Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-11 / 192. szám

Szeged, 1915. augusztus 11. DÉLMAGYARORSZAG. t Oroszországban tisztán látják a helyzetet. Berlin, augusztus 9. Hindenburg, Conrád, Mackensen és a többiek hadművészeti zseni­alitása komoly tények elá állította a közép­ponti hatalmak telhetetlen, de tehetetlen ellen­ségeit. A németek Varsóban, laz osztrák és a magyar csapatok Iivangoródban vannak. Ez a két tény ia háború első esztendejének a határkövei és az egész világháború egy uj szakaszának valószínii kiindulópontjai is. Varsónak van egy külvárosa: Pnaga, ami valami küszöbí-élét jelenít magyarul és valóban Varsó volt íaz la küszöb, amelyen ke­resztül Oroszország Nyugat-Európába akart betörni. — Ezen betörés előcs a pataiul a •lengyeleket 'szemelte ki imár száz évvel eze­lőtt. E hivatásukra hol hízelgéssel, Ihol kian­csuíkával akarta őket előkészíteni. Csák most -a világháború folyamán kapott LengyelOr­szág valamelyes autonómiát, Oroszország­tól, mely autonómia annál szélesebb körűvé vált, minél rossüibbul állott az oroszok szé­nája a harctereken. Az ígéretek nagysága a növekvő ve-sz-ed-eleml nagyságáival egyenes arányban, állott. Viarsó elfoglalása most olyan tény, -mely -a nyugateiurópiai kultarának tett szolgálat, annak elleniére, hogy olyan régi lés; kultúrájúkra büszke népek, mint az ango­lok és franciáik vdltak segitötársiai la imldsí Lengyelországban, legyőzött orosz uralom­nak. Németek állanak íi-smét őrt annál a kü­szöbnél, amelyen keresztül az oroszok kozák hordái akartaik Nyugatra betörni, Hinden­burg neve pedig kezesség arra, hogy Níko­lájevios NiilkOláj nem teszi -rá egyhamar me­gint, a lábát erre a küszöbre. Az -oroszoknak a lengyel fővárosból való kiűzetése a legmélyebb benyomást kell, hogy gyakorolja niz -összes lengyelekre. Neu­mann Frigyes -egyik legutóbbi; müvében, éle­sen világított rá azokra az érzésekre, ame­lyekre a szláv úgynevezett közbenső népek (Zwisohenvölfcer) a lengyelek és csehek lel­két öltöltihetiik -ebben a világháborúban. Lelhte­tetlen, hogy az ő érzelmeik oly -egyenes -és egyszerű természetűek legye-nelk, mint a har­coló magy nemzetekéi. Neumann — ia Berli­ner Ta-giblatt cikkírója szerint — joggal köve­teli, h-ogy iparkodjunk ezen közbenső népek lelkületét és ingadozó hangulatát megérteni. Ha .nemi is. érkezett még íaz ideje annak, h-ogy Lengyelország végleges -sorsáról beszéljünk, az azonban .megkövetelhető, Iho-gy -kímélete­sek legyünk v-ele 'szemben és im-inden szük­ségtelen érdesség elker-ültes-sék. Mert azt az egyet kétségtelenül föltételezhetjük, hogy minden -öntudatos lengyelnek a szivében a jóleső elégtétel érzése ikialll hogy lakozzak, lantiért összeomlott az a százéves kényura­lom, amely Lengyelország -fővárosa fölött annyiszor suhogtatta vesszejét. Történelme, férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbizhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. műveltsége és vallása a lengyelséget a Nyu­gathoz köti és ha -van is olyan len-gyei párt, amely minden üdvét az Oroszországhoz valló tartozástól reméli, az -események kérlelhetet­len folyása alig alkalmas -arrla, Ihogy ezt a pántot meggyőződésében és a lengyel népre való -befolyásában megerősítse. Az igazi -okos és előrelátó politika feliadata -mlost az lesz, Ihogy azt a lengyelséget, amelv a pánszláviz­mus eíőcsapatáu-1 volt kiszemelve, eredeti hi­vatásának visszaadjuk: legyen a nyugati kul­tura legkülsőbb védőerődje a félig ázsiai oroszsággal szemben. Mert Varsó elestének .másik és -uij követ­kezménye az., hogy az -oroszok m-ost haima­rosa-n ©dialhazia és maguk között lesznek. A Visztula-ivónál- féladása la tulajdonképen-i Oroszországba való visszavonulás beveze­tése, a cár hadseregei Kdetporoszor'szág és Galícia után- imiost végre kiürítik -Lengyelor­szágot is. .Micsoda tapasztalia-tokria -fog még szert tenni visszavonulási utján .a nagy­hercegi- ifőhaídlvezér, azt -bizaloimteljesen rá­bízzuk a mii szövetséges -seregeink vezéreire, mi a .magunk -részéről az kívánjuk, h-ogy mi • n-él kiadósabban gazdagítsa tapasztalatait a /issziavonulási sztnatégiia terén. Ha pedig az angol és -francia sajtó népcsalói, népeik fel­zaklatott idegeit imost egy uj orosz offenzíva fantazmagóriájával fogják fel korbácsolni, ak­kor -mi azt egyszerűen nem fogjuk -komolyan venni. Ami nem sikerült az oroszoknak ak­kor, amikor megelőztek bennünket imozgósi­tásiukkal, hatalmas túlerejük gyöngitetl-ebi erejével a Keletporosz-ország és Galícia ellen való legkedvezőbb felvonulási vonalaik­ról, az most megvert, mieggyöngit-ett, szét­züllesztett, -a -Bug és -a Nljem-en mögé vissza­dobott seregükkel még -kevéstbé fog sikerül­ni. Tannenberg, a Mazwi-tavak, a iKárpátok győzteseit, Przemysl és Lemberg, Libán és Mitau, Ivangorod és Varsó elfoglalóit nem kell félteni, iHia Londoniban és Párisban még mindig -hisznek bizonyos mesében, -m-i nem segíthetünk rajtuk, de Ih-ogy magában Orosz­országban a Visztula-menti várak eleste utá-n tisztán látják a helyzetet, az -bizonyos. Románia elkésett az antánt _ melletti háborútól. Pétervár, augusztus 10. A „Bir-sevije Vjed-omoszti", a kül-ügyiminisztéri-um orgánu­ma igen ideges hangon ir Románia maga­tartásáról. A lap közli azt az információt, hogy a bukaresti angol és francia követek ujabb óvást intéztek Bratianu miniszterel­nökhöz és figyelmeztették, hogy a román lét­érdekeket teszi kockára, ha az entente cirku­lusait megzavarja. M-egíenyegtík Romániát azzal is, h-ogy -a Dardanellákon való keresz­tülhajt zástól el fogják zárni, ha ellenük va­lami lépésre -szánná el magát. Bukarest, augusztus 10. A jassy-i Opini­onban ,a román háborúsok vezére, Filipescu Miklós, feltűnést keltő .nyilatkozatot tett. Ki­je.entette, hogy Romániának most meg kell őriznie semlegességét. Az a nap, amely al­kalmas volt arra, hogy Románia beleavat­kozzék a háborúiba, ma már elveszett. Romá­nia elkésett az entente melletti háborútól. Ko­rábban ezt megtehette volna, például akkor, amikor Lemberg -az oroszok kezén- vo'lt és a kárpáti harc-ok sem állottak az oroszokra kedvezőtlenül, de ma már nem lehet kívánni, hogy Románia harcba szálljon. Bukarest, augusztus 10. A ro-mán kor­mány -megengedte, hogy a szerbiai osztrák­magyar polgári internáltakat román terüle ten át Magyarországba szállíthassák. Az. en­gedélyhez egy feltételt fűzött, hogy az. inter­náltak a román területen szigorú karantain alá vétessenek. Az internáltakat vasúti ko­csik Cajnenibe visz-iik, ahol pár napig elkülö­nülve maradnak az elszállítás előtt. Szerbia újfajta sztrájkja. Genf, augusztus 10. A „Journal de Ge­nave" irja, hogy az orosz és francia sajtó egy része nagyon csodálkozik .a szerbek hosszú tétlenségén-. Szerbia ezek szerint új­fajta sztrájkot csinál, de ez komoly vesze­delmeket rejt. magában namlcsak az entente­ra nézve, hanem magára Szeribiára is. Ha nem -sikerül orvosságot találni a bajokra, a szerbek több ellenséget lógnak szerezni, nem­csak a bolgárokat, vagy — kérdik a Szerbiá­val szövetséges államok lapjai — az is lehet, hogy Szerbia örömet akar szerezni a bécsi kabinetnek határtalan intran-zigenciájá-va 1. — Szerbiának be kell látn-i-a, hogy összes aspi­rációit egyszerre nem tudja megvalósítani, hanem el kell szánnia magát bizonyos áldo­zatokra. ,, A spanyol sajtó a négyes szövetséy eélen. Genf, auguszt-us 10. A spanyol kormány félhivatalos lapjának, a madridi La Monar­quia-nak legutóbbi számai érdekes esemény­ről adnak .hírt. A spanyol sajtó ugyanis szem­behelyezkedett a négyesszövetség, de külö­nösen Anglia mesterkeáéseivel, amelyekkel azt akarta elérni, hogy háborús közvéle­ményt teremtsen: -Spanyolországban. Anglia meg akarta -vesztegetni a -spanyol lapokat, a melyek legnagyobb része azonban nem állt kötélnek. A napilapok szerkesztői, legutóbb értekezletet tartottak Sanch-ez Guerra bel­ügyminiszter elnöklésével s megalakították a „Semlegesség Sajtóbizottságá"-t.; jEz a bi­zottság valamennyi spanyol laphoz aláírás a:c..;9K£«u.eaK«ti MÉRAY—HORVÁTH: Amerika Cézárja. Ára 1 K 90 fill. PILISI LAJOS: A kárpáti harcokból. Ára 80 fillér. KARINTHY FRIGYES: A repülő ember. Ára 40 fillér. Dr. ENDREI ŰERZSON: Szemelvények a Koránból. Ára 40 fillér. SZÁSZ MENYHÉRT: Háborús versei. Ára 1 K 50 fill. ÚJHELYI PÉTER: 11 1 — 1 - t l-_i fi és isiin Mii isalÉl fi és isiin ¥8 1 _ L Ára 60 fillér. _< w r • r/f Z 10. A külügyminiszteriura hivatalos kiadása. Ara 40 fillér. ••• Kaphatók: nati L. könyvkereskedésében 8Z ™ m %ffl imma w 5GED, KÁRMTCB 9.82.

Next

/
Oldalképek
Tartalom