Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-18 / 226. szám

DÉÍiMAGYARORSZÁÖ. Szeged, 1915. szeptember 18. A román-bolgár viszony. Bukarest, szeptember 17. A Minerva szó­fiai tudósi tója jelenti, hogy a Románia részé­ről ajánlott megegyezés dolgában két fontos 'kérdés tolul homloktérbe. Az egyik az, hogy Románia komolyan el van-e szánva arra, hogy a bukaresti szerződés megmdsitásúval, területátengedés alapján tárgyaljon Bulgáriá­val, a másik pedig az, hogy a két állam jövő magatartásában csatlakozik-e egymáshoz, vagy szétválik. A mint látható, a második kérdés a dön­tő fontosságiu és előbb ezt kellene tisztázni, mielőtt a dobrud'zsai kérdést elintéznék. A megegyezésnek azonban, amelyet Románia most felajánlott s amelynek az az alapja, hogy Bulgária bizonyos föltett körülmények között semleges maradjon, ma már igen nagy nehézségek torlódnék az útjába. Ugyanebben a kérdésben a Ziua szófiai tudósítója a következőket jelenti: A török te­riiletek átadása szeptember 18-án kezdődik és 19-én be fogják fejezni. Ezzel Bulgária nemcsak barátjává lesz Törökországnak, ha­nem egyben kezét nyújtja a központi hatal­maknak is. Románia azt kívánta, 'hogy Bul­gária megegyezést létesítsen vele. Ez azon­ban csak akkor történhetik meg, ha Romá­nia a központi hatalmakhoz csatlakozik. Az olaszok számos ujabb támadását vertük vissza. Budapest, szeptember 17. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A tiroli harcvo­nalon tegnap njra számos helyen tüzérségi liarc volt. Délután a lefrauni és viegereuthi fensik ellen irányított ellenséges tüz erösb­bödött. Ma délután nagyobb szánni olasz gya­logság támadta meg a Monte-Castonon és az e határhegytöl északra felevő hadállá­sainkat. Ezen előretöréseket az ellenségnek számottevő veszteséget okozva vertük visz­sza. A karinthiai határvidéken az olasz tü­zérség különöséül Tarvis vidéke ellen élénk tevékenységet fejtett ki; ezen helységet és kiváltképpen az ottani kórházat s somdog­nai határszoros közelében levő hadállások­ból nagy távolságokra vivő lövegekből vet­ték az olaszok tüz alá. A tengermelléki arcvonalon az ellenség újra megkezdte a FMtschi szakasz elleni tá­madásokat. Az olaszok több előretörését utasítottuk vissza, de a harcok még folynak. Lejebb az Isonzó folyása mentéin a görzi hídfőig bezárólag aránylag csend uralkodott. Néhány Görztől délre fekvő és a Doberdói fensik északnyugí/i szélén levő hadállásunk az olaszok élénk tüze alatt álltak. San-Mar tinó tói nyugatra az olaszok kö­zeledési kísérleteit mind visszautasítottuk. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A trónörökös az olasz frontra utazott. Bécs, szeptember 17. A Korrespondenz Wilbelm jelenti, hogy Károly Ferenc József trónörökös, vezérőrnagy és ellentengernagy tegnap legfelsőbb parancsra a délnyugati hadszintérre utazott s hosszabb ideig fog ott tartózkodni. Svájcba szöknek az olasz katonák. Zürich, szeptember 17. A svájci lapok már néhány napja feltűnő sok jelentést kö­zölnék arról, hogy az olasz katonák elszök­nek a frontról és átlépik a svájci határt. Ter­mészetesen a svájci katonaság ezeket a szö­kevényeket nyomban lefegyverzi s a nemzet­közi hadi jognak megfelelően foglyokul ejti s internálja őket Svájc belső részeibe. Az uijább olasz szökevényekről a következő statiszti­kát sikerült összeállítani: Szeptember 1-én két tiszt, négy á'lpini, szeptember 2-án 18 alpini, szeptember 3-án. 54 olasz katona, szeptember 4-án 8 alpini, szeptember 5-én négy tiszt és 12 alpini, szep­tember 6-án két tiszt, szeptember 7-én 80 olasz katona, szeptember 9-én egy tiszt és 28 alpini, szeptember 10-én 45 olasz; katona, szeptember 11-én 3 tiszt és 60 főnyi legény­ség. Feltűnő, hogy mennyi tiszt szökik át az olaszoktól Svájcba. Ezek mind azt mondják, hogy nem bírják a rettenetes hideget a he­gyekben. Az alpinik pedig nagyon jól ismerik a (hegyi titkos ösvényeket és könnyűszerrel átjutnak a semleges területre. .A szökevények száma napról-napra emelkedik, holott nagyon jól tudják a'z illetők, hogy mi vár rájuk szö­késükért. a háború után hazájukban. A minap félszázad francia katona is át­lépte Basel közelében a svájci határt. Ezeket is internálták. Pétervárat védik a német repülők támadásaitól. Rotterdam, szeptember 17. A pétervári kerületi parancsnok napiparancsban közli, hogy a magánházaikban erös őrségeket he­lyeznek el. Ez az intézkedés az esetleges német légitámadás ellen irányul. magánházakban helyezik el az orosz sebesülteket. Berlin, szeptember 17. Az izgalom s két­ségbeesés egyre növekszik Pétervárott s ez­* zel szemben a kísérletek, amelyekkel a kö­zönséget megnyugtatni igyekeznek, nagyon otrombák és esetlenek. Gúnyolódva bírálgat­ják a „Rusizkij Invalid" ama kitételét, hogy az orosz visszavonulás az erők és hadieszkö­zök egyensúlyának visszaállítása érdekében történik. A „Rjecs" megjegyzi, hogy az ilyen kijelentések nem alkalmasak a közönség föl­izgatott kedélyének megnyugtatására és az idegen invázió gonosz: szellemének elűzésére. Az olvasó inkább azt kérdezi, hogy sikerül-e az ellenséges csapatokat Pétervár felől fel­tartóztatni vagy sem? És erre a kérdésre határozott választ vár, nem. pedig sztratégiai kombiüáció'kat. A hadikórházak hiánya Pé­terváron nagyon is érezhető. Naponkint szá­mos sebesültekkel megrakott vonat érkezik s ez a folyton ismétlődő látvány csak elkeseríti a különben is kétségbeesett hangulatot. A (ha­tóságok tervbe vették, hogy magánlakásokat és egész házakat fognak rekvirálni a sebesül­tek elhelyezésére. A hideg időszak beállta elé a legnagyobb aggodalommal tekint mindenki, mert szénhiány .fenyeget és a fa készleteket is kimerhették. Moszkva felé várják a németeket* Kopehhága, szeptember 17. Sumski ka­tonai iró a „Birsevija Vjedomosti"-ban fog­lalkozik a német hadvezetőség sztratégiai terveivel és arra az eredményre jut, hogy a németek valószínűleg Középoroszországon át fognak Moszkva felé vonulni, ahelyett, hogy észak felé törekednének. A Moszkva elleni akcióval elérnék azt is, Ihogy az iparilag fej­lett Északoroszországot elvágják Délorosz­országtól, amely a nyersanyagot biztosítja, A Djen katonai munkatársa óva int attól, hogy a diinomenti operációk pillanatnyi 'szünetelé­séből arra következtessenek, hogy a németek feladták abbeli tervüket, hogy tovább nyo­muljanak elő észak felé. A németek most szokásuk szerint a legaprób részletekig ki­dolgozott előkészületeket tesznek meg arra, hogy hatalmas támadást intézzenek az orosz hadsereg ellen. Az orosz hivatalos a németek döntő offenzivájáról. A Magyar Távirati Iroda jelenti a sajtó­hadiszállásról: Az orosz vezérkar a követke­zőket jelenti: Riga—Friedrichstadt—Jahobstadt irányában nem történt lényeges változás. Az Ekau alsó folyásától Mikréig kisebb csetepaték. Linden és a Friedrichstadttól 20 versztnyire északnyugatra levő terület közt a tiizérpárbaj szemmel láthatóan erősbödik. Jakobstadttól nyugatra a Pikstern— Sauken tavak területén makacs harcok folynak. Dünaburgtól nyugatra és délnyugatra az ellenség erélyes offenzívába kezd. Abelji-Uzjany területén és tovább délre makacs harcok fej­lődnek ki. A vasutvonalat az ellenség Novo­szienciany mellett megszakította. Az ellenség Novoszienciany—Vilna területén döntő offen­zívába ment át; nyomása alatt csapataink Podbrodzie vasúti állomás területére vonulnak vissza. Vilnától nyugatra Cranyig semmi változás. A Crany—Mosty fronton a harcok Skidel körül és tovább keletre egyre hevesebbek lesznek. Az ellenség Skideltől keletre offenzívába megy át. Az utóvédharcokban, a melyeket az utánunk nyomuló ellenség feltartóztatása végett folyta­tunk, tüzérségünk hatalmas tüzelést zúdított az ellenségre. A Volkovisk—Kartuskaja—Bereza front utjain az ellenség óvatosan nyomul kelet felé. Az a törekvése, hogy erélyes offenzívába menjen át, mindenütt ellenállásra talált és semmi befo­lyással nem volt csapataink rendezett vissza­vonulására, a melyet már előre elhatároztunk. Kobrin és Pinszk között általában nincs változás, Drohicyntől keletre kisebb összeütközések Sarny vasúti állomástól délkeletre csapataink feltartóztatják az ellenséget, a mely azon fára­dozik, hogy a Styr és Goryn folyók mentén Kolki területéről kelet felé nyomuljon előre. Derazno körül heves harcok. Rovnótól délnyugatra, Dubno—KremienieC területén sikertelen osztrák támadások. Galíciában Tarnopol körül csapatainknak gyilkos ellenséges tüzérségi tüz ellenére is sike­rült Újból kevés tért nyerni. Foglyokat ejtettünk, gépfegyvereket zsákmányoltunk s visszaszorí­tottuk a németeket, akik észak felé vonultak vissza. A Szerelh alsó folyásánál Zaleszciki körül az ellenség offenzivájával feltartóztatni igyekezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom