Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-22 / 229. szám

4 MIMAÖYXBOESZm Szeged, 1915. szeptember 22. A háborús Szeged éjszakai női. - A rendőrség figyelmébe. — (Saját tudósítónktól.) .A háborús Szeged éjszakáiról, a bus őszi éjeken, az éjek titkos (Sötétjében lejátszódó örömökről, tragédiákról már irtunk egynéhányszor. Ezúttal azokról a nőkről mondunk el egyet-mást, akik az éjsza­kákban élik le az életüket a mulató férfiak oldalán, elzülve, emberi érzések, gondolatok nélkül, a tisztességes társadalom rovására. Juci és a barátnői. A iháboru mindent felforgató árja vetette Szegedre a szegdi éjszakáknak ezt a kígyótestű hiénáját. Mint szegény pineérleány került Szegedre. Kis korcsmáknak, züllött mulatók­nak, lebuj oknak éjjeli vendégei ismerték meg legelőször. Az olcsó borok mellett mulató ven­dégeknek káprázatos meséket mondott el a részeg hajnalokon az apjáról, aki huszárkapi­tány és most a harctéren küzd fertőbe került leányáért, a rokonairól, akiknek hatalmas ét­termük van a fővárosban. A szegény ördögök ájtatosan, szájtátva bámulták az alacsony, kö­vérkés leányt, akinek szemei könnyekben úsz­tak az italtól és meghatottan, elszomorodva gondoltak a sors forgandóságára. Juci igy csakhamar népszerűvé vált és megérezte, hogy a pincérleányi sorsnál többre hivatott. Kilé­pett .a helyéről és a másodrangú szegedi kávé­házaknak lett a vendége. Egyedül veszedelmes foglalkozás és vállalkozás lenne az a rendőrség mitt, hát Juci barátnő után nézett. Hála a háborúnak, nem kellett sokáig várnia, — jött barátnő, amennyi kellett. Juci, akiben a kerí­tésre i,s mutatkozik némi hajlandóság, kivá­lasztotta a. legpénzesebbet és a legcsinosabbat és azzal szövetkezett. Ketten beültek azokba a kávéházakba, ahol mulatásra volt kilátás és amikor megkezdődött, a várt mulatság, Juci értette a módját, hogyan hivassa meg magát és barátnőjét az asztalhoz. Itt aztán változtak a mesék. Juci a huszárkapitány lánya maradt továbbra, is, de most mát- artistanő lett. A „Boyal-orfeum" szerződéses tagjaként szere­pelt a vendégek előtt és a mesék még kápráza­tosabban csillogókká váltak. Pazar berendezésű lakásról és selyem-ágyakról szólott a halk hangú beszéd, meg a férjről, akitől most válik, írhatna az ügyvédjének és már lenne pénze, de nem akar, mert ő nő és az ura pénzét, a harctéren lévő ura pénzét nem fogadhatja el. Inkább él szerényen, mig vége lesz a válópör­nek, de az urától többé egy fillért sem... Meggyőzően tudott- hazudni és sok tiz- és buszkoronást keresett meg a. Juci éjjelenkint. Hanem közben egy kis baj történt. A kávé­házaknak hírnevét lerontással fenyegették meg a. jó barátnők, a vendégek is megismerték las­san őket és az alkalmatlan nőket hol ebből, hol abból a kávéházból tiltották ki. Az eleinte ki­tűnő üzlet mind rosszabbul és rosszabbul ment, a konkurrensek is egyre szaporodtak. Jucinak más megélhetés után kellett nézni. Most gon dolt egy merészet és nagyot és elhatározta, liogy azoktól próbál megélni, akik konkuren­ciájukkal elrontották anélkül is gyengülő üz­letét, Hol ezzel, hol .azzal az éjszakai lánnyal ismerkedett össze. Kiszimatolta, kinek van pénzes barátja, vagy pénze, azzal .aztán barát­ságot kötött és pumpolta, mig a barát, adott, vagy a. pénz el iiem fogyott. Ha a leány idő­közben észretért és megtagadta az adózást, az apróbb lopásoktól sem riadt vissza, majd, mi­kor a „barátnő" ezt sem nézte el, .apró szeka­túrák és szakítás következett és Juci uj barát­nők után nézett. A kávéházakból való kitiltás után most kisebb kávéházak, lebujok következ­tek és Juci az uj és uj barátnőkkel részint a sétáló lányok módjára, az utcán, részint pedig a lebujokban nézi, bogy ki nem sajnál egy fél óráért öt koronát. Egy félóráért, amely alatt — a szerelem közben — elsírhatja a bánatát, hogy az apja — szegény — huszárkapitány, a fővárosi előkelő étterem az övé és most mégis igy kell megkeresnie a kenyerét .... Neki, akinek csak ivni kellene az ügyvédjének, de amit nem tesz meg, mert van valami, amit önérzetnek hivnak. És Juci él csendesen, mun­ka nélkül, talán betegen is, tovább, a szerelem­ből és az egyre változó barátnőkből, akik min­dig kevesebben lesznek. És hajnalonkint, mi­kor a munkás, serény háziasszonyok a piacra igyekeznek, Juci részegen kurjongatva tér meg barátnőjével kvártélyára, a szerény, niocsko9 szuteréube. A két barátnő. Ezek a vendéglők, éttermek tipikus alak­jai, szintén a háború kezdete óta. Az ujjaikon karikagyűrű fényeskedik a többi gyürü között. Idősebbek, 28—30 évesek. Egyik sötét, a másik világosbarna. Molett nők, kissé fetiinően öl­tözködnek. Leirunk egy pár jelenetet, melyek­nek az egyik előkelő szegedi étteremben voltunk tanúi. Fél 9 óra tájiban érkeznek a nők a vendég­lőbe. Ketten, egyszerre. Fehér-fekete csíkos, di­vatos ruha, nagy kalap. Szerényen leülnek egy asztalhoz, lehetőleg tisztek közelében, aztán óvatosan körülnéznek. Most kiválasztanak egyet-egyet a tisztek közül — csak a katonák specialitásuk, ezért hívják őket hadi nőknek — aztán előbb észrevétlenül, de mindig feltűnőbb módon kokettirozni kezdenek a kiválasztottak­kal. Ezt folytatják a vacsora végéig, majd cigarettatárcát vesznek elő. Ez mindig üres. Akkor az ujukkal az üres tárcába mutatnak, majd .a szájukra és cigarettát kérnek. A tiszt vagy felkel és viszi a kért cigarettát, és min­den rendben van már a következendőkre nézve, vagy ugy tesz, mintha nem vette volna észre. Akkor mást választanak ki és kezdődik min­den élőiről. Megtörténik az is, hogy már isme­rős ül 'az étteremben. Akkor az, akinek már barátja volt az illető, levelet ír, amelyet a pin­cérrel odaküld barátjának. Igy kifizettetik vele vacsorájukat lés néznek alkalmasabb vadász­teriilet után, más vendéglőkben, éttermekben. Mikor aztán sikerült megfogni valakit, men­nek vele aljas kis kávéházakba és épen mint Jucinál, a garni-szálló a vég. Különben mái­ezek is kezdik elveszíteni népszerűségüket, a karikagyűrűk dacára is. Egynehány étterem bői is ki vannak tiltva és már nekik is kezdő­dik az utcai vadászat. De ,a helyükbe mindig ujak és ujak jönnek. Ezeket nemcsak a morál szempontjából ir­tuk le. És amikor nem irunk többről, meg­jegyezzük, bogy vannak többen is, sokkal töb­ben. De a közegészségügy szempontjából emi­nens érdeke a városnak, bogy ezek a nők va­lamennyien mielőbb eltűnjenek a láthatárról. A rendőrségnek szigorú, kemény razziákat, hajtóvadászatokat kell indítani ezek ellen a duvadak ellen. Nem lehet tűrni, bogy ezek az orvosi felügyeleten kivül álló nők tovább is üzérkedjenek és ragályokat terjesszenek. ei»*l'«B808e»«ae»eaS»BESE»EBS»E6*BaiSSS»BaE0EeBaBa!e'Sii!SÍ Egy bolgár tábornok a Dardanellák bevehetetlenségéről Konstantinápoly, szeptember 20. Ková­csé v bolgár tábornok, aki a Balkán-lháboru ideijén a IV. bolgár sereg fölött parancsnokolt Bulairnál s most egy idő óta itt tartózkodik, a Tasvir-i-Efkiar munkatársával folytatott beszélgetésiben a következőket mondotta: Á Dardanellákat, amint a háboru kezdetén egy újságírónak kijelentettem, bevehetetlennek tartom. Elsősorban a Gallipoli-félsziget tapö­grafiai viszonyai miatt, másodszor a török hadsereg vitézsége miatt, amely sereg olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek az an­gol-francia hadseregben hiányoznak. Kova­csev azt hiszi, hogy az angolok és franciák kénytelenek lesznek szégyenszemre abba­hagyni a Dardanella-ostromot. Ami a török­bolgár viszonyt illeti, Koviesev kijelentette, hogy azok rendkívül szívélyesek és a kölcsö­nös érdekekért való tekintettel napról-rtapra javulnak. Törökország és Bulgária között nincs már plyan kérdés, amely alkalmat ad­hatna nézeteltérésekre. Ma iminden bolgár szeme Macedóniára van szegezve, minden bolgár haragja Szerbia ellen irányul, mely Macedóniát magához ragadta. Koviacsev fö­lötte opthniszíikusan beszélt a központi ha­talmak háborús kilátásairól,, amely hatalmak a Iháboru kezdete óta katonai hibát nem kö­vettek el és ha igy folytatják, megszerzik a vég'eges győzelmet. Amerika fegyverkezik, Rotterdam, szeptember 21. A Maiin közli •a Havas-ügynökségnek azt a newyorki meg nem erősített Ihirét, Ihogy az amerikai közvé­lemény ujabb önkéntes hadseregek szervezé­sét követeli. A hír szerint a honvédelemre 380.000, önkéntes expedíciós hadsereg céljai­ra pedig 500.000 embert akarnak verbuválni. A törökök elsöly esztettek egy angol szállítóhajót. Konstantinápoly, szeptember 21. A fő­hadiszállás a következő hivatalos jelentést adta ki: Dardanella-front: Az Anaforta-sza­kaszon tüzérségünk szeptember 19-én rajta­ütött ellenséges csapatokon, amelyek jobb­szárnyunk előtt sáncolási munkáival voltak elfoglalva. Az Ari-Biirnu-szakaszon tüzérségünk a balszárnyon elpu'sztitotta az ellenséges bom­bavető állások és lövészárkok nagy részét. Az ellenséges gyalogságot, amely a lövész­árkokat elhagyta, .megsemmisítettük. A Sed-il-Bahr-szakaszon a bal- és jobb­szárnyunk előtt sáncmunkával foglalkozó el­lenséges csapatokat heves tüzeléssel arra kényszeritettük, hogy munkájukat abbahagy­ják. Az ellenség váratlan tüzelést indított balszárnyunk ellen ós milliónyi lövedékéket pazarolt el anélkül, hogy nekünk veszteséget okozott volna. Szeptember 19-én a Ke re viz de re torkola­tához közeledő ellenséges torpedónaszádot, a mely állásainkat bombázta, menekülésre kény szeritettük. Az ellenség a szárazföldről és a Mavro-szigetéről tüzeléssel válaszolt, de nem ért el eredményt. Egy ellenséges 'repülő négy bombát do­bott egy Degirmen Burma előtt horgonyzó körházhajón'kra. Megállapitottük, hogy az el­lenség a mlaga kórházihajóit csapatszállitásra és arra használja fel, hogy ezeknek a hajók­nak az árbocán őröket állítson fel. Irak-front: Szeptember tizennyolcadikán újból meglepő támadást intéztünk Kománál az ellenség ellen. Kényszeritettük, hogy az ágyaikat és partraszállitott csapatainak egy részét visszaszállítsa hajóira. Az ellenség itt súlyos veszteségeket szenvedett. Ugyanezen a napon önkéntesekkel megerősített lovassá­gunk az ellenséges tábor mögé jutott, sikeres felderítéseket végzett és elűzte az: ellenséget. Egyik hajónk az odesszai kikötő előtt meg­torpedózta és elsülyesztette a Pátagónia ne­vű angol gőzöst, amely szállítmányt vitt. A többi arcvonalon a helyzet változatlan. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom