Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-14 / 167. szám

DÍLMAGYAKöMKXS Szegted, 1915. julius 14. alkalmával levitték az olasz harctérre. Hősiesen küzdött elejétől mostanáig, kibírta a nehéz és hideg telet, a lövészárok állandó lakója volt s most a szép vidék magas hegyei között küzdve, az álnok ellenséggel szemhon tanúsított vitézségéért kitüntetésben részesült. Tunius 26-ikán maga József királyi herceg tűzte mellére a II. osztálya ezüst érdemkeresztet. — Hová való? — kérdi a főherceg. — Torontálmegyci, németszentmiMósi vagyok! — És sok ilyen derék katona jött Torontáliból? — Bátran és elszántan küzdünk hazánkért! — volt a derék torontáli hős válasza. — A nagy leszámolás. Pintér Imre, az országos liirü színművész egy kinemaszkeeset irt a mai világháborúról, a Nagy leszámolás címen. A ikineiuaszkecs igazán .fényesen sikerült minden tekintetben s azt hisszük, hogy a szegedi közönség örömét, szórakozó kedvét leli a darabban. Hat felvonásos' mű, énekkel. A darab egyik dalát egy Ihires berlini zeneszerző szerezte. Részben Budapesten, részben ;a szerb batáron zajlik le a darab, izgalmas és élvezete', jelenetek szövik át, ugy hogy különleges hatású az egész clőa\dás. Szerdán és csütörtökön adja a 'Korzó-mozi a moziszkecscset, mely iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul. A szkeccsen kivüil Parlaghy Kornélia és Pintér Imre, az országos nevű, kedvelt színművészek fehér kabarészámokat fognak előadni. (volt Konrád) Rókautca 6. sz., Szegedpályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakitva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. Varsóban és Moszkvában. — Emlékezés oroszországi útra. — Váltakozó érzések között indultam néhány évvel ezelőtt Oroszországba. -Nem ismertem a népet, attól tartottam, hogy barbárokkal találkozom. De alig értem Granica határszéli városkához, ebbeli aggodalmaim teljesen eloszlottak. A vám és útlevél-vizsgálat szinte szalonias. Túlesve a kötelező szokásokon, siettem kijutni a bosszú 'folyosón, de mire a perronra értem, a vonat már elrobogott. A főnök megnyugtatókig intett s a vonat csaknem abban a pillanatban megállt. Aztán haladtam Varsó felé... Varsó! Ha azt a néhány pompás orosz templömot, melynek arannyal gazdagon vegyitett harangjai ugy bangának, mint valami mennyei zenekar akkordjai, be nem ékelik, azt lehetne hinni, hogy Varsó most is a lengyeleké... Ott díszlik még a magas tornyú királyi várkastély, de szomorú hangtalansággal néz széles terraszával az alatta folydogáló Visztulára, melynek Sándor cárról nevezeti- délceg hídján gyors iramú villamosok futkosnak Prága nevű előváros állomásához. Szomorú kérdőjelként várakozik a csodás építkezésű koronázási templom, de vájjon mire? ... Mint egy magas felkiáltójel mered az égnek Zsigmond királlyal tetején á szép „Zsigmond-oszlop." Lazsenka park negyven holdnyi területén vannak a régi időhői visszamaradt kis és nagy kastélyok. Egyikében, a francia hadjárat alatt, Napoleon is lakott. Ott van a vizre épített nyári színkör. Szinpadja ima már romokiban hever. Nézőtere — a régi anphiteatrumók utánzata — most vendéglő. A park bájos, árnyas részeiből gyermekjátszóhelyek, kocsi, lovaglóutak és a botanikus kert vannak kihasítva. Színháza, képtára, muzeuma és állandó kiállításai meglepőek. Ottlétemkor ép az ős lengyelektől visszamaradt antik üveg- és porcellántárgyakbau gyönyörködhettem. A szomszéd épületben pedig gazdasági kiállítás volt. Tágas, élettől zsibongó szép utcái, nagyszabású kereskedései fényes kirakataival, Pestet juttatják eszünkbe, mert ha lehet Pesthez várost hasonlítani, ugy az csak Varsó lehet. Varsónak csaknem kiegészítő része Willanow, hova helyi érdekű vasnt vezet. Wülauow élőparkjában — remek rnivü baldachin alatt — alussza örök álmát Potóczky. A belső park susogó fái között némán sóhajt a reneszánsz stílusban épült királyi kastély. Egyik földszinti szobáját, hol Szobieszky János, az utolsó lengyelí király meghalt, márvány kápolnának alakították át. Az öltáron kamarai márványból faragva, Ttaffael Sixtini Madonnája látható. Csaknem harminc órai ut után értem el Moszkvát, az oroszok Rómáját. Szent csodálkozás fogott el... Ennyi szépet, megkapót .még nem láttam sehol! A Kreml, — Moszkva büszkesége, — © bűbájos vár mintha megbabonázta. volna szivemet.., Nap-nap után végignéztem a káprázatos képeken. Valóságos ámulat fogott el IL Sándor cár impozáns szobra, előtt. .Gyönyörű árkádja mennyezetén, medalion alakban, az orosz uralkodóház nő- és férfi-tagjainak képei láthatók mozaikból kirakva, világoskék mezőn, arany szegéllyel. Az első pillanatban azt hittem, hogy ős magyar arcokat látok. A mozaikkal gazdagon ékített árkád előtt áll — természetesnél .kétszerte nagyobb alakban — a. cár hermelines paiiiástban, melynek hanyagul odavetett uszálya igazán fejedelmi. Fölötte a tetőzetet netlif cirádákkal ékesített oszlopok tartják. A talaj tükre barna, csiszolt gránitkő. Ugy iaz árkád, mint a szobor fölött levő tető arany és bronzzal kirakott burkolatán a derűs napsugarak káprázatos táncot járnak. A színes kövekkel fantasztikusan kirakott nagy E alakú boltíves árkád alól elragadó kilátás kínálkozott. Alattam a Moszkva folyó folydogált. Körülöttem csipkésen szegélyezett várfalak ódon rajzú tornyocskát látszottak, míg a távolból ezer templomnak kisebb-nagyobb aranyos kupolája ragyogott felém. Moszkva olyan hatást gyakorolt reám, amit feledni soha sem lehet! Mintha nem is a földön jártam-keltem volna házai között. Mindenfelé ujabb meglepetés, ujabb benyomás! Cári palotája gazdagságával', kincseivel a mesék világába ringatta lelkemet, Termeit járva elfeledtem a földi nyomort, a milliók jajait. A cári palota hátulsó szárnyában lévő muzeum a kincsek valóságos halmazatát tárta ©lém. Ebben a keretben őrzik a szabadságharcból elhurcolt hadi zászlóinkat is. Szemben velük a lengyelektől 1831-bem elkobzott; ezüst-szegélyű lobogók állanak. Előttük épen a lembergi egyetemi ifjak nagy csoportja zsibongott... A Kreml egyik kapuja a Szentkapu, — alatta a férfiak, polgárok vagy katonák csak hajadonfővel juthatnak át, — a Vöröstérre vezet, hol hajdan nagy vérengzések voltak. Most rajta szebbnél-szebb épületek ós szobrok állanak. Első pillanatra a Szent vaisuttemplom köti le a figyelmet különös formájával, festésével és tarka-barka sziuü hét tornyával. A tornyok mindegyike más-más csúcsos gömbbe végződik. Ez a regebeli templom talán "Moszkva legérdekesebb épülete. Előtte — akárcsak Velence vagy Flórén© főterén — galambok sokasága várja az etetésükre érkezőt. Szemben e templommal gyönyörű nagy áruház emelkedik, mely tiz millió rubelbe került. Itt vannak a. legelegánsabb divatáru-üzletek. A nagy üvegtetős udvarban drága selymek, finom szőrmeáruk pompáznak; élénk sóhajt keltve ki a sóváran szemlélődő ajakán. Balra a vörös téglából épült városháza emelkedik. Mellette, kettős át járatú kapu között, a Szerecsen Mária káIgazgató: VAS SÁNDOR KORZO MOZI nyári helyiségében IE&EF0H: HVÓH113-96. TÉL! 11-85. Szerdán és csütörtökön, julius hó 14. és 15-én: Parlagi Kornélia és Pintér Imre társulatának felléptével Jl nagy leszámolás. Háborús kinemaszkeccs énekkel 6 felvonásban. Irta: Pintér Imre. Zenéjét: Parlagi Kornélia. — Történik részben Budapesten, részben a szerb határon. — A darabban előforduló „Fenséges asszony Auguszta" cimü dalt szerezte: Brachfeld O. berlini zeneszerző. Parlagi Kornélia és Pintér Imre különleges művész (kabaré) előadása. Előadások a téli helyiségben d. u. 6, a nyári helyiségben este 9 órakor. Helyárak: Páholyülés K2, Zsöllye K1-60, I. hely K 1-20, II. hely 80f. III. hely 50f. Kedvezményes füzetjegyek ráfizetéssel érvényesek.