Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-27 / 208. szám

A 2 DÉLMAGYARORSZM Szeged, 1915. augu&zltns 21. Szófia, augusztus 26. A Mir irja, hogy a Balkán-államok miniszterelnökei, illetve külügyminiszterei együttes' konferencián fogjáik megbeszélni a Balkán függő dolgait. A konferencia Venizelosz terve, aki most akarja nyélbe ütni. Berlin, augusztus 26. A Berliner Lokulanzeiger illetékes helyről ia következő információt kapta: Az ia hir, mely .most az olasz-török hadüzenet folytán njra és njra felmerül, s amely szerint Olaszország és Románia közt konvenció állna fenn és Románia köteles volna most már a beavatkozásra, teljesen légből kapott kombináció. Romániának ilynemű kötelezettsége egyáltalán nincs és teljesen ura a maga elhatározásának. Stockholm, augusztus 26. A Novoje Vremja közű jól értesült forrásból: A négyes&zövetség tárgyalását, amelyet Romániával folytat, a minap befejezték, mert nem vezetett semmi pozitív eredményre. A román kormány elhatározta, hogy továbbra is semleges marad. Szófia, augusztus 26. A nísi szerb ss i tóiroda augusztus 23-án, hétfőn a következő hivatalos jelentéjt adta ki: Ma regge' volt a szkupstina harmadik zárt ülése, amely negyed tizenegy óráig tartott. Tizenöt percnyi szünet után az elnök a szkupstina nyilvános ülését nyitotta meg. A zárt ülésen a pártok: ÍZ ó-radikálisok, uj radikális és nacionális!a párt felovasta deklarációját s azután az erők hozzájárulásával a következőket mondotta ki; A szkimdino a kormáynak a zá't álé sen mondott nyilatkozatai és fölvildgosliáscá után hódolattal emlékezik meg az elesett hősökről, újból hangoztatja elhatározását, hogy a küzdelmet a szerb nép fölszabadítása és egyesítése érdekében folytatja, a szükséges áldozatot e cél érdekében meghozza és a nép életbevágó érdekeit lehetőleg megóvja. A szkupstina helyesli a kormány politikáját s áttér a napirendre. Miután a nyílt ülésen a naeionálista párt felolvasta nyilatkozatát, amelyben kifejti, liogy a maga részéről miért nem járult hozzá ehhez a határozathoz, as zkupstiua legközelebbi ülését október negyedikére (uj ,naptár szerint október tizenhetedikére) halasztották. A Rjecs megáilapitása szerint az egész orosz sajtó azon a nézeten van, hogy a négyesszövetslég jegyzéke ..tizenhárom; hónappal megkésett. Szaszonovot nem kímélhetjük meg attól a szemrehányástól, hogy a balkáni politikája teljesen elégtelennek bizonyult. 'Hibáiban osztoznak a pánszláv körök is, amelyek Szerbiának folytonosan megfogadták, hogy Macedónia az övé marad. A pánszláv eszmék rikító kiemelése Oroszországnak csak ártott. i , A pétervári Kurír csodálkozását fejezi ki, liogy az uj minisztérium semmiféle programot nem adott. Most, Scserbatov belügyminiszter beszéde után világos, ihogy a minisztériumnak egyáltalában nincsen programja és csak folytatja az előbbi minisztérium politikáját. Jellemző 'Scserbatov nyilatkozata, a mely .a uteránus hitű , oroszokat árulóknak minősiti. Bécs, augusztus 26. A Südslavische Korrespondenz bukaresti jelentése szerint a szerb szkupstinában tuWes összeütközések voltak Rasics miniszterelnök hivei és az ellenzék tagjai között. Különösen a nemzetiségiek, a kik az oroszbarát volt Risztics-csoportot alkották, illették a leghevesebb támadásokkal Pasicsot és Oroszországot. Bulgária ellen is élesen kikelt több képviselő. Kolozsvár, augusztus 26. Érdekes dolgokat mondott el Románia irtai hangulatáról egy előkelő politikus, aki hivatalos 'megbizásból, egy fontos közgazdasági ügyletben járt lent Romániában és tegnap átutazóban egy napra 'megállapodott (Kolozsvárott. Hosszabb ideig tartózkodott Bukarestben, ami alatt alkalma volt tökéletesen megismerni a lakosság 'hangulatát és <a ro'mán vezetőférfiak véleményét a világháborúról. Romániai tapasztalatait a következőkben foglalta össze: — Talán különösnek: tetszik az, hogy Romániában a háború ellen két párt: a konzervativek és szocialisták pártja dolgozik leginkább. És még egy: a monarchia és Németország csapatainak folytonos, diadalmas előnyomulásai orosz földön, ez teszi mindinkább kétségessé a háborús párt sikerét és ellensúlyozza az orosz politikai ügynökök munkáját, akik ugyancsak nem takarékoskodnak a rubelekkel. htm** "• t tí i 'Bukarestben jelenleg vagy harmincezer magyar él, akiknek ugyancsak kemény küzdelmet kell vivniok a lakosság ellenszenvével, különösen az alsóbb néposztályokéval. Lakást csak nehezen kaptak, az üzletekben drágábban vásároltak, a kávéházi összejöveteleiket a csőcselék 'megzavarta, — nemiritkán verekedéssé is fajult a tüntetés. Roppant érdékes dolog történt velünk Ivangorod elestének napján. Akkor este a „Caffé Royal"-'ban gyűltünk össze, a bukaresti magyarok rendes tartózkodási helyén. Valahogy hire terjedt ennek és néhány román túlzó és orosz ügynök vezetésével nagy csőcselék telepedett le az asztalokhoz, Ihogy békés gyülekezetünket megzavarja. Többségben voltak és már verekedésre számítottak, mikor megjött a Ihir arról, liogy (Ivangorod elesett. Mindnyájan felálltunk és meghatott lélekkel elénekeltük a Himnuszt. (Amire az éneket befejeztük, egy tüntető sémi volt már a kávéházban. A nagy győzelem és lelkesedésünk olyan hatással volt rájuk, hogy egyenkint kiszöktek a kávéházból. Minden győzelmünk, 'amelyet az északi harctéren aratunk, ujabb záloga a Romániával való békének. Az olasz offenzíva véres veresége a lavaronei fensiknál. Budapest, augusztus 26. (Közli .a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Doberdo-sza'kaszon az olaszok tegnap délután újra támadást intéztek Monté dei Sei Busi ellen, melyet, mint mindig, ezúttal is visszavertünk. A görzi hídfő előtt csend uralkodott. A tengermelléki arcvonal más pontjain heves tüzérségi tüz volt, különösen Flitsch körül, ahol az ellenséges gyalogság ovatosan igyekszik megközelíteni hadállásainkat. A lavaronei-fensik északi szakasza elleni támadást, amelyről már jelentettük, miszerint visszavertük, erős ellenséges haderő intézte. Védmüveiniket előbb tiz napon át éjjel-nappal heves tüz alatt tartotta, majd tegnapelőtt este olasz tüzérség a tüzelést a Cirna Dei Vezzena Basson arcvonal ellen legnagyobb gyorsaságra emelje. Éjfélig minden féle kaliberű lövedékkel árasztotta állásainkat. Ekkor több gyalogezred és alpini zászlóalj rohamot intézett állásaink ellen. Derék tiroli csapataink és lövészeink, felsőaiisztriai lövészek, tüzérségünk kiváló támogatása mellett minden rohamot visszavertek. Hajnalra virradóra az ellenség támadása végleg letört. Csak magukban az akadályokban 200 olasz hullája fekszik. Ebből megítélhető, hogy az olaszoknak a támadás mennyi emberáldozatba kerülhetett; saját veszteségeink csekélyek. Egy repülőnk a bresciai tölténygyárra több bombát dobott le sikerrel. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Tirolba az olaszok csak mint hadifoglyok vonulhatnak be. Zürich, augusztus 26. A Züricher Morgenzeitung haditudósítója a minap a tiroli főhadiszálláson járt és ott alkalma volt egy nagyobbrangu tiszttel beszélni, aki a többi közt a következőket mondotta neki: — Éppen három hónapja, hogy Olaszország megizente a háborút. Itália hadserege még most [is ugyanazon a vonalon áll, mint a háború első napjaiban. Egy lépést sem t'üd előbbre jutni. Osak később a báboru története 'fogja leleplezni, hogy micsoda óriási vérveszteséget szenvedtek az olaszok. Én most csak a tiroli harctérről beszélek és nem az Isonzó mellettiről, ahol az olaszok vesztesége még sokkal nagyobb volt, mint itt. Olasz részről minden kudarcot és csalódást azzal igyekeznek szépíteni, hogy a semleges külföld sajtójában hamis győzelmi híreiket kürtölnek ki. Igy például az amerikai lapok a minap azt a Ihirt közölték, hogy az olaszok elfoglalták Trientet. Ezekkel a hazugságokkal szemben áll, amit mondottam: állásainkat teljes egészében megtartottuk. Az olaszok Trientbe csakis mint hadifoglyok vonulhatnak be. Az olaszok már ismerik mozsarainkat. Az olasz határról, augusztus 26. Az olasz lapok ínég néhány héttel ezelőtt .tréfás és gúnyos hangon írtak a mi harminc és feles mozsarainkról. Ez akkor volt, mikor Cadorna eltiltotta az olasz hirlapirókat a frontról és a derék tudósítók élénk fantáziával a szerkesztőségi asztal mellett költötték a háborús történeteiket. Azonban azóta megváltoztak a viszonyok és most már nagyon jól tudják az olaszok, hogy a mi nehéz mozsarunk micsoda rettenetes hatással dolgozik. Bár harminc és feleseink ezer halált osztanak, egyes' lapok mé|gis olyan történeteket tálalnak olvasóik elé, amelyekben nagyon kevés a valószínűség. A Corriere della Sera két olasz tiszt levelét közli az Isonzó mellől. Az egyik levél megémiiti, hogy a harminc és feles mozsaraink Duinónál állanak és éppen ezért az olaszok elnevezték a lövedékeket Duinónak. — Gyakran hangzik fel a kiáltás: „Egy Duinó, — meneküljön, aki tud!" Egy ízben — írja a tiszt, — az Isonzó mellett lóháton egy faluba érkezett és a legelső ház mellé odakötötte a lovát, leszállt és a közeli ostériába ment. Ott a korcsma küszöbén a vendéglősnével beszélgetett, amikor egyszerre csak lecsapott egy Duinó a ló közelében. Csodák-csodája, bár száz méteres körletben minden elpusztult,