Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-15 / 223. szám

Szeged, 1915. szeptember 15. DÉLMAGYAR0RSZA8. 7 A török hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, szeptember 14. A főhadiszállás jelenti: Dardanella-front: Az Anaforta-szakaszon tüzérségünk hathatós ágyútűz alá vett Krakoltepe környékén egy ellenséges ezredet, a Sóstó táján levő ellenséges táborokat, valamint eltensé|gels| (századokat, amelyek iSzedil-íBahr vidékén előnyomulni készültek és szétszórta ezeket. Ágyutüzünk egy ellenséges cirkálót, valamint ellenséges torpedónaszádokat, melyek külön-külön közeledni akartak a partok felé, arra kényszeritett, hogy eltávozzanak. A többi fronton nem volt lényegesebb esemény. (M. T. I.) Harg a tengeren. Berlin, szeptember 14. A Bien motoros shoonert, arnlely szombaton a bányák szániára fagerendákat vitt angol kikötőbe, a Morgenbladed értesülése szerint tegnap reggel egy német tengeralattjáró naszád Oxoi közelében ágyulövésekkel elsüllyesztette. Legénysége megmenekült. (A Wolff-iigynökség megjegyzése: A bányafagerenda dugáru.) Köln, szeptember 14. Krisztiániából jelentik szeptember 11-iki keltettel: A Murick norvég gőzös Rotterdamból Norvickba érkezett. A legényság elbeszélte, hogy útközben egy német katonai léghajó megtámadta a hajót. Egészen mélyen repült, ugy, hogy egyik kosara majdnem súrolta a Muriéx kéményét. Miután a léghajó parancsnoka kikérdezte a norvég gőzöst utjának célja és rakománya felől, tovább engedte. Mig a kihallgatás tar tott a Murick teljes gőzzel haladt tovább. A saBasssasiaBaiii Yff Szerdán és csütörtökön, Közkívánatra! Életkép 4 felvonásban. • • • Emilie Sannon és E. Gregers j felléptével. Kémtörténet 2 részben. 1 Előadások: 5, 7 és 9 órakor. \ Gyermekjegyek csak az első • előadásokon érvényesek. | német léghajón 30 főnyi legénység volt és mellső kosarában több ágyú. A léghajó 50 kiométer sebességgel repült. (M. T. 1.) Genf, .szeptember 14. Algirből jelenti a _yon .Repubiicain: Az admiralitás közli, rogy két bárka a Lille de Mostaganem legénységével megmenekült. Ezt a gőzöst német tengeralattjáró naszád tudvalevően elsülyesztette. A hajótörötteket angol és svéd íajók Oran magasságában vették fedélzetre. ••KaaisaBSBBSBaiíBBBBEBBBBBSBBBHBBBSBOBHBHaaaBaBBasiía, Vilna. Berlinből irják: Vilna városának gazdag a miultja. Gazdag harcokban és népfajokban, de mindenekfölött gazdag szenvedésekben, ép azért különösen tiszteletreméltó. Évszázadokon keresztül folyt érte a küzdelem litvánok, oroszok és lengyelek közt; de németek, tatárok, svédek és franciák is harcoltak birtokáért. Mindezek megtaposták Vilna testét. A legutóbbi időkben túlnyomóan zsidó jellegű. A lengyelek és oroszok egész vallási fanatizmusukkal harcoltak Viliidért, de mostani jellege leköszörülte teljesen ezeket az ellentéteket és most ilyen a jellege az egész FehérOroszországnak, amelynek Vilna a fővárosa. A benne lakó oroszok olyan orosz nyelvei beszélnek, amely csöppet sem egyenrangú a moszkvai orosz nyelvvel a lengyelek nyelve is durvább itt, mint a varsói kormányzóságban, ahol a beszéd dallamossága s ritmikussága miatt szerelmesek aiz emberek lengyel nyelvükbe. A németek kiejtése kémény orosz német kiejtés, szókincsük orosz szókkal és kifejezésekkel barbarizált, a litvánok litvánul beszélnek, de ugy, hogy kívülük senki sem érti, a proletariátus nyelve a „jiddisch", ugy azonban, hogy a többi zsidó beszédjükről felismeri a vilnai zsidólkat. Az intelligensebb zsidók jól tudnak oroszul; lengyelül is, de már rosszul; ellenben németül sokan jobban tudnak, mint a vilnai benszülött németek. A parasztok Nagyoroszország parasztjainak pompás, velős, jellegzetes orosz nyelvével ellentétben valami utálatos orosz és lengyel keverék-nyelvet használnak, a fehér-oroszok: keverék-faj. Vilnának hat zárdája van. Ezeknek fele orosz, (fele lengyel. 34 kisebb-nagyobb orosz temploma és kápolnája, 15 katolikus, 2 evangélikus és 1 református temploma, 77 zsinagógája és imaháza van. Ezekből a számokból azonban korántsem a 'hivek számára következtetni. Mig az oroszok, lengyelek és zsidók templomainak számaránya 5:2:11, addig a lakóság nemzetiségi számaránya 2:3:5. A legkevésbbé jámborok tehát a lengyelek, de — nem a saját akaratukból. Van Vilnának egy helye, ahol nincs felekezeti külömbség. Ez az Ostra-Brama, a csúcsos kapu, az 1509-ben épült városfalak öt kapuja közül az egyik, amelyen minden vilnai födetlen fővel halad keresztül. Az Ostre Brama fölött van egy kis kápolna, ebben egy csodatevő katolikus Szűz Mária, akit az oroszok is különösen' tisztélnek. De a más felekezetűek is levett kalappal haladnak el itt, mert ez rendőrségi parancs. Persze a hely táján virágzik a gyertyával és katolikus iszentképekkel való kereskedés. A vilnaiak közül a legtöbben azonban nem tudják, miért erőszakolják a közigazgatási hatóságok annyira ennek a 'helynek tiszteletét. Mindenféle legenda van róla forgalomban. A legelterjedtebb az: II. Sándort, amikor ez alatt a kapu alatt elment, egy cilinderes UT üdvözölte. A kalapból lazonban kihallott egy bomba, amely szétrobbant anélkül, hogy a cárban kár esett volna. Persze az illetőt egy fejjel megröviditették. A cár csodálatos, megmenekülésének az emlékére kél mindenkinek e helyütt megemelni a kalapját Más változata: II. Sándornak lehullott a léghuzatos kapu alatt a sisakja a fejéről. Ezentu tehát emelje meg minden orosz alattvaló itt a kalapját., Sokszor élt át e város „nagy időket", de sohasem jókat. Mintha az embereknek a .homlokára volna sütve mindannak a szenvedésnek az emléke, amely évszázadokon keresztül gyötörte ezt a várost. A vilnai ember ismeri a nyugalom tünékenységét és a sorsnak minden pillanatban leütni kész kezét. Higiénia? Ah, mit higiénia! Bizonyára valami régi divatú idealizmus maradványa: az udvarok tisztaságát kevésre becsülni. A legtöbbnek az ösztönében annak a hite él, hogy a túlzott tisztaság nemcsak a bacillusók megélője, hanem hogy kiirtja az emberből az emberi jóság, a szivmelegség és a részvét szellemét is. Akármint áll is a dolog, a bachíais Vilna leggonoszabb ellensége. Persze Vilnában még sok az olyan „vén róka", aki nem hisz ezekben az állatkákban. Szívesebben tűrik el a baciLlus-elfenségeí, mint az eimber-eilenséget. Hányszor jutott ellenséges kézre?! A szenvedések végtelen láncolata ez. Mikor is kezdődött ez? 1399-ben wallenrodi Konrád felgyújtotta, amikor is. 14 ezer ember lelte halálát. A citadella azonban kiáltotta a két hónapos ostromot. Három év múlva újból; megjelent a német lovagrend a város falai alatt. Vitovt nagyherceg tekintélyes számú orosz, lengyel és tatár csapatok élén szállott az ellenséggel szemben és visszatérésre kéuyszeritette. 1530-ban borzasztó tűzvésznek es'elt áldozatul a város kétharmadrésze. Három évre rá a pestis pusztította el a lakosság egyharmadát: 25 ezer embert. A görög-keleti oroszok a katolikusokat okolták ezért. A pápa és Zsigmond király elsimította a veszélyt, ugy azonban, hovy az oroszoknak kedveztek. A XVII. századot a protestánsok és a . jezsuiták harca tölti ki. Ez utóbbiak ugyiamis 1570-ben alapították meg itt első kollégiumukat, a protestánsok pedig 1540-ber. vertek Vilnában gyökeret. Ép ugy küzdöttek itt egymással a görög-keleti ortodox és a katolikus lengyelek is. Az oroszok ugy cselekedtek, mint annyiszor és másutt, megszállották a várost kozákokkal. Ez alatt az idő alatt a pestis kétszer is pusztitotta a várost. A kozákok és pestis közös müve, hogy — miként ama kor egyik krónikása mondotta — Vilna alig volt megtalálható Vilnában. A nemzetiségi küzdelmek évszázadokon keresztüli tomboltak. Litvánok, oroszok és lengyelek. Az egész XVIII. századról a krónika nem tud egyébről rgeélni, .mint borzalomról és szenvedésről. Mindazok a háborúk, amelyeket a nyugtalan lengyelek szomszédjaikkal viseltek, keresztülgázoltak Vilna testén. 1702-ben XII. Károly, a svédek fatális királya szállotta meg a várost és az akkori viszonyokhoz képest nyomasztó hadisarcot vetett rá (22.115 tallért). Három évvel későbben I. Péter visszafoglalta megint a várost, de már egy évre rá ismét kénytelen volt azt a svédeknek átengedni. Mikor a svédeket kiűzték, azok borzasztó rombolást vittek véghez. 1708—10. között éhínség, majd pestis dühöngött, melynek 20 ezer ember esett áldozatul. Az 1715-i'ki tűzvésszel zárult le Vilnára nézve az északi háború. Alig kezdtek ezek a sebek behegedni, kitört az orosz-lengyel háború. Vilna volt megint a zsákmány, mely többet szenvedett, mint az érte küzdők. A XVIII. század harmincas és negyvenes éveiben négyszer pusztitotta Vilnát óriási tűzvész, ugy hogy 1784-ben mindössze 200 háza és. 20 ezer lakosa volt. Lengyelország harmadik felosztása után némi nyugalomhoz jutott a város. A romantikus hajlam és. a lovagiasságban tetszelgő I. Sándor cár elengedte a városnak a koronával szemben való adósságát és a vilnai akadémiát egyetemi rangra emelte. Lengyel üzelmei miatt, ezt az egyetemet azonban mihamar becsukták és Fehér-Oroszország ilykép a mai napig egyetem nélkül maradt. Az 1812. év sem mult el nyomtalanul Vilna felett. A forró lengyel vér azonban nem nyugodott. Már 1799 húsvét éjjelén lengyei lázadás tört iki és az orosz csapatok 700 'emberig ha-