Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-20 / 201. szám

6 DBIJMAG YAROBSZAG. Szeged, 1915. augusztus 20. elekében tartott értekezlet folyományaként a testület elnöksége szövetkezet létesítését vet­te tervbe a fontosaibb háztartási szükségle­tek (liszt, kenyér, fa, kőszén stb.) telhető praktikus beszerzése érdekében. A szövetke­zés csak a rendkívüli idők tartamára szólna és a szükséges anyagi erő már biztosítva van. Tag lehet mindem iparos és ipari alkal­mazott, aki a meghatározandó 'feltételeket teljesiti. Egy-egy üzletrész, mely a tagsági jogokat már biztosítja, 10 korona. Ki-ki több üzletrészt is jegyezhet. Minden tag csak a befizetett üzletrésze erejéig vállal kockáza­tot. Az alapítási tervezet az ipartestületnél megtekinthető. Az alakuló közgyűlés vasár­nap délelőtt 10 órakor lesz az ipartestület nagytermében. Tagok a közgyűlés alkalmá­val is jelentkezhetnek, Iha legalább egy üz­letrészt nyomban befizetnek. Az érdekelteket és érdeklőidőket ezúton hívja meg az ipar­testület. ' — Szeged lisztellátása. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szombaton' délután­ra értekezletet hívott össze a kereskedelmi és iparkamarába. Az értekezeleten részt vesz Szabó Gyula, kamarai titkár, a malmosok, lisztkereskedők és pékek. Azvértekezlet fogja elhatározni, hogy milyen módon történjék meg Szeged' lisztellátása. A malmok ólyan arányban látják el a pékeket és kereskedőiket liszttel, amilyen arányban a várostól .a gabo­nát kapják őrlésre. — Uj rendelet a vasárnapi muiikaszü­netrői. Báró Harkányi János kereskedelmi mi­niszter az alábbi uj rendelkezést intézte csü­törtökön táviratilag Szeged közönségéhez: A maii napon 50,966 szám alatt kelt rendeletem­mel: akként rendelkeztem, hogy további intéz­kedésig az ország egész területén az ipari és kereskedelmi árusítás és az elárusított cikkeik 'házhoz szállítása a törvényes munkaszünet ­napokon.- tehát Szent István napján is déli 12 óráig, a napi élelmezési cikkek árusítása pedig — túlnyomóiag ezek árusítására be­rendezett üzletekből — ezen feiiil este hat órától kezdve végezhető. Miről a törvényha­tóságot a Szent István nap közelségére való tekintettel az érdekeltekkel váló megfelelő közlés végett naár előzetesen táviratilag is értesítem. — A vak és rokkant katonák javára augusztus 14-én rendezett miüvósizestély 1432. korona 91 fillért jövedelmezett, amely a következőképpen oszlik meg: A színházi jegyek áraiból befolyt 1659.70,. felülfizetések­ből 152.30, összesen 1812 korona. Kiadás Ösz­szesen 379.99, tiszta jövedelem tehát 1432.01 korona. Felülfizettek: Déri Rózsi 100, Vörös Tibor ezredes 3, Dómba Kristóf főhadnagy 2.50, Dóra 4, Díszpáholy 1, özv. Grünfeldné —.80, Tzsiehöickell nyomdász 16, Farkas Fe­t&m. honvéd 5, Légszeszgyár 20, összesen: 152.30 korona. A közreműködött művésznők­nek és művészeknek, úgyszintén a nagylelkű felül fizetőknek hálás köszönetet monid a ren­dezőség. — A fel ővírosi lányok zászlót adnak a honvédeknek. A szegedi felsővárosi leányek az. 5-ik honvéd gyalogezred legközelebb in­duló monetszázada részére hadi lobogót ké­szítettek, amelyet vasárnap, e hó 22-én. dél­előtt 11 órakor a felsővárosi templomban .szentelmek föl. Keresztanya: Kertész Vilma, koszorulányok: Mezei Viliké, László Ilonka, Fazekas Juliska, Róvó Erzsike, iBonykal Mariska,. Dömisödí Juliska. lA lobogó, fehér brokátselyem, amelyre Szűz Mária képét és a. magyar koronát Lovács Borika urleány festette, — Gyermekgyilkos zentai úriasszony. D. J., az egyik zentai pénzintézet vezető állás­ban levő tisztviselője a mult évben mindjárt a mozgósítás első napján mint tartálékos tiszr bevonult katonának és azóta megszakítás nélkül küzd a harctéren. (Felesége pedig kiiké­peztette magát önkéntes, ápolónőnek és mint ilyen az egyik újvidéki hadi kórházban telje­sített szolgálatot. A napokban haza jött Zen­tára és anélkül, hogy itt valakivel is érintke­zett volna, egyenesen a lakására hajtatott. Megérkezése után harmadnap magához hi­vatta Beiki Dezsőné, zentai szülésznőt, aki­nek elpanaszolta, hogy rosszul van. A szü­lésznő megvizsgálta az uriasszonyt és arra a megállapításra jutott, hogy az asszony nem-­régen egy gyermeknek adott életet. D.-né azonban ezt váltig tagadta, mire a szülésznő kutakodni kezdett a házban és végül is meg­találta a csecsemőt a várnák között megfojt­va, Az esetről kötelességéhez, hiven rögtön je­lentést tett a rendőrségen. A rendőrség hosz­szas nyomozás után felderítette az egész bűn­cselekményt. Egy Péricsné nevü zentai asz­szony volt a bűntárs, aki segédkezett az uri­a-sszonynak. Erre mindkettőt beszállították a szabadkai ügyészségi fogházba, ahol megin­dult ellenük az eljárás. Az eset annál nagyobb feltűnést keltett Zentán, mert többen látták, a mint D. J.-né megérkezett Zentára, de semmi gyanúsat nem vettek észre az úriasszony ma­gaviseletén, sem külsején. Nincs kizárva te­hát, hogy a bűnös asszo-ny már magával 'hoz­ta a fiúcsecsemő holttestét, melyet rosszul­léte miatt nem tudott már eltüntetni. — A házasságszédelgő ál tengerésztiszt üzelmei. Megirta a Délmagyarország, hogy Takács János rovottmiiltu községi jegyző, Hadházy Géza néven mint tengerésztiszt be­furakodott a szegedi uriesaládlokhoz nősülési szám dókkal. A kolozsvári rendőrség köröz­vény© alapján a szegedi rendőrsíég letartóz­tatta. Takács bevallotta, hogy mielőtt Sze­gedre jött, Nagyváradon is követett el lopá­' sokat a már ismerteken kiviül. Szerdán Sze­• gödre érkezett a kolozsvári állaimrenidlőrség j megbízottja, aki visszakisiérte a szélhámost Kolozsvárra. — Egy elmebajos katona. Mihajlovics István szegedi esztergályos-segéd a negyven­hatodik 'gyalogezredben szolgált, mint kato­na. Idegrendszere nem bírta el a harctér borzalmait és elmebajt kapott. Mint ilyen jött haza Szegedre, ahol ápolás nélkül csa­tangolt az utcákon. Igy tévedit be a törvény­szék épületébe, ahol bement dr. Horánszky Miklós ügyész szobájába és magár t zárta az ajtót. Később, hogy be akartak menni, ész­revették, hogy benn van valaki. Rendőrt hívtak, aki betörte az ajtót és a rendőrségre kisérte Milkajlovicsot. Itt kiderült, hogy nem titkos iratokat keresett az ügyész szobájá­ban, bainem őrült. A rendőrorvos megvizs­gálta Mihajloviosot és — miután nem találta közveszélyesnek — a rendőrség a szerencsét­len embert átadta édesamyjárnak. -- Szent Istvánnapi mozielőadások. Az Uránia-, Vass- és Apolló-mozikban ma szen­zációs képeket vetítenek. Tekintettel az ün­nepnapra, az Urániában egy előadás kereté­ben három slágert vetítenek-. A másik két moziban is igen tartalmas a műsor. ,A Vass­moziban Lolly Neumann, az uj moziprima­donna lép fel egv kitűnő társadalmi dráma keretében. Ugyancsak ezen a műsoron szere­pel Dorrit Weixler is, a legbájosabb moziszi­nésznő egy kacagtató vigjátékban. Az Apol­lóban izgalmas detektivslágert vetiteneík. V » » 9-5* »» ft» » SiJfc 5 » « tssa H»SSSSBtl 0W0 0 E VB1I lUffB Z5ETBBE HffIS H S hatása a város A jövő évi költségelőirányzat. — (Saját tudósítónktól.) Scultéty Sándor főszámvevő nagy gonddal összeállította és csütörtökön a tanácshoz beterjesztette a vá­ros jövő évi költségelőirányzatát. A szép munka megérdemli, hogy alaposan foglalkoz­zanak vele, annyival inkább, mert a háború átalakitólag, ihatott a város egész háztartása­ra és a főszámvevő munkája erről is tiszta képet ad. A főszámvevő előterjesztéséből az itt következő rész az egész költségelőirányzat gerince: A községi alap .költeágvetési előirány­zatéinak mérlege a következő-: KieöG 6,633.341 korona Bevéti!'] 5,595.554 korona 'Hiány: 1,037.787 korona .amii az előző években' is megállapítva volt 50 százalékos városi pótadóból fedezhető. Az 1915. évi költségvetés eredményével egybevetve az, 19ŰJ6. évi tervezetet Kiadás: Bevéte': Hiány: 1915-ben 6,478.581 K 5,447.725 K 1,930; 856 K 1916-ban 6j633,341K 5,595.554 K 4,937.787 K Külömböz&t: kiadás: 154.769 K., .bevétel: 147.829 K, vagyis az 1915. évi köTbségfvctés merlagével szeimben a kiadások 154.760, míg a bevétetek 147.829 koronával emelkedtek. Bevétetek emelkedtek*: a közvágóhidi 'bevételeiknél: 19.099 K az erdei terményiaknél 9.000 K a megtérülendő kiadásoknál 24.009 K tőkepénzek kamataiból 273.000 K lakrész és üzlheithelyiségek utáni 'adóból 7.000 K katonai átvonulási saáRásdntjaMíól 4.000 K előre nem látható vegyesekből 6,000 K A közvágóhidi bevételek emelkedését a jég gyártási üzem kiterjesztése és a műjég nagymérvű kereslete idézi elő. Az erdei ter­ményekből várható magasabb bevétel a fa árának megdrágulása ós a kedvezőbb kiter­melés eredménye. A lakrész és üzlethelyisé­gek. iutáni bevételek emelkedését az előző évek eredmmiyemoh kedvezőbb alakulásai indekoljék. lA katonai szállásdíj tóritmény emelkedését a háborús állapotok idézik elő. 17.009 K 28.000 K 6.000 K 47,000 K 9.500 K 40.009 K 4.009 K 30.000 K 8.000 K '2.009 K 6.700 K 3.000 K 5.000 K 2.000 K Bevételek estek: tíseati közúti hidvámnál piaci. helypénznél vadásaati jogbérl-etnél kövezet viáan jövedeleminél városi fogyasztási illetéknél városi átírási dijaknál újszeged! fökiek bérjövedelme tápéli réti földeik szegedi tföldek kemeisi földeik közlegelők utánii fübór városi gőzfürdőnél adóbehajtási költségek épitési és lakliatáisii engélyidüj'ak Ezen bevételi visszaesések bővebb indo­kolást nem igényelnek, amennyiben azok, ki­vévén a 'vadászati jogbérletnél előállott csök­kenést, kivétel nélkül mind a háború által előidézett súlyos közgazdasági állapotokra vezethetők, A költségvetési tervezet egybeállításánál a bevételek csökkentésiével aiz vezérelt, hogy ,a költségvetési reális .alapja a rniai háborús állapotokban mlég inkább fentartaseék,, igy azon címeiken, amely bevételi források teg­' inkább ki vannak téve a háború felidézte sulyies közgazdasági általános pangásnak, nehogy a bevételeik 'tulszámiitásával azolk imeg neim valósulása miatt a pénztárt a fizető képtelenség felé veaeeisük, avagy a város la­kosságát meglepetésszerű ujabb közterhek viselése elé állítsuk, a bevételeket mérsékel­ni kellett. De mérsékelni kellett különösen az 1914 II. és az 4945. I. félévi eredmények figyelembe vételével is. lErős visszaesést mutat a közúti hidvám­jovedelem 17.000 koronával. A jövő évre ál­talam tett évi 72.000 koronás előirányzatot az 1945. évi 80,2,13. koronával szemben mi sem indokolja jobbam, ,mámt az a> komi meny, hogy az: 491i5. év L felében e eimen az összes bevételek csak 35.589 korona 16 fillért tettek ki. iA piaiéi hely pénz-jövedelem 1945, évi 12&648, ikemoma dőirányzatávai szemben m 1-946. évre e&ak 400.000 koronát irányoztam

Next

/
Oldalképek
Tartalom