Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-29 / 210. szám

Szeged, 1915. augnisatus 29. DÉLMAG YAROBSZ A€F. 5 órakor már csak néhány hajó volt látható, amely-ék az elvonuló angol flotta hátvédét képviselték, később -azonban a flotta egészen eltávolodott a parttól. Ez volt a nagy alkció, amelyről az angol-barát lapok azt irták, ihogy negyven hajó jelent -meg a belga parton, felszabadítja Belgiumot és biztosan elűzi a németeket! A franciák Indiszkréciója. Genf, augusztus 28. Angol részről súlyos szemrehányásokkal illetik a franciákat az eddig történt indiszkréciók miatt, amelyek különösen a balkáni tárgyalásokra vonatkoznak. Eimek tulajdonítható, hogy Viviani az ellenzéki képviselőket nyomatékosan kérte, hogy az olasz hadüzenet kitörése óta Afrikában növekvő izlamita-mozgalommal a vita során ne foglalkozzanak. Az antant kölcsönt keres. Scheveningen, augusztus 28. Az antant pénzügyminisztereinek boulognei konferenciája elhatározta, hogy Amerikában egy hárommilliárdos közös angol-francia kölcsönt vesznek fel, továbbá egy-egy függő kölcsönt Oroszország és Olaszország részére, az előbbit 2% az utóbbit 1 milliárdnyi összegben. A német-angol rokkantak kicserélése. Lissingen, augusztus 28. Angliából ideérkezett egy szállítmány német rokkantakkal. A rokkantalkat -a holland Vöröskereszt tagjai fogadták és megvenidégelték, mire a kórházvonattal továbbszállitották őket hazájuk felé. ru Semleges államod békekonferenciája. Amsterdam, augusztus 28. A németalföldi békepárt elhatározta, hogy amint döntésre kerülnek Oroszországban a harcok, vagyis Breszt-Litovszk eleste után, azzal -ű kéréssel fordul Vilma királynőhöz, hogy az összes semleges államokat kivja meg egy békekonferenciára, amely közvetítené a hadviselő felek között a béketárgyalásokat. A királynő, hir szerint,, hajlandó ezt a kérést teljesítem. Stockholm, auguszitus 28. -A Stockholms Dagbla-d páris levelezője a következő jellemző táviratát küldi lapjának Párisból: — Itteni politikai körökben nem- tartják valósziniitlennek, hogy a jövő év folyamán Bernben békekongresszust fogiiak tartani. Vigyázó Rezsőné oki. zongoratanárnő ma gán IsRolá iálaan Tisza Lajos-körut 46. sz., a tanítás szeptember hó 15-én megkezdődik. — Jelentkezés naponta délután 4—6-ig. (Saját tudósítónktól) A tizenhárom hónapja tartó világháború erős próba elé állította nemcsak a harctéren küzdő hadseregeket, hanem a front mögött élő társadalmiakat is. Elcsépelt igazság, hogy ezt a háborút nemcsak a harctereken vívják meg. A szegedi társadalmat is sokirányuJag vették igénybe és az eddigi tapasztalat azt mutatta, bogy a nagy többség áldozatkészen, lelkesen és szeretettel szegődött minden mozgalom szolgálatába, amely azt célozta, hogy katonáink életmódja jobbittassék és segítség ny-ujtassék azoknak, akiket árvaságra, hajléktalanságra vagy nyomorra juttatott a hadi állapot. Különösen azo-k siettek -a segítés nemes munkáját tökéletesíteni, akik nem dicsekedhetnek nagyobb vagyonnal, viszont tar gadihatatlam, hogy ép a gazdagok közül maradtak egyesek következetesen távol. A legtöbb had-segélyezési ügy szálai dr. Cicatricis 'Lapos főiispán kezeben futottak össze, hozzá fordultunk tehát, Ihogy tapasztalatait a szegediek .háborús jótékonykodásáról elmondja. A főispán ur a következőket volt sz-ives mondani : — Szeged előkelő, gazdag polgárai minden alkalommal, amikor a jótékonysági mozgalmak vezetői, intézői hozzájuk fordultak, késznek mutatkoztak az áldozatokra. Sohasem vonták ki magukat egyetlen jótékonysági akció alól sem és az állami kölcsönök kiboicsájtqfea alkalmával igazán í, dicséretes buzgalmat tanúsítottak. Megróni nem is lelhet itt senkit, hiszen senki: sem láthat bele a mások pénztárcájába, anyagi viszonyaiba. Általában, az előkelőségek és gazdagok egységeseknek és áldozatkészeknek mutatkoztak a háború ideje alatt, mindenkor. — Külön említést érdemelnek az elpusztult felvidéki -falvak, igy Kisszeged felépítése érdekében megindult akciók. Itt, mint •minden más- városában az országnak, néha kiforrottak, egységesek még az irányok, a -mefy-ek szerint a mozgalmakat vezetni kell. Ezért is alakult -meg az Országos Bizottság. Annak a feladata lesz az akciót helyes rendszerbe terelni. — A segélyeket, nagyon természetesen1, elsősorban arra a helyre -kell fordítani, alhctl arra igazán szükség van. Az iskolák felépítése semmiesetre sem lehet elsősorban fontos; ezek nagyrészben államiak, vagy államikká lesznek és igy felépítésük az állam feladata. A nagyközönségre, társadalomra nézve elsősorban a községek felépitősének gondjai hánu-lnak. Ez a társadalom feladata és az Országos Bizottság is azt tűzte ki elsősorban céljául, hogy ide irányítsa a közfigyelmet és ide terelje össze a szétágazó akciókat. És bizonyosnak is tartom, hogy -minden körülmény között is a községek épülnek fel előbb. — És mi a véleménye Méltóságos Uramnak a polgárság hazafias, háborús jótokon y-áígáról! — A polgárság minden alkalommal nagyon szépen viselkedett. Ezt a szép viselkedést prell-udiluimnak kell, lehet tekinteni az ezután következő feladatok, hazafias kötelességek megvalósítására. Szeged -polgársága dicséretes módon kivett-e a részét az áldozatokból. — Méltóztatna talán megmondanii, általaiban milyen benyomást gyiak-o-rolt Méltóságodra Szegedi háborús jótékonysága, különösen más magyarországi városokéhoz viszonyítva? , j I,, [ — A jótékonysági -mozgalmak szálai az én kezembe futottak össze és igy meglehetősen tájékozva vagyok a dolgokról minden téren. És ha ezek alapján pénzben akarjuk értékelni a jótékonyságot, mondhatom, Szeged; jelentékeny összeggel szerepel mindenütt. Az én Véleményem szerint, valamint ismerve a jótékonysági mozgalmak eredményének a számadatait, bátran mondhatom, Szeged semmivel nem marad más városok mögött a tékonysági mozgalmakból és a városi polgárrétege alaposan kivette a maga részét a jótékonysági bozgahnakíból és a városi polgárság nagy megértése rendkivül jó hatást gyakorolt a tanyaiakra, akik -a példát követve, szintén minden akcióban részt vették. Ennyit mondott el dr. Cicatricis Lajos főispán Szeged jótékonyságáról és 'ebbe benne van minden itélet, jutalom, ahogyan. Szeged különböző társadalmi osztályai -megérdemlik, kiérdemelték. HIREK oooo MERRE, VÁJJON MERRE JÁRNAKf Néhanap, mint mess>zinyuló árnyak, Agyam körül elsuhanó szárnyak: Szép asszonyok járnak. És jön mind a régi, kedves álom. Jönnek a barna, a szőke szentek: Mindazok, akik már rég elmentek. Emléküket még épen találom. Méri, hogy elmentek messzire, messze? Mért sáppadt a szó: Volt; oh de lesz-e? . . . ... És jön mind. És: mindig messzebb szállnak, Nem marad más, mint a muló árnyak: Ősz volt... és vasárnap!... Vájjon merre járnák? Sípos János. A cseh vándorcigány, akinek néni isílik a gyöngyélet. (Saját tudósítónktól.) A Szegedre helyezett 28-ik cseh gyalogezred katonájának sorozták be annak idején Flórián Károly csehországi vándorcigányt. Flórián törvénytelen származású; ap-ja Vrba Mátyás vándorcigány, az anyja, Flórián Boribála vándorcigányasszony. Kkánwascb k-özség határában levő. Peklo-erdőben született 1895 január ötödikén, anyja másnap a község templomában megkeresztelte, a komaságra felkért parasztasszonytól ellopott egy tarka kendőt ós még A fertőző betegségek megelőzése céljából Csakis Pasteurizált sört igyunk Kaphatóé Tenner fl. Lászlónál Szeged, Maros-u. 13. sz. Telefon: 784.