Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-28 / 209. szám

390 DÉLMAGYARORSZÁG. - Szegjed, 1915, augusztus 22. Szerbia és a területi engedmények Bécs, augusztus 27. A szerb parlament sem mutatkozik 'hajlandónak arra, hogy meghajoljon a négyesszövetség kívánságai előtt. Arra ugyan .kész, hogy a négyesszövetség számlájára tovább folytassa a harcot s Ausztria-Magyarország felét bekebelezze, de hogy valamit átengedjen keleti szomszédjának a saját területéből, abba már nem megy bele. A Balikán ráeszmélt arra, hogy Ausztria-Magyarország győzelme egyúttal fölszabadítás rája nézve. Amely Balkán-állami ennek belátásától elkésik, rövidlátásáért később keservesen fog csalódni. A „Pravda" cimü szerb •lap ezt irja: „Szerbiától sok áldozatot követelnek, de az ország annál kevesebb jutalmat várhat. Ilyen körülmények között Szerbia semmiféle területről nem mondtat le Bulgária javára". — „Srbska Zasztava" a következőket mondja: „Lemondjunk olyan területről, amelyet Szeirbia szabadított fel? Mivel ez az uij országrész főfeltétele Szerbia jövendő fejlődésének és jólétének, hangosan ezt kiáltjuk: Soha!" Milánó, augusztus 27. Chiesi, a Secolo londoni tudósitója azt jelenti lapjának, hogy a Balkánon döntő események várihatók. Románia ellenállásra biztatja Szerbiát. Piasics a főhadiszállásra ut'azott, hogy a trónörökössel és tábornokokkal beszéljen. A főhadiszálláson azt az utasítást kapta Pasics, Ihogy azt az álláspontot forszírozza, Ihogy Bulgáriának koncessziókat kell adni. Szerbia jövendő sorsa a négyesszövetség győzelmétől függ. Bolgár képviselő a győzelmeinkről Szófia, áuguisztius 27. Dasklakw bolgár képviselő, aki most tért vissza lengyelországi és galíciai útjáról, tapasztalatairól a következőképpen számol be a Kambana hasábjain: — Még mindig szemem előtt lebegnek azok a csataterek, amelyeken a központi hatalamak győzelmeiket aratták. Látom' Ausztria-Magyarország és Németország diadalmas hadseregeit, amint lelkesülten, harci kedivben. .folyton előretörnek. Azelőtt csodálkozva kérdeztem, Ihogy milyen forrásból ered a központi hatalmak győzhetetlen ereje. Most már meg tudom érteni és szilárd hitem, hogy a központi hatalmakat nem lehet legyőzni és hogy győzelmeik sorozata még nem ért véget. Az orosz hadseregnek igen szomorú a helyzete, rnert sehol sem pihenhet meg, ahol felfrissülhessen. — Utam közben sok orosz fogollyal beszéltem. Különösen azok érdekeltek, akik a lublini és ivangorodi harcokban résztvettek. Egyikük ezt mondta nekem: „A német és osztrák-magyar ágyuk előtt nincs megállás. A legkeményebb ellentállásnak is meg kell törnie velük szemben." A moszkvai egyetem egyik hallgatója, akivel Jaroszlauiban találkoztam, igy szólt hozzám: „Azt hiszem, hogy az igazi pokol sem lehet félelmetesebb, mint amit az ellenséges tüzérség produkál!" — Ami az orosz katonaanyagot illeti, bizonyos, hogy jó anyag. A foglyok valamenynyien, egészséges, erős emberek. Mind arról panaszkodnak, hogy az oroszoknak nincs már tüzérségük, muníciójuk és tisztjük. Nagyon sokan kérdezték tőlem, hogy lehet-e most már abban reménykedni', Ihögy hamarosan béke lesz? Bécsen keresztül tértem haza, a ihol igen emelkedett a hangulat és rendíthetetlen a lakosság bizalma. Igen keveset politizálnak és az olasz hadjáratról alig beszélnek, annyira nem: aggódinak emiatt. Az első yörög minisztertanács. Athén, augusztus 27. Venizelosz miniszterelnök vezetése alatt a kabinet megtartotta első minisztertanácsát, melyben a tanácskozás két órán át tartott. Az antant ajánlata Romániának. Bukarest, augusztus 27. A „Ruszkoje Szlovo" levelezője azt jelenti Bukarestből lapjának, hogy a román kormányeínök hajlandó volt oly egyezségre lépni a négyes antant-tal, mely szerint Erdély és a románok lakta Bánság, Bukovina déli része, Máramaros és a Körös vidéke fejében Románia akcióba lépjen a központi hatalmak ellen, azonban kénytelen volt mégis megtagadni a már kész szerződés aláírását, mert a minisztertanács leszavazta. Bratianu nem akarván Venizelosz sorsára jutni, önként tagadta meg aztán a szerződés aláírását. Nevezett levelező szerint a vita oly heves és elkeseredett volt, hogy a központi hatalmaklkal rokonszenvező miniszterek pártszakadással fenyegetőztek s a központi hatalmak mellett megindítandó azonnali nagy oroszellenes akcióval. Az orosz lapók most a központi hatalmaik bukaresti nagy sikereim panaszkodnak, amit a „Novoje Vreimja", a legnagyobb orosz újság is elismer most. Forradalomtól fél az orosz udvar. Bécs, augusztus 27. Newyorkból jelentik: A rcstoki amerikai konzul nyilatkozata szerint Pétervárotí jobban félnek a forradalomtól, mint a németek előrenyomulásától. A pétervári utcákon plakátok jelentek meg, amelyek forradalomra hívják fel a népet. Vilnát kiürítették az oroszok. Pétervár, augusztus 27. Félhivatalosan jel Lidik Vilna teljes kiürítése, mely e hó elején kezdődött meg, befejezést nyert. Az öszszes vasuttestek és gyárak fel vannak rabbantva. A német csapatok Vilnához közel állanak és heves támadást intéznek a vilna— pétervári vasút ellen. Az oroszok uj erőkkel feltartóztatják az előretört seregeket. A cár a végső győzelemig akarja a háborút. Pétervár, augusztus 27. Cnippai volt francia külügyminisztert a cár külön kihallgatáson fogadta. A kihallgatáson a cár 'kifejezésre juttatta egész Oroszországnak akaratát, ihogy a háborút a győzelem befejezéséig folytatja. 'Franciaország számitihat végső elhatározására, hogy a végső győzelemig fog harcolni. Oroszország összeomlása. Krakó, augusztus 27. A Goniec nevü varsói laip irja az oroszok veresége kapcsán: — Az orosz vereségek természetes következményei az orosz állami élet elfajulásának. Az orosz államot az orosz hivatalnokok buktatták meg a maguk panamáival, ,a melyek az utolsó szolgától egészen a legmagasabb politikai állásokig mindenütt elharapóztak. Az orosz vereségek nem tekinthetők véletleneknek, hanem szükséges következményei a mai gazdálkodásnak, ugy hogy szemtanai lehetünk Oroszország felosztásának. A japán segítség. Kopenhága, augusztus 27. Yshi volt párisi japán nagykövet, akit az imént neveztek ki külügyminiszterré, Párisiből való elutazása előtt a következő kijelentést tetté a Petit Journal egyik munkatársa előtt: — Mint külügyminiszter arra fogok törekedni, hogy szorosabbá tegyem azt a köteléket, amely hazámat az antanthoz éltei. Japán eddig is szállított hadianyagot Oroszországnak és a jövőben meg fogjuk vizsgálni, vájjon ezt a szállítást nem 'fokozhatjuk-e. Ysihi külügyminiszter végül kijelentette, hogy a japán kormány foglalkozni fog azzal a kérdéssel, vájjon küldhet-e Európába egy japán hadsereget. Német közigazgatás Orosz-Lengyelországban. Bécs, augusztus 27. iA Visztulától balra eső vidékeken, amelyek némtet okkupációs területek, életbe lépett a német polgári kormányzás. Most jelenték meg a „VeronInungsiblatt der •kaiserlidh deutsdhlen Verwaltu-ng in Polen" első szájinai, amelyekből megismerhetjük a® uj német terület érdekes. berendezését. A megszállott területek először német katonai közigazgatás alá kerültek, ma azonban már polgári közigazgatás lépett életbe. „Zivilverwaltungot" szerveztek, a •melynek Posen volt a székhelye, ma azonban már Kalis. A közigazgatást polgári tisztvb selők végzik polgári törvények és rendeletek szerint. A polgári közigazgatás élén dr. Kries áll. A rendeleti közlöny jelenti, hogy a büntető ós polgári ügyek bíráskodását most a szervezett német községi bíróságok, járásbíróságok és főtörvényszékek intézik. A bíráskodás nyelve a legalsóbb fokon lengyel, a két felső fokon német, de lengyel tolmácsokat kell alkalmazni. A halálos 'és élerfogytiglanii fegyházra szóló íteletek felett a 'kegyelmezesd jog a keleti hadseregek főparancsnokát, Hindenbnrgot illeti meg. Az orosz büntető törvény életben maradt bizonyos módositásdkkal, érvényben van azonkívül az orosz telekkönyv s az orosz esődkereskedelmi és magánjog. IAZ ideiglenesen megszállott területekein a lengyel községi polgárőrségek végzik a rendőri teendőket, a véglegesen megszállottakon pedig német csendőrség. A német kormány kereskedelmi társaságot létesített, bogy Orosz-Lengyelország a bevitelt Németországból szervezze. Az ármegá 11 apitásök és az uzsora megakadályozása a lodzi rendőrtfőparancsnokság dolga. Egy német rendelet behozta a Gergely-naptárt és megszüntette az orosz nemzeti es vallási munkaszüneteket. Moratórium-rendeletet is bocsátottak ki és meghosszabbították a váltók és csekkek érvényéit