Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-15 / 196. szám

DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. augusztus 15. Két párisi internált Szegeden, Akik egy évet töltöttek a francia fővárosban a hadüzenet után. (Saját tudósítónktól.) INagy csomagokkal megrakott bérkocsi állott meg szombatonreggel Szegeden, a Tisza Lajos-körűt 71. •száma 'ház előtt. A kocsiból -két, nagyon e-Ie-gáns és mégis egyszerű, nagy utat tett nő szállott ki; Schwcirc Sándorné és leánya: Scih-warc Esthe, egy viruló szépségű fiatal leány. A két nő tényleg nagy, a mai időkben •pedig szinte óriásinak mondható' utat tett meg: egyenesen a francia fogságból jöttek el Szegedre, amely városhoz egyedül fűzik rokoni kötelékek Magyarországon. Mert Schwarc Sándorné nagyon régen, hosszú évtizedekkel ezelőtt szakadt el Magyarországtól, Szegedtől és talán sohasem is jött volna ide vissza, ha ki nem tör ez az egy év ó;a dúló véres világháború. Már a leánya, a bájos kis Esthe is Angliában született, ahonnan Franciaországba, -'Parisba költözött. Itt érte el .aztán a háború, melynek forgószélé visszavetette arra a földre, alhol született. Az egy év alatt, amit a hadüzenet után töltöttek Parisban, sok olyan szenzációs érdekességli dolognak voltak tanúi, amikről nekünk itt sejtelmünk sem volt és igen sok lebilincselően érdekes, részletet tudnak a mai Páris életéről előadni. A két nő a Tisza Lajos-kör.ut 71. szám alatt lakó Fekete Zsigmondhoz ment vendégségbe. Itt kereste fel őket a Délmagyarország munkatársa, akinek franciául és németül, mert mióta elszakadtak Magyarországtól, a magyar nyelvet is elfelejtették, a következő érdekes- részleteket mondták el Párisban: átélt élményeikről: Mikor a németek bombázták Párisi. — Ahogy a háború kitört — kezdte meg elbeszélését Schwartz Sándorné, melybe igen gyakran beleszólt a lánya is, — nagy hajsza indult meg az idegen alattvalók után. Minden kit internáltak. Nekünk azonban mégis szerencsénk volt; v-an egy fivérem, aki pár év előtt felvette -a francia állampolgárságot éis azt besorozták a francia -hadseregbe. Ezen az alapon menekültünk az internálástól és c,sa.k .felügye let -alatt tartottak bennünket. Ez abból állott, hogy bizonyos napokon jelentkeznünk kellett a rendőrségen és nem utazhattunk. Egyébként teljes mozgási szabadságot -élveztünk. A harctéri helyzetről hamisan informáltak bennünket s igy könnyen elképzelhető, milyen borzalmas volt az a meglepődés, mikor egyszerre Zeppelinek jelentek meg a város felett. Iszonyú rémületet keltett ez .mindenütt. Aztán, liogy ismétlődtek a látogatások, nagyon szomorúvá vált Páris. Heteken keresztül mintha megbénult volna minden élet a városban. Esténkint, mikor a Zeppelinek közeledtek, rendőrök jártak be minden utcát és trombitáltak. Ez volt a jel, hogy minden világos-ságot el lcel: oltani. Aki a figyelunezitetésre sem volt hajlandó eloltani lakásában ,a világosságot, vag> ugy befüggönyözni ablakait, hogy -semmi világosság ne szűrődhessék át -az utcára, azt nagyon szigoru büntetéssel sújtották a rendőrök. Október végén mi mag-unk i-s tanúi voltunk a német léghajók egy akciójának; akkor -a G-ai de Tes-t-et bombázták .a német repülők és egjasszonyt talált el az egyik bomba. Az azonnal meghalt. Egy öregasszonynak és egy gyermeknek tőből kitépte a lábait egy másik bomba. Olyan volt a helyzet ebben az időiben Párisban, hogy elég volt elkiáltani magát valakinek: — Jönnek a német repülők! — és tiz perc multán már menekült az egész város a pincékbe. Az orosz győzelmi hirek hatása Párisra. Ezt a részletet a kis Estbe mesélte el olyan előadói készséggel, hogy szinte bámulatba ejti a hallgatóját az alig 17 éves fiatal leány: — Azt látta volna, amikor a- m.ult év vége felé -és ebben az -évben az orosz fegyverek győzelméről érkeztek a hirek! Olyat még nem látott! A nép az utcára- tódult, éljenzett, ordítozott, tüntetett. Volt ott -minden, amiit -ak-ar. Mintha az egész város megbolondult volna az örömtől. Mindenki kedves volt a- másiknak és csak az hiányzott, hogy összecsákolózz-a-nak a vadidegenek. T-alán még ez is megtörtént. Emlékszem, mikor Przeinys.lt elfoglalták -az oroszok. Azt egyenesen lehetettén elmondani, mi volt ott -akkor. Örömujjongás, üdvrivalgás, diszlövések, virágos körmenetek, -istentiszteletek. Minden. Az egész Páris kivetkőzött a régi formájából. Aki ezt látta, hidegen, nyugodtan tudta nézni, annak -szent volt á meggyőződése, hogy megbolondult az egész -város. — És mi volt -akkor, amikor m,i visszafoglaltuk Przemyslt? — Akkor? Arról ue-m i,s tudtunk. Ha jól emlékszem, épen valami hazug győzelmet ünnepelt Páris. — A -francik mindenütt borzalmasan, szinte fanatikusan gyűlölik ellenségeiket. Nincs i-s más neve egyiknek -sem, csak boche. Persze, tudnia kellene, mit jelent e-z -a ifra-neiák előtt. A legsúlyosabb sértés, legineg-bacstelenitőbb szó. Emlékszem, a lapok irták, hogy Páris utcáin összeveszett két francia és kölcsönösen ezzel a szóval tisztelték meg egy-mást. Mit gondol, mire büntették? Az egyik fél 200 frank pénzbüntetést kapott, a másik pedig ült érte három hetet. Azt hiszem, mo-st már tudja, mit jelent ez a szó? Orosz világ Párisban. A vigságok városa. — Párisban mo-st valóságos orosz világ uralkodik. Ahova néz az ember, mindenütt orosz katonát, orosz tisztet lát. Úgyszólván ezekből és francia katonákból áll -az egész Páris. A színházak, attrakciós színpadok, kabarék tömve is vannak naponkint katonákkal és tisztekkel. Olyan vidám életet -él Páris, mióta megnyugodott, mintha nem is lenne hábor-u. — Igaz, liogy az üzleteket, kávéházakat a rendeletek értelmében nyolc, a vendéglőket pedig 10 órakor -bezárják, de ez -csak amolyan szenteltvíz. A leeresztett rollók mögött, az udvaron keresztül -bejárva éppen ugy mulatnak, mint máskor szoktak. — A franciáknak minden bizalma az oroszokban van és a vendég oroszok nagyon jól tudják ezt. Éppen ezért nagyon büszkék, hetykék. Ha bárki is rendre inti őket, nekitámadnak és millió helyen lehet hallani naponkint a büszke gőggel kimondott mondatot: — Je sui.s nn ro-us.se! (Én orosz vagyok!) A lakosság igy is minden jóval ellátja, az oroszokat ós ez csak büszkébbé teszi őket. Nagyon sokszor csinálnak gőgjükben véres botrányokat. — Nagyon becsülik még a franciák a belgákat is. Általános -a vélemény, hogy, li-a a belgák nem állnak ellent a németeknek, azok az( óta már régen Párisban vannak. Párisban a hadüzenet első pene-től kezdve tudta mindcnk-i, hogy az olaszok szintén beavatkoznak -a- háborúiba az ántáut mellett. Amikor aztán megtörtént -a hadüzenet, nemzeti ünnepet rendeltek el egész Franciaországban. Az iskolákat becsukták és Párisban diadalkapukat állítottak fel, Lehetetlen ünnepléseket rendeztek napokon keresztül. A párisi élelmiszerárak. Igen érdekes és fölöttébb jellemző adatokat mondtak el Schwa-rtzék a p á r i s i k ö z élei mezesről is. Munkatársunk érdeklődéseire elmondták, hogy Párisban, pá risi fogai inak szerint ma nagyon drága az élelmezés. Egy ,kilógnám marhahús ára ugyanis 2 franc és 50 centime. Ehhez .-mérten alakultak ki -aztán minden irányban az -élelmiszerárak. — És a kenyér? — A kenyér a legdrágább élelem valamennyi élelem között — mondta- Sc.bwartzné. — Egy kilogram kenyérét csaknem -annyit űzettünk, mint itt Szegeden. Hanem amilyen drága itt minden! . . . — Ezt mi már rég tudjuk, nagyságos aszszonyom. Sajnos. Elmmodta még Schwarc Sándorné, hog> most néhány héttel ezelőtt kiszuperálták a fr-aii-cia hadseregből ifi vérét, amire azonnal elrendelték az ők internálását. Egy svájci határon fekvő kis községbe kerültek, iahol sokat nélkülözt-ek és szenvedtek. Most kicserélték az internáltakat és igy jöttek haza. (ettoiiiiiebibaiciaggiiimiiiiiehuiaaimiaoxxins'"1 A lengyei bankok megnyíltak Varsóban. Krakó, augusztus 14. A Nova Reforma jelentése szerint tegnap -megnyílt Varsóban a iBanque de Gommeroe de Varsovie, a lengyel főváros két legnagyobb bankja. Ezek az intézetek ne-mcsak közipontjukat nyitották meg újra a forgalomnak, hanem a városban levő -fiókjaikat is. Ezzel szemben az orosz bankok zárva maradtak. A Nobel-bizottság és a béke. Kopenhága, augusztus- 14. A Berlinske Tidende a Nobel-bizottság egyik tagjától azt az információt kapta, hogy Semmi alapja sincs annak a hírnek, mintha a semleges államok a bizottsághoz fordultak volna a békekonferencia előkészítése céljából. Setn a kotnité, sem a norvég külügyi hivatal nem tud1 ilyen kísérletekről. A fertőző betegségek megelőzése céljából Csakis Pasfeurizált sört igyunk Kaphatós Tenner IH. Lászlónál Szeged, Maros-u. 13. sz. Telefon: 784