Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-27 / 208. szám

A 2 DÉLMAGYARORSZM Szeged, 1915. augu&zltns 21. Szófia, augusztus 26. A Mir irja, hogy a Balkán-államok miniszterelnökei, illetve külügyminiszterei együttes' konferencián fogjáik megbeszélni a Balkán függő dolgait. A konferencia Venizelosz terve, aki most akarja nyélbe ütni. Berlin, augusztus 26. A Berliner Lokul­anzeiger illetékes helyről ia következő infor­mációt kapta: Az ia hir, mely .most az olasz-török had­üzenet folytán njra és njra felmerül, s amely szerint Olaszország és Románia közt konven­ció állna fenn és Románia köteles volna most már a beavatkozásra, teljesen légből kapott kombináció. Romániának ilynemű kötelezett­sége egyáltalán nincs és teljesen ura a maga elhatározásának. Stockholm, augusztus 26. A Novoje Vremja közű jól értesült forrásból: A négyes&zövet­ség tárgyalását, amelyet Romániával folytat, a minap befejezték, mert nem vezetett semmi pozitív eredményre. A román kormány elha­tározta, hogy továbbra is semleges marad. Szófia, augusztus 26. A nísi szerb ss i tó­iroda augusztus 23-án, hétfőn a következő hi­vatalos jelentéjt adta ki: Ma regge' volt a szkupstina harmadik zárt ülése, amely negyed tizenegy óráig tartott. Tizenöt percnyi szünet után az elnök a szkup­stina nyilvános ülését nyitotta meg. A zárt ülésen a pártok: ÍZ ó-radikálisok, uj radiká­lis és nacionális!a párt felovasta deklaráció­ját s azután az erők hozzájárulásával a kö­vetkezőket mondotta ki; A szkimdino a kormáynak a zá't álé sen mondott nyilatkozatai és fölvildgosliá­scá után hódolattal emlékezik meg az el­esett hősökről, újból hangoztatja elhatáro­zását, hogy a küzdelmet a szerb nép föl­szabadítása és egyesítése érdekében foly­tatja, a szükséges áldozatot e cél érdekében meghozza és a nép életbevágó érdekeit lehetőleg megóvja. A szkupstina helyesli a kormány politikáját s áttér a napirendre. Miután a nyílt ülésen a naeionálista párt felolvasta nyilatkozatát, amelyben kifejti, liogy a maga részéről miért nem járult hozzá ehhez a határozathoz, as zkupstiua legköze­lebbi ülését október negyedikére (uj ,naptár szerint október tizenhetedikére) halasztották. A Rjecs megáilapitása szerint az egész orosz sajtó azon a nézeten van, hogy a né­gyesszövetslég jegyzéke ..tizenhárom; hónap­pal megkésett. Szaszonovot nem kímélhetjük meg attól a szemrehányástól, hogy a balkáni politikája teljesen elégtelennek bizonyult. 'Hi­báiban osztoznak a pánszláv körök is, ame­lyek Szerbiának folytonosan megfogadták, hogy Macedónia az övé marad. A pánszláv eszmék rikító kiemelése Oroszországnak csak ártott. i , A pétervári Kurír csodálkozását fejezi ki, liogy az uj minisztérium semmiféle progra­mot nem adott. Most, Scserbatov belügymi­niszter beszéde után világos, ihogy a minisz­tériumnak egyáltalában nincsen programja és csak folytatja az előbbi minisztérium politi­káját. Jellemző 'Scserbatov nyilatkozata, a mely .a uteránus hitű , oroszokat árulóknak minősiti. Bécs, augusztus 26. A Südslavische Kor­respondenz bukaresti jelentése szerint a szerb szkupstinában tuWes összeütközések voltak Rasics miniszterelnök hivei és az ellenzék tagjai között. Különösen a nemzetiségiek, a kik az oroszbarát volt Risztics-csoportot al­kották, illették a leghevesebb támadásokkal Pasicsot és Oroszországot. Bulgária ellen is élesen kikelt több képviselő. Kolozsvár, augusztus 26. Érdekes dol­gokat mondott el Románia irtai hangulatáról egy előkelő politikus, aki hivatalos 'megbizás­ból, egy fontos közgazdasági ügyletben járt lent Romániában és tegnap átutazóban egy napra 'megállapodott (Kolozsvárott. Hosszabb ideig tartózkodott Bukarestben, ami alatt al­kalma volt tökéletesen megismerni a lakos­ság 'hangulatát és <a ro'mán vezetőférfiak vé­leményét a világháborúról. Romániai tapasz­talatait a következőkben foglalta össze: — Talán különösnek: tetszik az, hogy Ro­mániában a háború ellen két párt: a konzer­vativek és szocialisták pártja dolgozik legin­kább. És még egy: a monarchia és Németor­szág csapatainak folytonos, diadalmas elő­nyomulásai orosz földön, ez teszi mindinkább kétségessé a háborús párt sikerét és ellen­súlyozza az orosz politikai ügynökök mun­káját, akik ugyancsak nem takarékoskodnak a rubelekkel. htm** "• t tí i 'Bukarestben jelenleg vagy harmincezer magyar él, akiknek ugyancsak kemény küz­delmet kell vivniok a lakosság ellenszenvével, különösen az alsóbb néposztályokéval. Lakást csak nehezen kaptak, az üzletekben drágáb­ban vásároltak, a kávéházi összejöveteleiket a csőcselék 'megzavarta, — nemiritkán vere­kedéssé is fajult a tüntetés. Roppant érdékes dolog történt velünk Ivangorod elestének napján. Akkor este a „Caffé Royal"-'ban gyűltünk össze, a buka­resti magyarok rendes tartózkodási helyén. Valahogy hire terjedt ennek és néhány román túlzó és orosz ügynök vezetésével nagy cső­cselék telepedett le az asztalokhoz, Ihogy bé­kés gyülekezetünket megzavarja. Többségben voltak és már verekedésre számítottak, mi­kor megjött a Ihir arról, liogy (Ivangorod el­esett. Mindnyájan felálltunk és meghatott lé­lekkel elénekeltük a Himnuszt. (Amire az éne­ket befejeztük, egy tüntető sémi volt már a kávéházban. A nagy győzelem és lelkesedé­sünk olyan hatással volt rájuk, hogy egyen­kint kiszöktek a kávéházból. Minden győzelmünk, 'amelyet az északi harctéren aratunk, ujabb záloga a Romániá­val való békének. Az olasz offenzíva véres veresége a lavaronei fensiknál. Budapest, augusztus 26. (Közli .a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A Doberdo-sza'ka­szon az olaszok tegnap délután újra táma­dást intéztek Monté dei Sei Busi ellen, me­lyet, mint mindig, ezúttal is visszavertünk. A görzi hídfő előtt csend uralkodott. A tengermelléki arcvonal más pontjain heves tüzérségi tüz volt, különösen Flitsch körül, ahol az ellenséges gyalogság ovatosan igyekszik megközelíteni hadállásainkat. A lavaronei-fensik északi szakasza el­leni támadást, amelyről már jelentettük, mi­szerint visszavertük, erős ellenséges haderő intézte. Védmüveiniket előbb tiz napon át éj­jel-nappal heves tüz alatt tartotta, majd teg­napelőtt este olasz tüzérség a tüzelést a Ci­rna Dei Vezzena Basson arcvonal ellen leg­nagyobb gyorsaságra emelje. Éjfélig minden féle kaliberű lövedékkel árasztotta állásain­kat. Ekkor több gyalogezred és alpini zász­lóalj rohamot intézett állásaink ellen. Derék tiroli csapataink és lövészeink, felsőaiisztriai lövészek, tüzérségünk kiváló támogatása mellett minden rohamot visszavertek. Haj­nalra virradóra az ellenség támadása végleg letört. Csak magukban az akadályokban 200 olasz hullája fekszik. Ebből megítélhető, hogy az olaszoknak a támadás mennyi em­beráldozatba kerülhetett; saját vesztesé­geink csekélyek. Egy repülőnk a bresciai tölténygyárra több bombát dobott le sikerrel. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Tirolba az olaszok csak mint hadifoglyok vonulhatnak be. Zürich, augusztus 26. A Züricher Mor­genzeitung haditudósítója a minap a tiroli fő­hadiszálláson járt és ott alkalma volt egy nagyobbrangu tiszttel beszélni, aki a többi közt a következőket mondotta neki: — Éppen három hónapja, hogy Olaszor­szág megizente a háborút. Itália hadserege még most [is ugyanazon a vonalon áll, mint a háború első napjaiban. Egy lépést sem t'üd előbbre jutni. Osak később a báboru története 'fogja leleplezni, hogy micsoda óriási vérvesz­teséget szenvedtek az olaszok. Én most csak a tiroli harctérről beszélek és nem az Isonzó mellettiről, ahol az olaszok vesztesége még sokkal nagyobb volt, mint itt. Olasz részről minden kudarcot és csalódást azzal igyekez­nek szépíteni, hogy a semleges külföld sajtó­jában hamis győzelmi híreiket kürtölnek ki. Igy például az amerikai lapok a minap azt a Ihirt közölték, hogy az olaszok elfoglalták Trientet. Ezekkel a hazugságokkal szemben áll, amit mondottam: állásainkat teljes egé­szében megtartottuk. Az olaszok Trientbe csakis mint hadifoglyok vonulhatnak be. Az olaszok már ismerik mozsarainkat. Az olasz határról, augusztus 26. Az olasz lapok ínég néhány héttel ezelőtt .tréfás és gú­nyos hangon írtak a mi harminc és feles mo­zsarainkról. Ez akkor volt, mikor Cadorna eltiltotta az olasz hirlapirókat a frontról és a derék tudósítók élénk fantáziával a szer­kesztőségi asztal mellett költötték a háborús történeteiket. Azonban azóta megváltoztak a viszonyok és most már nagyon jól tudják az olaszok, hogy a mi nehéz mozsarunk micsoda rettenetes hatással dolgozik. Bár harminc és feleseink ezer halált osztanak, egyes' lapok mé|gis olyan történeteket tálalnak olvasóik elé, amelyekben nagyon kevés a valószínű­ség. A Corriere della Sera két olasz tiszt le­velét közli az Isonzó mellől. Az egyik levél megémiiti, hogy a harminc és feles mozsa­raink Duinónál állanak és éppen ezért az ola­szok elnevezték a lövedékeket Duinónak. — Gyakran hangzik fel a kiáltás: „Egy Duinó, — meneküljön, aki tud!" Egy ízben — írja a tiszt, — az Isonzó mellett lóháton egy faluba érkezett és a legelső ház mellé odakötötte a lovát, leszállt és a közeli ostériába ment. Ott a korcsma küszöbén a vendéglősnével be­szélgetett, amikor egyszerre csak lecsapott egy Duinó a ló közelében. Csodák-csodája, bár száz méteres körletben minden elpusztult,

Next

/
Oldalképek
Tartalom