyban (a S-eine 'és Marne departementben) Ginitsy a verduni püspök, akinek fivér-e g-azdászaíi tiszt, hivatalos volt a tiszti kaszinóba, alhol a lakoma után Sai hadnagy püspöki áldását kérte, amit aztán az őrnagy megköszönt, mondani, ihogy a kormányt több izben kérték arra, hogy csináljon rendet abban a klerikális társaságban, alhol minden polgári és katonai tisztviselő hivatali kötelességének tekinti a köztársaságot becsmérelni? Szabad-e végül kimondani, 'hogy e köztársaságellenes iizel­rnekrűl, amelyek a háború kezdete óta foly­nak, soha a kormányhoz jelentés nem érke­zett. Nagyon kétséges, hogy Hervé ezekre a kérdésekre kap valahonnan választ. Feszültség Franciaország és Svájc között. Genf, szeptember 2. -A Le Genevois, a svájci kormány lapja, egyik legutóbbi számá­ban állást /foglal a. megszigorított francia ha­tárvédelem! ellen, melyet ujabban territoriális katonaság lát el s megakadályozza a genfi kantonba az élelmiszerek bevitelét is a szom­szédos zónából. A lap azt a kérdést veti fel, vajíjon ez az eljárás összeegyeztethető-e azon szerződésekkel, amelyek a két állam között tsunállanak s hogy van-e oka Franciaország­nak Svájcnak a háború kezdete óta tanúsított A tanács átirata a Back-maíomhoz. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, Aczél Géza, a Back-mafolm R.-T. igazgatója, augusztus 28-án. megjelent dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternél, -akinek bejelentette, hogy a malom, amely tudvalevőleg a város 60 százalékát látja el liszttel, a további városi őrlésekre az utóbbi időben a malmot ért sú­lyos támadások következtében nem vállalko­zik. Ezt az elhatározását levélben is bejelen­tette a m-alom igazgatósága a városnak, a melynek tanácsa — mint közöltük — néhány nap előtti ülésén /foglalkozott az üggyel. A tanács akkor elhatározta, /hogy felkéri a mal­mot az őrlések további folytatására, a város közönségének érdekéten. Ezzel egyidejűleg a sütőipnr-osok és liszt­eláru'sitással foglalkozó kereskedők értekez­letet tartottak, melyen megállapították, hogy a város közönségének érdek-e, Ihogy a malom az őrléseket tovább is folytassa, annál is in­kább, mert a kistoalmok ne/m. lennének képe­sek Szeged egy negyed részét liszttel ellátni és igy a város közönségét a liszt-ínség ve­szélye fenyegetné. Az értekezleten megjelentek ezért — mint erről részletes tudósításában beszámolt a Délmagyarország — küldöttséggé alakulva azonnal felkeresték a /Baek-malom igazgató­ját, Aczél Gézát, akit biztositottak a -közönség legteljesebb megelégedéséről és felkérték a városi őrlések továbbfolytatására. Aczél Géza igazgató ekkor kijelentette a küldöttségnek, hogy határozott választ nem adhat, amig Back Bernáttal nemi értekezett az- ügyben. Igy a közönség lisztellátásának biztositá-sa ügye a legteljesebb bizony talanságban maradt továbbra is. A városi tanács határozatát a következő meleghangú átiratban csütörtökön közölte a Bacik-malommal: A Back Bernát Fiai szegedi gőzmalma és vízvezetéke R.-T. tekintetes Igaz­gatóságának Szegeden. A város polgármesteréhez f. hó 28-iki kelettel intézett b. soraiból a legnagyobb sajnálattal arról értesültünk, miszerint a tek. cég az eddigi elvállalt 18.000 méter­mázsa -búza őrlésén tul Szeged város részé­re további -búza őrlését a cég ellen intézett rosszakaratú támadások miatt elvállalni nem hajlandó. Habár a város tanácsa is indokoltnak tartja a részvénytársaság igaz­gatóságának méltó felháborodását azon kvalifikálh-atatlan támadások miatt, amely­nek az utóbbi időben minden elfogadható ok nélkül kitéve volt, mégis a cég áital a iközéletmezÁs biztosítása érdekében eddig is tanu-si-tott nemeslelkü és aldozatkész szolgálatai után joggal ielteherjük, hogy ezen felkérésünkre a jelzett bejelentését visszavonva, a részvénytársaság Szeged város részére a háború ideje alatt szüksé­ges búza őrlését továbbra is vállalni fogja, ami által lehetővé fogja tenni azt, hogy a város hatósága is, a nagyközönséggel szemben vállalt suly-os kötelességének aka­dálytalanul megfelelhessen. Szeged szab. kir. város tanácsának 1915. augusztus 30-án tartott üléséből. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom