Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-24 / 231. szám

8 "DÉLMAGYARQRSZÁG. Szeged, 1915. szeptember 24. Varsó, — a „Lengyelország hanyatlásának székvárosa", — egész a legújabb időkig pedig Oroszország „Visztulái tartományai főkormányzójának székhelye"' előtt egyáltalán nemi idegenszerű dolog a 'különböző nemzetek összeütközése és összekeveredése. Mint Lengyelország fővárosa, mintegy kiegyenlítő tényező volt a lengyel Krakó és a litván Vilna között. Különben is a Napóleon varsói hercegségében oly összekevertek voltak ezek az elemek, hogy közmondásossá vált: — Varsói hercegség, porosz pénz, lengyel hadsereg, szász király, /francia kódex ... Ezek után nincs-e oka Varsónak ugy tekinteni mostani uj hódítóira. — kérdi a lap, — mint egy átvonuló brigádra a Szobieszkl János szive fölött?!... Igy az amerikai. Ha volna még élet benne: nagyot dobbanna most régóta porladó szive a cbocimi, bécsi és párkápyi győzőnek, aki egyébként a saját hazájában sem vo'lt elismerve a gyöngéd érzések emberének, épenséggel nem báriván keztyüs kézzel — mint III. János — a saját belső embereivel sem. Ez a maga kovában is durvának mondott sziv most, száz évi orosz uralom után, gazdát cserélt s bizonyára nagy öröme telnék benne, látván a délceg német, magyar és osztrák vitézeket sétálgatni a Megdicsőülés temploma körül. A lengyeleknek pedig nincs okuk 'félteni talizmánjukat, sőt más inkább egybeforrtak ők vele most, mint valaha, egy boldogabbnak Ígérkező jövendő hajnalán... Varsónak ezer és egy oka örömmel köszönteni azt az „átvonuló brigádot", amely most ott táborozik a Szobieszki János szive fölött... Zsoldos Benő. Hólyagos himlőjárvány Felsőtanyán. — A közegészségügyi bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) A város közegészségügyi bizottsága csütörtökön délután 5 órador dr. Szalay József főkapitány elnöklésével ülést tartott. A 'közegészségi bizottság ülésének tárgyai — amint a főkapitány bejelentette, a Felsőtanyán .fellépett hólyagos himlőjárvány továbbterjedésének meggátlása és az alsótanyai gyermekhalandóság mibenlétének megállapítása volt. A tiszti főorvos bejelentette, hogy rövid idő alatt hét hólyagos himlő megbetegedés történt Szegeden, amelyek a hatósági vizsgálat eredménye szerint mind egy megbetegedésnek a következményei. Az első fertőzés következtében négy és négy hét multán, ugyancsak ebből a fertőzésből kifolyólag három megbetegedés történt. Ugy történt a dolog, Ihogy Nagy Józsefné Balástya-kapitányságon lakó asszonyt beszállították Szegedre. Itt a rendőrorvos megvizsgálta és megállapította, hogy Nagyné hó lyagos himlőben szenved. Azonnal értesítették őt s ö is megállapította a hólyagos 'himlőt. A beteget beszállították az ujszegedi járványkórlház'ba, a kocsit, lovakat, kisérőket, valamint mindazokat, akik a súlyos megbetegedést 'megelőzőleg érintkeztek az. asszony nyal, fertőtlenítették, védő himlőoltással látták el és 21 napi vesztegzárt rendeltek el rájuk. Összesen 38 egyént oltottak igy be. öt nap multán, a foganatosított ovóintézkedés dacára is ujabb megbetegedést jelentett be a kerületi orvos. Az -íjiabb (hólyagos himlőbeteg Paradi Péterné volt, aki Nagynét ápolta és akit szintén fertőtlenítettek és beoltottak. Paradiné mindössze három napig volt beteg. A harmadik napon meghalt. Itt foganatosították ugyanazokat (az ovóintézkedéseketi, mint a Nagyné esete után és négy nap multán mégis meghalt ugyancsak hólyagos himlőben Pálinkás Mária is, Paradinénak a nővére. Újból beoltottak és fertőtlenítettek mindent, akivel és amivel a beteg érintkezett s uiiahb vesztegzárat rendeltek el ezekre is. Hároin nap multán mégis ujabb megbetegedés történt, a Faiskola-soron lakó Borbola Mihály 14 éves fiu személyében. Most már a fertőtlenítéseken és beoltásokon kivül szigorították a vesztegzárt. Huszonnyolc napig nem történt ujabb megbetegedés* Ekkor azonban megbetegedett Pálinkás Péter. Amint megállapították, Pálinkás a vesztegzár utolsó napjaiban meglátogatta Borboláékat, kijátszva a vesztegzár foganatositásáho7, kirendelt őrök figyelmét. Ezt követőleg minden ovóintézkedés dacára is rövid idő alatt megbetegedett hólyagos himlőben Borbola Józsefné és Benkő Kálmán, akik a Pálinkás látogatása után Pálinkás Péterrel érintkeztek. A hét megbetegedés közül tehát négyen meghaltak, kettő súlyos beteg és egy felgyógyult. Bár az utóbbi időben nem fordultak elő ujabb megbetegedések, de az a gyanú, hogy többen fertőzöttek a felsőtanyán. Ezért kötelességének -tartja olyan .ovóintézkedések életbeléptetését, /melyek mellett a járvány továbbterjedését meg lelhet gátolni. Indítványozza ezért, hogy -a felsőtanyai központtól mintegy 500 méternyi távolságra fekvő Ledermüller-íéle iskolában a lehető legrövidebb 'idő alatt rendezzenek be járvány kórházat a hólyagos-himlőben megbetegedettek -részére. Egészségügyi razziák tartására megfelelő fizetés mellett alkalmazzon a város egy járvány orvost, aki aztán minden gyanús megbetegedettet kezelés alá v-enne és a fertőttenitéseket eszközölné, a zárakat ellenőrizné és segítene a szintén elrendelendő kényszeroltásoknál, amelyeket a Gajgonya-, Baástya-, összeszék- és Fehértó-kapitányságck lakosaira kér elrendelni. A járványorvos alkalmazását annál inkább kívánatosnak tartja, mert most mindössze csak egy orvos látja el azokat a teendőket, amelyeket békében három orvos 'látott el. Szükséges a hordozható fertőtlenítő gép beszerzése, hogy a megbetegedett házaknál is teljes mértékben el lehessen végezni a fertőtlenítéseket, szükségesnek tartaná mindezeken kivül a felsőtanyai élelmiszerbehozatal megtiltását, nehogy ezen az uton a belvárosra is átterjedjen a járvány. A közegészségügyi bizottság 'több felszólalás után a főorvos előterjesztéseit a felsőtanyai élelmiszerbehozatal elzárásán kivül elfogadta. A /járványkóríházhoz ápolónőkül felveszik a jelenleg Szegeden tartózkodó három Vöröskeresztes ápolónőt, akik hólyagos Ihimlőbetegek kezelésében járatosak. A kórházban külön konyhát állitanak fel. Hatósági uton gondoskodnak a zár alá vették ellátásáról. "A felsőtanyaiak közül mintegy 1500—2000 embert fognak kényszer uton himlő ellen beoltani. Az alsótanyai gyermekhalandóságról történt bejelentést (tudomásul vette a bizottság s elhatározta, hogy a halálozás okait tanulmány tárgyává teszi. HÍREK ITSAAAAACZEAAIA A török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, szeptember 23. A főhadiszállás jelenti szeptember 22-ről: Anaforta vidékén tüzérségünk ágyútüze a balszárnyunk előtt fekvő ellenséges lövészárokban és ellenséges táborban tüzet okoztak, amely két két órán át tartott. Az Ariburmi-szakaszon az ellenség 20ról 21-ére virradó éjjel aknát robbantott, a mely jelentéktelen károkat okozott. A károkat rövidesen kipótoltuk. A Sed il Bahr-szakaszon az ellenség szeptelmber 21-én délelőtt bombávetésekkel kisért heves ágyúzást kezdett balszárnyunk ellen. Ütegeink viszonozták a tüzelést és elhallgattatták az ellenséges tüzérséget. Szeptember 21-én flottánk a Fekete-tenger szénrakodó kikötőiből három Bistrij-tipusu orosz torpedó-naszádot elűzött. A többi fronton nem történt jelentős esemény. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) ocoo A török Vörös Félhold képeslevelezölapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) A vízhiány megszüntetést*. (Saját tudósitpnktól.) A közönség bizonyára boldog örömmel 'veszi tudomásul mind azokat az intézkedéseket, amelyeket a hatóság az egyre tűrhetetlenebbé vált vizinség leküzdésére foganatosít. Tagadhatatlan, hogy ma még a város legbelső területén sincs egész nap állandóan viz. Sok igazság volt a közönségnek abban a kritikájában is, hogy a hatóság ho-sszu ideig meddő intézkedésekkel igyekezett a bajon segiteni. Ujabban az orvoslás pozitív eszközeihez nyült és ez önmagában is megnyugtató. Jelek vannak arra is, hogy a hatóság már a közel jövőben komoyan kiván foglalkozni azzal is, hogy a város nagykörúton kivül eső része is bekapcsoltasék a vízvezetékbe. Majd meglátjuk, hogy válik be számítása. Minden esetre örvendetes, hogy a tanács az alkotások terére lép. A tanács csütörtöki ülésén ismét foglalkozott Szeged vízellátásának nagyjelentőségű ügyével. A miniszter által engedélyezett két uj artézi kut közül az egyik, amint azt már megírtuk, elkészült. Néhány nap múlva át is adiják rendeltetésének. A kut tudvalevőleg minden várakozást felülmúlóan jól sikerült. 3000 /köbméter vizet szolgáltat naponkint, holott az összes működő artézi kutak csak 5200 köbméter vizet adnak. Mindenesetre számolni kell azzal az eshetőséggel is, hogy a kut vize csökkenni fog. A tanács ezért csak '2000 köbméter vizet vesz számításba. Ezzel természetesen a szegedi vizügy még nincs rendezve. Épen ezért tárgyalás alá vette a tanács a kútfúrásokat eszközlő vállalkozó ajánlatát, amely szerint a második kutat — tekintettel arra, hogy most minden 'felszerelése kéznél van — sokkal olcsóbban elkészítené, annyival Is inkább, mert. üzemköltségei is lényegesen kisebbednének. A tanács a vállalkozó ajánlatát elfogadta, azzal a kikötéssel, ihogy áz uj kutat nem 350, (hanem 400 méternyi. mélységre fúrja. Amennyiben az uj kut is olyan vizbőségti lesz, mint a mostani, akkor minden valószínűség szerint bekapcsolják á város nagykörúton kivül eső területének egy részét is a vizvezetékhálózatba. Reméli a tanács, Ihogy a két uj kut elkészültével a szegedi vizügy meg lesz oldva ideiglenesen és pedig mindaddig, mig a város uj vizmii felállítása és uj vízforrások megnyitásával a Vízvezetéket és csatornázást az egész városra kiterjesztheti. — Vilmos császár Magyarországba jön. Budapestről jelentik: Gróf Fürstenberg, budapesti német főkonzul egy laptudósító előtt nyilatkozatot tett, amelynek kapcsán a következő kijelentéseket tette: — Egész Németország csodálattal adózik nap-nap után a magyar katonának. Maga Vilmos császár, akinek gyakran volt alkalma a fronton, a tűzvonalban találkozni velük s szemlélője lelhetett mindannyiszor bámulatos magatartásuknak, ugy szereti őket, mintha valamennyien a fiai lennének. — Na ja, a magyarok! — mondja róluk beszélve. De ez nem is lehet máskép, hiszen ismeretes a német császár fáradhatatlanul éles szeme, amellyel az igazi értékeket fölismerni és megbecsülni tudja. Velük szemben Vilmos császárnak, mint sokszor emlegeti, csak egy vágya vari, hogy megmutassa érzését: a háború után el akar jönni