Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-16 / 224. szám

4 üfiLMA 6YÁBÜB8ZA0. Szeged, 1915. szeptember 16. A Balkán-probléma megoldása. — Bulgária magatartásának okai. — még pedig több tisztviselővel az élén altiszteket, vonatkísérőket, irodai és pályafentartási és szolgaszemélyzetet. Megakadályozott francia támadás. Berlin, szeptember 15. A nagy főhadiszállás jelemti: A Hartmansweilerkopfon tüzelésünkkel megakadályoztuk a franciáknak egy támadási kísérletét. Egy Rechesy mellett (francia—svájci határ közelében) megfigyelő megkötött léghajót lelőttünk; a léghajó felborult és lezuhant. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az angol municiós bizottság jelentése. London, szeptember 15. A hivatalos sajtóiroda azt a jelentést közli, amelyet a hadiszer és muníció gyártására alakított bizottság tagjai a franciaországi angol frontra augusztusban tett uíjukról készítettek. A jelentést Henderson miniszter és hét más munkásvezér irta alá. Egyebek között azt tartalmazza, hogy a bizottságnak feltűnt az a jó egyetértés, amely a legénység ós minden rangú tisztek között fennáll. A csapatok 'biztonságára és kényelmére történt intézkedések a lövészárkokban és a front mögött kielégítők. A bizottság egy legénységi üdülőházat látogatott meg a front mögött, amelyben 1200 katona 14 napi üdülőszabadságát töltötte. Ezeknek legnagyobb része visszatért ismét ezredéihez. A kórházak berendezése kitűnő. A jelentés azzal a 'felhívással végződik, hogy az angol munkások feszítsék meg minden erejüket, hogy a frontot a szükséges munícióval ellássák. Az indiai csapatok nagy vesztesége. Zürich, szeptember 15. A Morning Post Kalkuttából távirati jelentést kapott az indiai katonák veszteségeiről. Eszerint az indiai csapatok julius 25-ikéig 22.935 embert vesztettek. Ebből a hatalmas számból 17.835, köztük 440 tiszt a franeiai és belgiumi harctereken esett el, 1698 katona, köztük 52 tiszt pedig a Dardanelláknál. A fennmaradó 3852 ember részint a perzsa öbölben, részint pedig az egyiptomi harctéren esett eh A törökök sikerei a Dardanella fronton. Konstantinápoly, szeptember 15. A főhadiszállásról jelentik: Dardanélla-front: Az Anaífoirta- és Ari Burnu-szakaszokban szeptember tizenkettedikéről tizenharmadikára virradó éjjel felderítő csapataink az ellenséges lövészárkokat több ponton hirtelen meglepték. Szeptember tizenharmadikán tüzérségünk sikeresen ágyúzta az ellenséges csapatokat és élelmezési oszlopokat, amelyeket szétszórt és nagy veszteségeket okozott az ellenségnek. Ari Bitrmtml egy ellenséges tüzérségi állást elpusztítottunk és két jól megerősített megfigyelő állást is rommá lőttünk. Sedil-Bahrnál az ellenséges tüzérség lövészárkaink egy részét a centrumban hatás nélkül lövöldözte. A többi hadszintéren nem fordült elő jelentősebb esemény. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Berlin, szeptember 14. Néhány nappal azelőtt a Petit Párisién három térképet hozott. Az első a balkáni államok jelenlegi képét mutatta, a második, miként tervezték titkos szerződésükben Szerbia és Bulgária a Balkán felosztását a második balkáni háború előtt, a harmadik pedig, miként festenének a2 egyes Balkán-államok az antant győzelem esetén. Az antant-hatalmak ugyanis azt tervezték, hogy ha a szerencse kedvez nekik, minden, balkáni államot megnövetnek uj területtel. Bulgária Szerbia és Görögország rovására gyarapodnék területtel, Szerbiának és Romániának gazd'ag zsákmányt juttatnának Ausztria-Magyarország területéből, Gö- | rögországot végül a szmirnai parton adandó területtel elégítenék ki. Ezen a harmadik térképen Bulgáriához tartozik a mostani SzerbMacedónia, Görögországból pedig a kavalai tengerparti sáv Kavalával az Orphanigolfig. Szerbiát a dalmát tengerpart övezi és az övé Bosznia és Hercegovina, Románia a győztes antant-államok segítségével bekebelezte a Bukovinát Csernovicig, Erdélyt és a Bánátot Temesvárral. Ép erről a térképről olvasható le a legvilágosabban, miért nem csatlakozhatik Bulgária a négyesszövetséghez, tár bizonyos, hogy az antant győzelme esetén Bulgária a mainál nagyobb lenne. Ámde Szerbia és Románia is megnövekeduék még pedig ugyancsak tetemesen;. Ennek a térképnek a képe már a .háborít kezdete óta lebegett minden politikailag érett bolgárnak a szeme előtt. Mindegyiküknek ott motoszkált a fejében, hogy igy festene a Balkán, ha Oroszország, Anglia és Franciaország abba a helyzetbe jutna, Ihogy AusztriaMagyarország területéről rendelkezzék és igy állana Bulgária követeléseinek legbőkezűbb kielégittetése után szomszédai közt. Szerbia nemcsak területileg miulná főiül Bulgáriát, hanem újonnan nyert területeivel Bulgáriával szemben nyomasztó hatású hatalommá válnék és gazdasági erejével jóval fölötte állana Bulgáriának. — Ugyanakkor, amikor Bulgáriai birtokába vehetné a még megmüveletlen, végtelen zűrzavarok által meggyöngyült Macedóniát. Szerbia a tengerparton sütkérezhetnék, kihasználhatná a szorgalmasan megmunkált Boszniát és learathatná a maga számára mindazt, amit Ausztria-Magyarország rendszeres gyarmatosító munkájával ebben a mintatartományban létesített. Északon kényelmes önelégültségben terpeszkednék szét Bulgária fölött Románia gyönyörködve Bulgária kínlódásában. Románia földjeinek gabonafölöslegén kivül ura volna a fában gazdag Bukovinának, a Bánát termékeny síkjának: krétá&an, vasés szénben, réz, ezüst és aranyban gazdag földjének. Vajjjon kívánatos lehet-e a bolgárokra néve az ilyen osztozkodás? Bulgária ezután az osztozkodás után föltétlenül szegényebb és elnyomottabb volna, mint mostani állapotban. Ez a kép mindig ott lebegett az okois Radoszlavov és a russzoifilizmustól meg nem babonázott bolgár politikusok előtt. S ezzel szemben tehetetlen volt minden, diplomáciai mesterfogás, az antant-hatalmak minden ajánlata, minden Ígérete és hizélgése. Ha a Dairdanálláknál, Lengyel országban és Baliciábun megsemmisítő győzelmet arattak volna az oroszok és szövetségeseik, akkor Bulgária rákényszerült volna, ihogy akarata ellenére is belenyugodjék azokba a tervekbe, amelyek megpecsételték volna tehetetlenségét. Amint azonban csak némileg is tehetővé vált számára a szabad választás, döntése nem lelhetett kétséges. Csak nagyon is korlátolt elmék ismerik félre, mennyire nem kedveztek nekünk ebben a háborúban érzelmi momentumok és beképzelt jogok és igények. Ha akadnak olyanok, akik még mindég azt hiszik, hogy nekünk az ilyen „imponderabiliákkal" nem kellett számolnunk, akkor ezek borzasztó tévedésben vannak és sejtelmük sincs a reálpolitikáról. Semleges népeknél a legtöbb ellenszenvet a vu! túrából végehosszát nem érő fecsegés keltette ellenünk. Amikor a tisztára politikai háborúhoz semmi köze. Minden nemzet ragaszkodik a maga kultunájáShoz és ép azért jobban tart bármely idegen kulturának a győzelmétől, mint az idegen politika hegemóniájától. Ez az érzés rendkívüli befolyással volt a legtöbb semleges nemzet magatartására. Bulgáriában azonban ezek az impruderabiliák, rokon- és ellenérzések csak csekély mértékben játszottak szerepet. Ez talán mindenekelőtt onnan van, hogy a bolgár nép semmi irányban .sincs "szellemi függésben, nem ugy mint a román, amely szakadatlanul külső befolyások alatt áll. A legfőbb oka Bulgária magatartásának azonban bizonyára •az, hogy két évvel azelőtt rendkívüli súlyos megpróbáltatásnak volt kitéve. Mikor a második balkáni ihábóiruban, majd a bukaresti béke után látta, mint dől össze reményeinek kártyavára, mint darabolják szét vitézségének és rengetek véráldozatának a jutalmát egykori szövetségesei, cári védőjét pedig ott látta ellenségei táborában, akkor mindjobban magába merült és kizárólag a saját nemzeti gondolatának élt. Az 1913. év zivataros nyári napjaiból valami mélv elkeseredés maradt meg .szivében, de ezen az érzelmén is mintaszerűen tudott uralkodni és össze tudta egyeztetni a legsajátabb érdekeivel. A telhetetlen Danev, miközben mindent össze akart harácsolni nemzete számára, elvesztett mindent és a legnagyobb szerencsétlenségben' döntötte hazáját. Radoszlavov, e céltudatos és tisztán látó bolgár államférfiú pedig megvalósítja a telhetőt, végleg lemond Drinápoly>ról és Kirkilis'széröl, mindazáltal megnöveli országa határait, miközben magasabb feladatok esetére biztosítja hazája számára a hátvédet, mikor Törökországgal, a régi ellenséggel egyeziséget kőit. Ez a török-bolgár szerződés igazi állammüvészet érett gyümölcse. Azé az állammüvésizeté, amely egyszerűen azon van, hogy megtévesztő szenvedélyeket elnyomjpn, a lehetőre törekedjék, a lehetetlent és gátlót kiküszöbölje és a szükségszerűt megtegye. Bulgária számára a lehető és szükségszerű oly világosan van megadva, miként a Petit Párisién ábrándterves térképének a határvonalai. Bulgária vissza akarja szerezni azt, amit elvesztett és meg akarja valósítani nemzeti igényeit anélkül, hogy szomszédjábian (alhataknás osztrákmagyar területekkel meggyarapodott államok keletkezzenek. Ez a balkánprobléma zűrzavaros ide-oda ingadozásai közepette elejétől fogva magától értetődő volt. Ausztria-Magyarországnak és Németországnak pedig a jövőre vonatkozóan az a törekvése, hogy a török birodalommal való összeköttetése mindenkorra hozzáférhetetlenül biztosítva legyen. S mivel a Törökországgal és velünk való összeköttetés Bulgáriának is az érdeke, vülamely ponton vagy vonalon érintkeznünk kell Bulgáriával, mert egyazon célhoz egyazon ut vezet. Belvárosi Kávéház Elsőrendű kiszolgálás. — Jó kávéházi italok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szives pártfogást kér Radó Ignác, kávés. 'iaaaBaílBa,!"'aW Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak!