Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-24 / 231. szám

Szeged, 1915. szeptember 24. 3 mindenkor be is bizonyítják, hogy nagy tartalékok felett rendelkeznek. 'Akárhogy forgatják is a négyesszövetség katonai szakértői a számokat, az eredmény mindig az, Ihogy Németországnak magának van még négy millió főnyi tartalékja, amelyet csak a végső küzdelmek esetén (szándékozik a harctéré vinni. Már pedig éppen az angolok .hangoztatják 'folyton, már több mint egy év óta, hogy azé lesz a győzelem, aki az utolsó harcokban nagyobb friss erőket tud belevinni. Ugylátszik — irja "Repington — ezt nemcsak az angolok tudják, hanem a németek is. A különbség az, hogy Németország gondoskodik ezekről az utolsó csapatokról, mig Angliának és Franciaországnak minden uj összeállított zászlóálját azonnal a Dardanellákhoz kell küldenie, amely minden csapatot elnyel.' A Tribüné de Genéve katonai szakértője hajlandó azt is elhinni, hogy Németország már eddig nem nyolc millió, hanem tiz millió katonát állított ki s hogy még négy millió olyan tartalékja van, amelyre a végső harcokig nem kerül a sor. Í!BBIIBBII»»«BA»B»BABBHBBABB»*B»BBBBI!=ISAABOABEAEBESBSAAAISAOBAA3»EAABABBEB»A3BSBASIBEABIAI5«EB«BASABA*2SASS3(3HAB A cár visszalép a lővezérségfőS. — Belpolitikai zavarok Oroszországban. — Moszkvában és Péferváron forradalomtól tartanak. — Stockholm, szeptember 23. Pétervárról érkező jelentések szerint a cár visszalép a fővezérságtöl, mert a belpolitikai zavarok komoly mérvet öltenek. Utóda valószínűleg Ruszkij fesz. Kopenhága, szeptember 23. A duma elnapolása miatt Oroszországban és a fővárosban nagyszámú katonaságot tartanak vissza az esetleges lázongások elfojtására. Az orosz hivatalos jelentés. A Magyar Távirati Irodának jelentik a sajtóhadiszállásról: Az orosz vezérkar szeptember tizenkilencedikén a következő jelentést adta ki: Diinaburgtól nyugatra a tavak vidékén a makacs harcok egyre tartanak. Illuxtól északra heves ellenséges támadásokat visszavertünk s az ellenséget, amely nagy veszteségeket szenvedett, visszavetettük lövészárkaiba. Igen heves tüzérségi tüzelés után az ellenség támadott és megszállotta Sjusikle falut a vasút mentén, llluxtól nyugatra. A Csicsiri és Ovile tavak közt az ellenség Imbrody falut egész lövedék-záporral árszitotta el; lövészárkainkat elpusztították s a csapatotokat visszaszorították. Ellenséges lovasságot, amely a Drivjata folyón Kupiski és Kozjany közt át akart kelni, visszavertünk. Ellenséges osztagok megkísérelték Molodieeno vasúti állomás elfoglalását, de visszavertük. Solynál (Novovilejsk és Molodiecno közt a vasiul mentén) az ellenséget kiűztök. A Vilítja középső folyásának több pontján és Vilna körül a németek átkeltek a balpartra. A Szcara számos pontján harcok folynak az átkeléséri. Porzeeénél, Slonimtól északra tüzérségünk elpusztított egy ellenséges pontonhajót, amelynek legnagyobb része elsiilyedt. Azokat az ellenséges osztagokat, a melyek már átkeltek a folyón, elfogtuk. Azokat az. ellenséges csapatokat, a'melyek Slonimtól délre Ryszcyce majorháznál átkeltek a folyón, 'megtámadtuk. A Szereth fronton helyi jellegű ütközetek. A harc a folyó közvetlen szomszédságában folyik. Kiemelendő, hogy Dikoviee mellett (a Strumen-ifolyónál, Pinsktől délre) egyik járőrünk 500 lépésre közeledni engedett egy német zászlóaljat és körülbelül két századot gópfegyvertüzzel megsemmisített. Kolkinál lovasságunk rohamot intézett az ellenség megerősített állásai ellen, gépfegyvereket zsákmányolt és mintegy 100 foglyot ejtett, mig maga csak jelentéktelen, veszteségeket szenvedett. i Osztrák foglyok vallomásai szerint a legutóbbi operációk folyamán volt rá eset, hogy egyes osztagok több napon át egy helyben voltak kénytelenek maradni, mert tüzérségük nem volt képes az ingoványból kijutni. A Stodhod mellett előfordult, hogy osztrákok ' paraszt-ruhába' öltözve átkeltek a folyón, hogy gépfegyvereket állítsanak fel. Sírva oszlott szét a duma. Pétervár, szeptember 23. A Rjecs érdekes részleteket közöl a duma utolsó üléséről. Délelőtt a szeniorok tanácsa ült össze s ekkor a duma titkára hevesen támadta a kormányt, de nem fejezette be beszédét, mert sirógörcsroham fogta el. Mikor az elnapoló ukázt felolvasták, a szociátisták, a parasztpártiak és a haladó-párt tagjai tüntetőleg felkerekedtek és kifelé indiulta, ezt kiáltvli: Várjatok, mig kint leszünk, akkor egymás között otvas'bgathattok! Az ukáz felolvasása után nagyon nyomott volt a hangulat. Singarev, a kadetpáft szónoka és Rodicsev beszéd közben sírva fakadtak. A kadetpárt elhatározta, hogy tagjait •nem mondatja le a bizottságokban viselt tisztségeikről, mig a blokk nem határozott. (M. T. 1.) Kétszázezernél több tisztet veszteit az orosz sereg. Bukarest, szeptember 23. A Moldova hiteles svájci forrásból közli. Ihogy az oroszok a háború első esztendeiében kétszázhuszonháromezerkétszázhetvenegy tisztet ívesztéitek. Az elesett, megsebesültek és fogságba kerültek száma ennyi volt. Oroszország vesztébe rohan. Stockholm, szeptember 23. A „Güteborgs Handelstidning" irja: A cár egész kormányzási művészetére jellemző, hogy az oroszok uralkodója előbb megadta magát akarat nélkül a liberálisok áramlatának, mindenbe beleegyezett, .amit tőle kívántak, mihelyt azonban ugy látta, hogy a nyugtalan elemektől nem kell félnie, visszavonult ridegen a reakciós bürokrácia várába. Az antant országaiban is kezdik látni, mennyire érték- és komolyságnélküli dolog az orosz szabadság kezdődő kor. szakáról beszélni. Ép ilyen kevéssé lehet számítani Lengyelország önkormányzatára és arra, hogy Finnország jobb időket fog élni. A Sicialdemokraten irja: Egyetlen egy európai ország népképviseletát sem rendszabályozták meg oly gyalázatos módon, mint a dumát. A cárnak az a határozata, hogy a kellemetlen elemeket el kell távolítani, egyszerűen azt jelenti, hogy Oroszországban minden reformot veszedelmesnek és szükségtelennek tartanak. Nyilvánvaló az is, hogy semmit sem fognak tenni az országban élő különféle népek egyetértésének és egy formaságának érdekében. A cár elhatározása a liáboru folytatására nézve a legnagyobb mértékben veszedelmes. A bürokratikus mocsarak még inkább elmélyülnek és Oroszország vesztébe rohan. A lelkiismeretien szállítók tovább űzik szégyenletes üzleteiket, a bátor katonák pedig halálra vannak ítélve a gyógyitliatatlau municióhiány miatt. Az antant elhalasztotta a Dardanellák ellen a döntő támadást. Zürich, szeptember 23. A Tagesanzeiger megbízható forrásból értesül az alábbiról: A szövetségesek a Törökország ellen tervezett döntő csapást kénytelenk voltak elhalasztuvi. A német tengeralattjáró 'hajóknak a kisázsiai partoknál kifejtett tevékenysége módfelett megnehezíti és veszélyezteti a partraszállott hadsereg 'részére szóló erősítések, szállítását. <aaaBBEaaXG«BaBBBaBBBBBBBBB£BBBaBB!iBBfiBSBSBBBBB«aB> Szobieszki János szive. — szeptember 23.A Newyorkiban szerkesztett „The independent" citnii illusztrált hetilapnak augusztus 16-iki száma, amely általánosan ismert körülmények okozta késéssel a iminapában érkezett kezeimhez a tengeren túlról: Varsó elestének alkalmával egy cikket hoz -ezzel a hangzatos címmel: „John Sobieski's heart is captmred." — Zsákmányul esett a Szobieszki János szive! (Ezé a jól táplált, marcona termetű lengyel királyé, akinek pontosan 332 •esztendővel ezelőtt a mi ügyünk mellett ma oly kitartó hűséggel harcoló törökökkel volt egy- és más elintézni valója Bécs városának -taíai alatt... Azt akarja ünnepelni az amerikai újság, hogy Lengyelország egykori hadvezér-királyának szivét, melyet a hálás lengyelek talizmánként őriznek az Ur Színeváltozásának varsói templomában, a várral és várossal együtt zsákmányul ejtették a diadalmas németek. íme, ezeket mondja az amerikai újság: Végre a németek elvették Varsót az oroszoktól, akik azt a lengyelektől hódították el, ezek viszont elvették az osztrákoktól, kik azt Napoleon varsói hercegségétől vetté-k él, mely Poroszországtól bírta azt, Poroszország pedig a harmadik felosztáskor a lengyelektől vette el, kik régóta elvesztették annak felügyeleti jogát Oroszországgal szemben, milután háromszor szerezték azt vissza a svédektől, ezek meg 'háromszor ragadták el Lengyelország királyaitól, akik a vár kihalt mazoviai hercegektől bírták azt. kiknek neve, annak német formájában, az Oroszországra nézve oly keserű emlékű mazuri tavakkal van egybeforrva. A poroszok, — valamikor vazallusai Lengyelországnak, — most hatalmukba kerítették Szobieszki János szivét, — már pedig lelhet-e valami igazabban lengyel talizmán, mint épen ez? A varsói „Ur Szineváltozása"t-empfomban van eltemetve, amelyet maga a nagy János, Lengyelország királya építtetett hála-áldozatul ama dicsőségteljes győzelemért, mely 1683-ban Bécset megmentette a törököktől. De Szobieszki, az igazi hős, fiatal korában hűtelen volt Lengyelországihoz s tövis volt ő a királyi széken való elődjének a "dó-eben... Váltakozva vakmerő anarklista (!) és kitűnő katona, — saját személyében sokat egybefoglal Lengyelország történetéből. Bizonyára Varsóból, a 'Conrad mazoviai hercegnek székhelyéről történt az. hogy 'hétszáz évvel ezelőtt engedély ment a teuton rendekhez, hogy a balti határvidékeken megtelepedhetnek és szel i-d itsék meg a vádi (!) poroszokat. Ezek a lovagok aztán elősegítették felépíteni ti .poroszok hatalmát, amely íme, szépen húzódik vissza — nem is most először — a Visztula partján levő régi városba.