Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-29 / 210. szám

2 DÉLM ATÍ YARORSZÁG. Szeged, 1915. augusztus 29. Athén, augusztus 28. Itteni politikai kö­rökben az ,a hir terjedt el, hogy görög rész­ről Konstantinápolyban puhatolóztak, hogy nem lehetne-e tárgyalni egy görög-török szövetségről. A töröík kormány állítólag ki­jelentette, hogy hajlandó ilyen irányú tár­gy alá sokba belemenni Szófia, augusztus 28. Kovaíevsziky orosz egyetemi tanár a bolgár nemzethez intézett felhívást küldött a szófiai i a póknak. A pro­fesszor a fajrokonságra való hivatkozással, felszólítja a bolgár népet, hogy álljon Orosz­ország mellé. Kovalevszky kijelenti, hogy a bolgároktól függ a Balkán félsziget szabad­sága, söt talán az egész világé. Az oroszba­ráí BalkanSka Tribuna leközli a felhívást, de kemény biráló megjegyzéseket füz hozzá. Szerbia válasza a négyes­szövetségnek. Kopenhága, augusztus 28. Párisi jól érte­sült körökben az a hir terjedt el a szerb jegy­zék tartalmáról, hogy a szerb kormányzat nem igen hajlandó Monasztirról Bulgária ja­vára lemondani és Szerbia ragaszkodik ah­hoz, hogy Görögországgal közvetlen össze­köttetése legyen. A francia sajtó ennek dacá­ra optimista magatartást tanúsít. A 'lapok azt hangoztatják, hogy Szerbia bizonyos kiköté­sek mellett elfogadja a négyesszövetség elő­terjesztéseit. Románia nem készülődik ellenünk. Berlin, augusztus 28. A Courierbureau Haag berlini képviselője beszélgetést folyta­tott egy Németországiban időző román diplo­matával, aki a következőket mondotta: — Romániáról sok hamis hir terjedt el. Mint diplomatának és mint Németország ven­diágének panaszkodnom kell, hogy a német sajtó románellenes magatartást taniusit. Arról is beszélnek, Ihogy Románia francia pénzzel folytat hadikészülődést, hogy munícióját Franciaországiból kapja. Kijelenthetem, anél­kül, hogy az egyes ilyen híreszteléseket kü­lön megcáfolnám, hogy tizedrészük sem felel meg u valóságnak. Egészen nyiltan beszél­nek Németországban arról, liogy Románia a központi hatalmak ellen háborúra készül. — Természetesen ez nem felel meg a valóság­nak, mert hiszen Romániának egy ilyen ak­cióból semmi haszna sem lenne. A russzofil körök kivételével egész Romániában senki sem akarja, hogy Oroszország számára mi kaparjuk ki a gesztenyét a parázsból. Azok, akik arról beszélnek, hogy Románia meg akarja szállni Beszarábiát, már inkább meg­közelítik az okosság politikáját. Románia minden eseményre el van készülve, de arra is el van határozva, hogy a jelen körülmények között megőrzi semlegességét. Pasics tanácskozása a szerb trónörökössel. Nis, augusztus 28. A félhivatalos Samo Uprava jelenti, hogy Pasics miniszterelnök Kragujevácban hosszabb tárgyalásokat foly­tatott Sándor trónörökössel. A hivatalos lap szerint a trónörökös teljes egyetértésiben van a miniszterelnökkel Szerbia magatartása te­kintetében és a maga részéről is szabad ke­zet biztosit PaSicsnak, hogy az antant de­marsában foglalt követeléseik kielégitésvél, a közös célokat elősegítse. Visszavertük az olaszok ujabb támadásait. Budapest, augusztus 28. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A tengermelléki harc­vonalból az ellenség ma éjjel és hajnalban több ,helyen támadást kísérelt meg, de min­denütt visszavertük. így a Palazótól keletre levő San-Marti­uónál, a doberdoi fenslkon, a tohneini hídfő­től északra levő magaslati hadállásainknál, Fiitschnél még tart ,a harc. Tirolban ,a Sugan völgyétől észatkra az olaszok hadállásainkhoz közelebb nyomul­tak előre. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az olaszok tehetetlensége. Zürich, augusztus 28. A Svájci lapok megállapítják, hogy a háború első 'három hónapja az olaszok javára még csak egyetlen fontos lövészárok elfoglalását sem eredmé­nyezte. Az olaszok a front egyetlen pontján sem tudták az osztrák és magyar csapatokat azokból az állásokból kiverni, amelyeket a háború kezdetén elfoglaltak. A sajtó kizárt­nak tartja, hogy az eddigi szomorú eredmé­nyek után, amelyekkel természetesen Olasz­országban még mindig nincsenek tisztában, az olasz csapatok egyáltalán be tudjanak ha­tolni Tirol és Karintihia törzsébe, vagy be tudják venni Triesztet. Cadornának nem hisznek az olaszok. Ziiricli, augusztus 28. Egy itteni nagyke­reskedő, aki beutazta Olaszországot, a Neue Zürcher Zeitungénak a következőket irja: Aki — mint én — hosszabb időt töltött Olaszor­szágban, világosan észrevehette, hogy a nép hangulata mennyire megváltozott. Balgaság lenne azt vitatni, hogy ma is ugyanaz a lel­kesedés hatja át Itáliát, müut amikor a hábo­rút megkezdte. A mámor elszállt és Olaszor­szág felébredt. Bár a katonai cenzúra igen szigorú, azért a nép mégis mindenről jól van értesülve és sokkal inkább hisz az osztrák­magyar vezérkari jelentésekben, amelyekihez a svájci újságok révén jut, mint Cadornáé­ban. Sok a csőd Olaszországban. Lugano, auguszus 28. Az Avanti jelenté­se szerint az idegenforgalom szünetelése folytán junius l-e óta 1955 csődeset fordult elő Északolaszországban, amiből Velencére 573 csőd esik. Hivatalos olasz jelentés. A Magyar Távirati Irodának jelentik a sajtóhadiszállásról: Az olasz vezérkar aug. 25-én a következő jelentést adta ki: A Tonale-szakaszon csapataink az aug. 21-én megfelelő tüzérségi előkészítés után ha­talmukba kerítették a Strio-völgy (iNooe) felső végét és a megszálló ellenséges oszta­gokat visszavonulásra kényszeritették. Az ellenség nyolc barakot hátrahagyott. Az ál­talunk elfoglalt állások ellen; az ellenség nyomban imtenziv ágyutüzelést indított; az­után. a gyalogsági és gépiegy verasztagok tá­madásra indultak. Érzékeny veszteségei mel­lett visszavertük az ellenségeit. Számos fegy­vert, muníciót és hadianyagot hagytak kie­zünk között. A felső Cordevole-völgybeti az ellenség tegnap ágya tüzeléssel ésl kézigránálttáma­dássai károkat igyekezett okozni a Colli li Lanáól Saleseig és Agai-ig terjedő állásaink­nak ; hatásos tüzelésünk miatt azonban kény­telen volt kísérletét abbahagyni. Az Isonzónál és különösen Tolmainnél, Plavánál és a Kiarszt-lfensikon az ellenség sáncállásainkat igen élénken ágyúzta. Az ellenség kisérlete, hogy a maíbrezinai vasutvonalat, amelyet nemrégiben megszaki­tottuk, Mowfakxmétól keletre ismét helyreál­lítsa, a mieink különös éberségén meghiusult. iMa reggel egy ellenséges aeroplán el­röpült Brescia felett és szerencsésen megme­nekült védőütegeink tüze elől. Négy bombát dobott le, amelyek ihat embert megöltek és néhányan — valamennyien polgári lakosok — megsebesültek. A szövetségesek nagy veszteségei a Dardanelláknál. Konstantinápoly, augusztus 28. A'Darda­nelláktól érkező jelentések szerint az ellensé­ges hadifoglyok elbeszéléseiből kitűnik, hogy a partraszállitott csapatok többségének fe­gyelme teljesen megingott. Egy francia hadi­fogoly kijelentette, hogy meggyőződése sze­rint a németek előbb lesznek Parisban, mint a szövetségesek Konstantinápolyban. A hadi­foglyok különösen arra az esetre, ha a had­járat még a télen is tart, nyilatkoztak igen pesszimisztikusan. A csapatokat ebben az esetben betegségek tizedelnék meg, különösen a vérhas, mely már most is nagyon pusziit közöttük. London, augusztus 28. A Times rámutat arra, hogy a tiszti veszteségek a Gallipoli­félszigeten az legutóbbi héten ivalósággal ijesztően, nagyok voltak. Hétszáznyolevan tiszt esett el. Az olaszok felvonulása a Dardanellák ellen. Róma, augusztus 28. A tarentói kikötő­ből száztizenkét szállító hajó tizenhat külön­féle hadihajó kíséretében ismeretlen rendel­tetésben. elindult, megrakodva katonákkal és hadiszerekkel. A tömeg, amely óriási szám­ban jelent meg, megéljenezte a tengerre in­duló katonákat. Az Aostai herceg, flottapa­rancsnok, aki jelen volt, lelkes beszédet in­tézett a katonákhoz. Azt hiszik, Ihogy ez a 'ha­jóraj és a Brindisiben hajóra szállt katona­ság a Dardanellákhoz indul. Egg ellenséges cirkálót elsülgesztetfek a törökök. Konstantinápoly, augusztus 27. Szmirná­ból jelentik: Két ellenséges cirkáló közül, a melyek tegnapelőtt a Kos tengeröböl déli sar­kában levő Geukábatlit ágyúzták, mely hely­ség Szmirnától délre van, az egyik elsülyedt, mikor a másik cirkáló megpróbálta, hogy a másiknak segítségére siessen, de ebben a tö­rök dgyuütegek megakadályozták. A sülyedő cirkáló csolnakot bocsátott le a vizre nyolc emberrel, akik közül négyet megöltünk, a többi a tengerbe ugrott és usziva jutott vissza a cirkálóra. A fedélzeten levő nyolc ember közül négyet megöltek lövedékeink és ugyan­annyit találtak halálosan a másik cirkáló fe­délzetén. A megfeneklett cirkálót egy repülő­gépünkről ledobott két bomba talála, a pusz­títást azonban nem lehetett megfigyelni. Tö­rök részen egy ember meghalt és egy meg­sebesült. , 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom